Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Ijjas István: Az integrált vízgazdálkodás jó gyakorlatai az EU-ban és Magyarországon
34 Hidrológiai Közlöny 2017. 97. évf. 2. sz. 2. táblázat. Az integrált vízgazdálkodási tervezés legfontosabb feladatai (Forrás: Ijjas 2014a) IVG jellemzője Teljesen integrált vízgazdálkodás IVG a VKI céljainak teljesítéséhez IVG a szociális és gazdasági célok teljesítéséhez Monitoring és a vizek állapotának értékelése A vizek állapotát és a vizeket érintő terheléseket jellemző paraméterek megfigyelése. Új megfigyelési igények a hagyományos monitoring rendszereket kiegészítve (különösen a vizek ökológiai és hidromorfológiai állapotának megfigyelése esetén). Amikor csak lehet, kerülni kell a párhuzamos megfigyeléseket és a hagyományos, jól működő monitoring rendszerek megfigyelési eredményeit kell használni. A vízkár-elhárítási és vízhasznosítási igények kielégítését jellemző paraméterek megfigyelése. A fenntartható vízkészlet-gazdálkodáshoz szükséges monitoring működtetése. A gazdasági és szociális célok szempontjából sok esetben más a vizek jó állapota, mint környezeti szempontból. Ezért sokszor más paramétereket kell megfigyelni és azoknak a jó állapothoz tartozó határértékei is eltérőek (pld. öntözéshez szükséges vízszint, vízmennyiség, vízminőség; a szükséges árvíz- és belvízlevezető-képességet biztosító hidromorfológiai jellemzők stb.) A céloknak megfelelő jó hidromorfológiai állapot néhány fő jellemzője Természetes, mozgómedrű, elfajult, változatos, növényzettel benőtt, gazdag élővilágú medrek és hullámterek. Szabályozott, sima medrű, kis érdességi tényezőjű, tisztán tartott, nagy vízvezető képességű medrek és hullámterek Várható változások vizsgálatának célja és módszere A terhelések várható alakulásának és a vizek állapot változása várható trendjének előrejelzése. Forgatókönyvek kidolgozása. Igények, vízkészletek, vízmérleg, és a vízhasználatok vagy a vízkárelhárítás szempontjából szükséges vízállapot alakulásának előrejelzése. Forgatókönyvek kidolgozása. Intézkedési programok kidolgozása Intézkedések tervezése a vizek VKI-ben előírt jó állapotának eléréséhez és megőrzéséhez. Intézkedések tervezése az igények kielégítéséhez (az igényeknek megfelelő jó állapot biztosításához). Intézkedési programok értékelése A kötelező környezeti célkitűzéseket költ- ség-hatékonyan kielégítő intézkedések kiválasztása a megfizethetőség figyelembe vételével. A szociális és gazdasági célkitűzéseket környezeti szempontból elfogadható módon, költség-hatékonyan kielégítő intézkedések kiválasztása. Társadalom bevonása A tervezés megkezdésétől kötelező a társadalom részvételének biztosítása. A VKI kötelező részfeladatokat és részhatáridőket ír elő a társadalom részvételére vonatkozóan. A tagállamtól függ, hogy a társadalmat be kell-e vonni a tervezésbe. Egyes esetekben az EU a környezet védelme érdekében minden tagállamra kötelezően előírja a társadalom részvételének biztosítását a tervezésben (Környezeti Hatásvizsgálat, Stratégiai Környezeti Vizsgálat). IVG tervezés eredménye A környezeti célok elérését biztosító intézkedés programok. A gazdasági és szociális célok elérését biztosító intézkedési programok. IVG terv intézkedéseinek végrehajtása és a végrehajtás ellenőrzése A VKI kötelezően előírja az intézkedések végrehajtásának határidejét (2015, 2021, 2027), valamint a végrehajtás eredményének ellenőrzését és az arról készült jelentés elkészítésének határidejét. Általában a tagállamoktól függ az intézkedések végrehajtásának és a velük elért eredményeknek az ellenőrzése. Az integrált vízgazdálkodás fejlesztésének fontosságára hívta fel a figyelmet az ENSZ által támogatott, 2016. novemberében tartott Budapesti Víz Világtalálkozó 2016, amelynek két plenáris szekciója ezzel a témakörrel foglalkozott. A résztvevők felhívták a figyelmet arra, hogy az integrált vízgazdálkodás jó gyakorlatainak alkalmazása elősegítheti a nemzetközi vízgazdálkodási konfliktusok megoldását és hozzájárulhat a békésebb világ megteremtéséhez. A résztvevők megvitatták azt a kérdést, hogy „alkalmazzák-e már az integrált vízgazdálkodás koncepcióját a világon a gyakorlati vízgazdálkodásban”? Az ezzel foglalkozó panelbeszélgetésnek még a címe is az volt, hogy „létezik-e igazán az integrált vízgazdálkodás?” A résztvevők egyetértettek abban, hogy a kérdés ma már nem az, hogy „alkalmazzuk-e, hanem az, hogy hogyan”. Elgondolkodtató a panelbcszélgetés résztvevőinek az a felvetése, hogy „integrált vízgazdálkodás” helyett „integrált készletgazdálkodásról” kellene beszélni, mert utóbbinak része az integrált vízgazdálkodás, ami csak a többi készlettel való gazdálkodással integráltan valósítható meg. Már a 230 évvel ezelőtt, 1786. február 12-én született Beszédes József (aki először hívta fel a figyelmet Magyarországon az erről szóló munkájában az országos vízgazdálkodási terv szükségességére) is rámutatott, hogy a vízgazdálkodási beavatkozásokat integráltan kell megtervezni, nehogy „ideoda dolgoztatván: azaz minden tekintet nélkül az egészre, későbben egyik munka a másiknak akadályává legyen”. (Beszédes 1831) Ez a tanulmány bemutatta, hogy büszkék lehetünk arra, hogy az integrált vízgazdálkodásban több évtizedes tapasztalataink vannak. Európában, a Duna vízgyűjtőjén és Magyarországon sok olyan jó gyakorlatát alkalmaztuk korábban és alkalmazzuk ma, amelyek a világ többi országa számára is jó példák lehetnek. A legújabb eredmények közül különösen kiemelendő a vizek állapotának javulása az EU Víz Keretirányelvének előírásai alapján készített, sok mindent hatékonyan integráló vízgyűjtőgazdálkodási tervek intézkedéseinek hatására, és a nemzetközi vízgazdálkodási együttműködés módszerei és eredményei a Duna vízgyűjtőjén. Van azonban az IVG alkalmazása terén még sok tennivalónk. Az integrált vízgazdálkodási tervezésnek a tanulmányban ismertetett hazai gazdag története során szerzett tapasztalataink közül ma is sok jól alkalmazható. Ezek, valamint az IVG jelenleg alkalmazott jó gyakorlatai és a Kvassay Jenő Terv jó alapot nyújtanak a fenntartható fejlődési célok elérését biztosító, igazán integrált vízgazdálkodási tervezési rendszerünk kialakításához és az IVG gyakorlati alkalmazásához. A VKI hatályba lépése előtt több EU tagállam - köztük Magyarország - jól kialakított, integrált vízgazdálkodási tervezési rendszerrel rendelkezett, de a VKl-hez
