Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Papp Mária - Ritvayné Szomolányi Mária - Szalay Miklós - Nagy-Kovács Zsuzsanna Ágnes: Vízellátás Magyarországon
43 Papp Mária, Ritvayné Szomolányi Mária, Szalay Miklós, Nagy-Kovács Zsuzsanna Ágnes: Vízellátás Magyarországon (Forrás: KSH) Figure 9. Per capita annual water consumption in Hungary, [m3] (1990-2011) (Source: KSH - Hungarian Central Statistical Office) A szolgáltatók szervezeti struktúrája 2011 előtt 400 szolgáltató működött Magyarországon. A szolgáltatás ilyen nagyarányú szétaprózódása átláthatatlan viszonyokat eredményezett a szektorban. A szolgáltatók túlnyomó része kizárólagos nemzeti tulajdonban van, négy társaságban kisebbségi részesedéssel rendelkeznek külföldi szolgáltatók. A törvényi szabályozás következményeként a jövőben csak olyan vízi közmű társaság szolgáltathat, amely megfelel az EU direktívákban megfogalmazott feltételeknek. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól működésre engedélyt kapott 46 szolgáltató tevékenységét folyamatosan ellenőrzik műszaki-gazdasági és jogi szempontból. A kiadott engedélyeket a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal háromévente felülvizsgálja. A működésre engedélyt kapott társaságok közül öt többségi állami, kettő többségi fővárosi, míg a fennmaradó 39 többségi önkormányzati tulajdonú (10. ábra). Az ágazat közvetlenül mintegy 20 ezer munkavállalót foglalkoztat (KPGM és MAVÍZ 2015). A szolgáltatási díjak alakulás A vízi közmű ágazati törvény 2011 -es hatályba lépésével a települési önkormányzatok elvesztették árhatósági jogkörüket. A hatósági díjakra a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal tesz javaslatot az ágazat felügyeletét ellátó miniszternek. A miniszter a javaslatot figyelembe véve rendeletben állapítja meg az egyes víz- közmü-szolgáltatókra, vízközmű-rendszerekre vagy vízközmű-szolgáltatási tevékenységekre érvényes tarifákat (11. ábra). A Víz Keretirányelv a vízi közművek költségeinek háztartási jövedelmekhez viszonyított arányáról Magyar- ország vonatkozásában a megfizethetőségi ráta felső korlátjának a 2,5-3,5 százalékot tekintik, azonban az elmaradott térségekben a vízre fordított kiadások meghaladják a jövedelmek 5 százalékát. A folyamatban lévő nagy fejlesztési programok, és az elmaradt pótlások előbb-utóbb halaszthatatlanná váló megvalósítása olyan tényezők, amelyek ezt a helyzetet tovább ronthatják. A víziközmű-szol- gáltatás szükségszerű és jelentős bővítése a nyomott árak mellett nem lehetséges. A szolgáltatási díjak - párhuzamosan a többi közszolgáltatás árával - fokozatosan emelkedtek, ami szintén hozzájárult a fogyasztás drasztikus visszaeséséhez. Statisztikai elemzések alapján a díjak 70%-a működési kiadásokra fordított állandó költség, 30%-a pedig a fogyasztástól függ. 10. ábra. Ivóvíz szolgáltatók Magyarországon, 2016. január. (Forrás: DR V) Figure 10. Water utility companies in Hungary, January 2016 (Source: DRV - Transdanubian Regional Waterworks) 11. ábra. Átlagos vízdíj és infláció Magyarországon, 2000-2012 (Forrás: KSH) Figure 11. Average water tariffs and inflation in Hungary, 2000-2012 (Source: KSH - Hungarian Central Statistical Office) (Note: Blue bar: national average water tariff: Red line: consumer price index, %) 12. ábra. Az infláció és a víz/szennyvíz szolgáltatás árának alakulása. 100%=2001december (Forrás: KSH) Figure 12. Inflation and the changing prices of wa- ter/wastewater services, 100%=December 2001 (Note: Piros vonal - Red tine: Szennyvíz - Wastewater: Sárga vonal - Yellow line: ivóvíz - drinking water: Fekete vonal - Black line: Infláció - Inflation. Source: Hungarian Central Statistical Office)
