Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Papp Mária - Ritvayné Szomolányi Mária - Szalay Miklós - Nagy-Kovács Zsuzsanna Ágnes: Vízellátás Magyarországon
42 Hidrológiai Közlöny 2017. 97. évf. 2. sz. a Dél-Alföldön mintegy 1,2 millió embert, az Észak-Alföldön 700 ezret, a Dél-Dunántúlon 260 ezret érint (6. ábra). Összességében kétszáz település érintett a programban. A többi régióban kevesebb településen fordul elő ivóvíz-minőségi probléma. Az érintett területeken a vízellátás fel- szin alatti vizekből történik, az arzén, a bőr, az ammónia és a fluorid előfordulása geológiai eredetű. A beruházások végrehajtását 2007-től a Környezet és Energia Operatív Program pályázati konstrukciója segíti. A beruházások jellemzően jelenleg is, és a jövőben is társfmanszírozásúak, a kötelező saját forrás mellett EU támogatásokból, és központi költségvetési forrásból tevődnek össze. Vas + mangán Egyéb (ammonium, bőr, fluorid, jodid) l I Nincs szennyezés • Egyéb vízszennyezők (ammonium, bőr, fluorid, jodid) 6. ábra. Felszín alatti vízkészletek régiói, ahol nem az EU-elő- írásoknak megfelelő az ivóvíz minősége Figure 6. Regions of subsurface water resources where the water quality does not conform to EU standards for drinking water use (Note: Arzén: arsenic: Nitrát + nitrit: Nitrate + nitrite: Vas + mangán: Iron +manganese: Egyéb (ammonium, bár, fluorid, jodid): Other (ammonium, boron, fluoride, iodine): Nincs szennyezés = no pollution: Egyéb vízszennyezők: Other water pollutants) Az ország különleges adottsága, hogy közüzemi ivó- vízellátása meghatározó módon felszín alatti vízkészletekre telepített vízbázisokon alapul. Ez az adottság egyúttal kiemelt feladatot is jelent. A vízbázisok jelentős része sérülékeny földtani környezetben található. Ezért a Kormány a 2249/1995. (VII. 31.) számú határozatában intézkedett az ivóvízbázisok védelmének célprogramjáról, mely 1996-ban kezdődött és a mai napig tart. Magyarországon az EU csatlakozás előtt is már az Európai Unió előírásai jelentették a mércét, 1998-ban azonban tovább szigorodtak a határértékek. Az ivóvízminőségjavítás szükségessége Magyarországon kilencszáz települést és több mint kétmillió embert érint (7. ábra), haladékot kaptunk az Uniótól az Ivó vízminőség-javító Program végrehajtására (URL1). A rendszerváltozáskor Magyarországon a teljes vízhálózat hossza 48.500 km, a csatornahálózaté 12.500 km volt, vezetékes vízbekötéssel a lakások 74%-a, csatornabekötéssel 42,5%-a rendelkezett. A közüzemi vízellátásba bekapcsolt lakások aránya 1990-ben 83% volt, az évezred végére pedig már elérte a 90,8 %-os szintet (8. ábra). Budapesten ez az érték meghaladja a 98%-ot, de a többi városban is majdnem közel 95%-os az arány, ami azt jelentette, hogy látványosan csökkent a településtípusok közötti ellátottsági különbség. Ma már a községek lakásainak is több mint 85%-a közüzemi vízhálózatba van kapcsolva, és ez az arány még a 200 lakosnál kisebb falvakban is meghaladja a 82%-ot (KPMG és MA VÍZ 2015). 7. ábra. Közegészségügyileg megfelelő ivóvízzel nem rendelkező települések száma Magyarországon, 1995-2011 (Forrás: KSH) Figure 7. Number of settlements in Hungary without drinking water appropriate to public health requirements, 1995-201' 1 (Source: KSH - Hungarian Central Statistical Office) 8. ábra. Közműolló - 2011 Figure 8. Utility gap -2011 (Note: Közép: Middle: Magyarország: Hungary: Dunántúl: Transdanu- bia: Nyugat: West: Dél: South: Alföld: Plain Blur bar: % of residential homes connected to public water supply system: Red bar: % of residential homes connected to sewerage network: Source: KSH - Hungarian Central Statistical Office) A Fővárosi Vízmű a főváros ellátásán kívül további 21 környékbeli település európai szintű ivóvízellátását biztosítja. Jelenleg 700-nál is több ivóvíztermelő kút üzemel a Szentendrei-szigeten, a Csepel-szigeten, a Margit-szige- ten, továbbá a Duna bal és jobb partján, amelyek összesen naponta 1 millió 200 ezer m3 ivóvíz nyerését teszik lehetővé. A lakosság vízfogyasztásának alakulása A vízfogyasztás az 1980-as évek végéhez képest mintegy 50 százalékkal csökkent, ennek egyik oka a lakosság fogyasztási szokásának megváltozása, és a költségek növekedése. Magyarországon átlagosan 90 liter vizet fogyaszt egy ember naponta (9. ábra). Az adatok viszont a település nagyságának és ellátottságának megfelelően változnak. Napjainkban Budapesten az átlagos fogyasztás 150-160 li- ter/nap/ fő, a nagyobb vidéki városokban 120-130 liter, a kisebb falvakban pedig 50-70 liter az egy főre jutó napi vízfogyasztás (Eördöghné Miklós Mária 2013).
