Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Ijjas István: Az integrált vízgazdálkodás jó gyakorlatai az EU-ban és Magyarországon
33 Ijjas István: Az integrált vízgazdálkodás jó gyakorlatai az Európai Unióban és Magyarországon nálat biztosítása mindenki számára), és a többi cél között is vannak olyanok, amelyek elérése szoros kapcsolatban van a vízgazdálkodással és a vízgazdálkodással való integrálást igényli. Az SDG6 hat részcélt tartalmaz. Ezek közül az egyik az integrált vízgazdálkodás fejlesztése, beleértve a közös vízgyűjtőkön a nemzetközi együttműködés fejlesztését is (Shah 2016, GWP Magyarország 2016). 1. táblázat. Az integrált vízgazdálkodás fő jellemzői (Forrás: Ijjas 2014a) IVG jellemzője Teljesen integrált vízgazdálkodás IVG a VKI céljainak teljesítéséhez IVG a szociális és gazdasági célok teljesítéséhez Célok típusa Kötelező környezeti célok A tagállamoktól függő, nem kötelező szociális és gazdasági célok Célok Vizek jó állapotának biztosítása. Jogszabályokkal külön védett területek jó állapotának biztosítása. Szigorú feltételek teljesítése esetén mentességek, enyhébb környezeti célkitűzések alkalmazhatók. A célok kötelezők, de a tagállamok választhatnak, hogy az egyes célokat milyen intézkedés-csomagokkal érik el. Vízzel kapcsolatos igények kielégítése, beleértve a vízkárelhárítást és vízhasznosítást is. Egyes célkitűzéseket az EU különböző politikái és stratégiái fogalmaznak meg, de ezek a célok és teljesítésük határideje nem annyira kötelező, mint a VKI és a kapcsolódó irányelvek előírásai. PL: EU Közös Mezőgazdasági Politikája, közlekedési politikája, újrahasznosítható energia politikája, klímapolitikája stb. Szabályozás szintje és a fő jogi keretek EU szintű szabályozás. EU Víz Keretirányelv és a kapcsolódó EU irányelvek, illetve az ezeknek megfelelő nemzeti jogszabályok. Minden tagállamra kötelező EU előírások. Az EU szankcionálja azt, ha a tagállam nem tartja be az előírásokat. Nemzeti szintű szabályozás, valamint nem kötelező érvényű EU és nemzetközi szabályok érvényesítése nemzeti szinten. Nemzeti és EU politikák, stratégiák, akciótervek. EU Árvíz-kockázat Kezelési Irányelv. Nemzetközi Egyezmények. A tagállam döntésétől függ, hogy kötelezővé teszi-e egyes gazdasági és szociális célok elérését biztosító intézkedések megtervezését. Kivételes esetben az EU a tervezést részben kötelezően előítja és szabályozza (pl. árvíz- kockázat kezelési tervezés, nemzeti fejlesztési tervezés, nemzeti vidékfejlesztési tervezés). IVG tervezés részei EU VKI előírásai alapján végzett vízgyűjtő- gazdálkodási tervezés Nemzeti előírások alapján végzett vízgazdálkodási tervezés. Nemzeti, regionális és lokális tervezés, beleértve a szektor-tervekkel történő integrálást is (vidékfejlesztési-, területfejlesztési-, aszálykezelési-, éghajlatalkalmazkodási, árvíz-kockázat kezelési- stb. tervezés). Célkitűzések teljesítésének határideje 2015 (a VKI szerint megindokolt esetekben: 2021,2027) Az EU jogsértési eljárást indít a tagállamok ellen és szankcionálja azt, ha a határidőket nem tartják be. A tagállamok politikai döntéseinek függvénye. A tagállamok előírhatnak maguknak határidőket, de legfeljebb társadalmi elégedetlenség és a Kormány támogatottságának csökkenése a következménye annak, ha a határidőket nem tartják be. Segédletek a feladatok megoldásához Az EU tagállamok szakértői által közösen készített, az EU Víz Igazgatóinak Értekezlete által elfogadott, EU CIS útmutatók, valamint a Nemzetközi Duna Védelme Bizottság (ICPDR) által készített útmutatók (alkalmazásuk nem kötelező, de ajánlott) Tagállamok és különböző nemzetközi szervezetek útmutatói és kézikönyvei. A GWP által készített Eszköztár az Integrált Vízgazdálkodási Tervezéshez, az ICPDR és az EU szakértői által kidolgozott kézikönyvek ajánlásai a fenntartható hajóút tervezéshez, a fenntartható vízerőmű működtetéshez és új vízerőmű tervezéshez. IVG tervezés területi egységei Vízgyűjtő-kerület (egy vagy több tengerbe ömlő vízfolyás vízgyűjtőjének területe és a tengerparti és folyótorkolati területek a hozzájuk tartozó felszín alatti vizekkel együtt). Magyarországnak a Duna vízgyűjtő magyarországi részére kell nemzeti vízgyűjtő-gazdálkodási tervet készítenie és részt kell vennie az egész Duna vízgyűjtőkerület vízgyűjtő-gazdálkodási tervének elkészítésében. Magyarország területén belül négy részvízgyűjtőre (Duna közvetlen, Tisza, Dráva és Balaton vízgyűjtője) és ezeken belül még további 42 vízgyűjtő- gazdálkodási tervezési egységre részletesebb vízgyűjtő-gazdálkodási terv készült. A tervezés legkisebb tervezési egysége a víztest. Tengerbe ömlő vízfolyás teljes vízgyűjtője vagy részvízgyűjtője, tó vízgyűjtője, vízfolyás adott szelvényéhez tartozó vízgyűjtő terület vagy más módon (például politikai határokkal) lehatárolt területi egység. A tervezés területi egységeit össze kell hangolni a VKI szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés területi egységeivel.
