Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Ijjas István: Az integrált vízgazdálkodás jó gyakorlatai az EU-ban és Magyarországon
Ijjas István: Az integrált vízgazdálkodás jó gyakorlatai az Európai Unióban és Magyarországon 31 A kézikönyvben ismertetett egyik legfontosabb jó gyakorlat az új vízerőművek tervezéséhez a “stratégiai tervezési módszer (strategic planning approach)”. A módszer kétszintű értékelési rendszerrel, nemzeti illetve regionális szintű értékelést követő projekt-szintű értékeléssel segíti a vízerő-hasznosításra környezeti és gazdasági szempontból is potenciálisan alkalmas helyek kiválasztását. A módszer figyelembe veszi az EU vízpolitikájának megelőzési, valamint elővigyázatossági alapelvét és a szennyező fizet elvet is. Bár a módszert a vízerő-hasznosítás példáján mutatják be, a módszer hatékony eszköz lehet más vízgazdálkodási fejlesztési tervezési folyamatok esetén is (például tározók és más vízi létesítmények tervezése). Integrált Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv A Tisza a Duna leghosszabb mellékfolyója és a vízgyűjtő-területe is a legnagyobb a Duna mellékfolyóinak vízgyűjtő területe közül, 157.186 km2. Öt ország (Ukrajna, Románia, Szlovákia, Magyarország és Szerbia) osztozik a vízgyűjtőn, amelyen 14 millió ember él. A vízgyűjtő országai megegyeztek abban, hogy a VKI előírásai alapján készülő vízgyűjtő-gazdálkodási tervtől eltérően, a vizek állapotának javításán kívül a terület és vízgazdálkodás, az árvíz- és aszálykezelés problémáinak megoldásával is foglalkozó, “Integrált Tisza Vízgyűjtőgazdálkodási Terv”-et (Integrated Tisza River Basin Management Plan - 1TRBM Plan) készítenek (ICPDR 2009a, ICPDR -UNDP GEF201I). Ez a terv 2010-ben el is készült. A vizek állapotát javító intézkedések tervezésén kívül a vízvédelmi szempontokat integrálja az árvíz- és belvíz-kockázat kezelés, az aszály- és vízhiány-kezelés és a klímaalkalmazkodás problémáit megoldó intézkedések tervezésének folyamatába. AZ EU VKI SZERINTI VÍZGYŰJTŐGAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS MAGYARORSZÁGON Magyarországnak különösen gazdag és hosszú múltú tapasztalatai vannak a vízgazdálkodásban, amely mindig követte a nemzetközi irányzatokat és átvette az új tudományos és szakmai eredményeket. Mindemellett fontos tény az, hogy a rendszerváltás, az Európai Unióhoz való csatlakozás, az EU tagállamok közötti szakmaitudományos együttműködés és az EU különböző pénzügyi alapjainak támogatása a vízgazdálkodási fejlesztések egyes területein nagy előrelépést jelentett. Az EU a vízvédelmi politikájának érvényesítéséhez kötelezően alkalmazandó közös alapelveket és szabályozásokat vezetett be. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés és a vízgyűjtőn osztozó tagállamok együttműködése a vízgazdálkodás jelentős mértékű fejlesztését eredményezte. A vízgyűjtő-gazdálkodási terveket hat évente felül kell vizsgálni és meg kell újítani. Ez a társadalom széles rétegeinek bevonásával történik. Magyarország első vízgyűjtő-gazdálkodási tervét 2010-ben hozták nyilvánosságra (VKKI 2010), a felújított, második tervet pedig 2016-ban fogadták el (OVF 2016a). A terveket az EU tagállamai által közösen készített útmutatók és a Magyar- országon kidolgozott saját segédletek alapján készítették, betartva a VKI és a kapcsolódó EU és hazai jogszabályok előírásait. Tekintettel arra, hogy Magyarország egész területe a Duna vízgyűjtőjén van, az országnak csak a Duna vízgyűjtő-kerületnek az ország területére eső részére kellett vízgyűjtő-gazdálkodási tervet készítenie, és ezen kívül a Duna Védelme Nemzetközi Bizottság (ICPDR) koordinálásával részt kellett vennie a vizek állapotának Duna vízgyűjtő szintű jelentőségű problémáit megoldó, Duna Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv kidolgozásában. A vízgyűjtőn osztozó országok megegyeztek abban, hogy a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés a Duna vízgyűjtőjén legalább három szintű lesz: Duna vízgyűjtő szint, mellékvíz- gyűjtő-szint és nemzeti szint. A Duna Vízgyűjtő Kerület vízgyűjtő-gazdálkodási tervének „A” része a vízgyűjtő szinten jelentős problémákkal foglalkozik (ezt a szintet gyökér-szintnek is nevezik). Ezen a szinten a tervezést az ICPDR koordinálja. A terv „B” része az „A” résznél részletesebb (nagyobb felbontású) nemzeti vízgyűjtőgazdálkodási terveket jelenti, amelyek készítését a tagállamok illetékes hatóságai koordinálják. A nemzeti szintű tervek részeként, azoknál részletesebb tervek is készülnek („C” rész). A részletesebb tervek a magasabb szintű tervek integrált részei. Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási terve három szinten készült: - országos szinten (93,030 km2) - az országon belüli 4 részvízgyűjtő szintjén (közvetlenül a Dunához csatlakozó vízgyűjtő terület — 34.730 km2, Tisza vízgyűjtőjének Magyarország területére eső része - 46.380 km2, a Dráva vízgyűjtőjének Magyarország területére eső része - 6.145 km2 és a Balaton vízgyűjtője - 5.775 km2) - és az előbbieken belül 42 vízgyűjtőgazdálkodási tervezési egység szintjén. A legkisebb tervezési egységek a víztestek. Magyarország második vízgyűjtő gazdálkodási tervében 1078 felszíni víztestet (889 vízfolyás és 189 tó víztestet), valamint 185 felszín alatti víztestet azonosítottak (OVF 2016a). A tervezés területi egységeihez tartozó információ mennyisége és részletezettsége az A-tól C rész felé, illetve nemzeti szinten a víztestek felé, szintenként lefelé haladva nő. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek minden rendelkezésre álló és a vizek állapotát javító intézkedések megtervezéséhez szükséges információt tartalmaznak, beleértve az állapotértékelés eredményeit, a vizek állapotát befolyásoló jelentős vízgazdálkodási problémákat és okaikat, a környezeti célkitűzéseket, az elérésüket biztosító intézkedéseket és a megvalósításukhoz szükséges pénzügyi támogatásokat. A vizek állapotát javító intézkedések bevezetésének időhorizontja 2021, illetve legkésőbb 2027 (a VKI szerinti harmadik ciklus vége). A tervezést többszintű, széleskörű társadalom bevonási folyamatra kell épite- ni. Különös hangsúlyt kell helyezni azokra az intézkedésekre, amelyek a Duna vízgyűjtő szintjén fontosak, amelyek magas prioritásúak és azokra, amelyeknek megoldatlan a finanszírozása. Magyarországon nagy jelentőségű a hét szomszédos országgal való vízgazdálkodási együttműködés. Az ezekkel az országokkal kötött, vízgazdálkodással kapcsolatos egyezmények összhangban vannak a nemzetközi egyezmények és az EU jogszabályok előírásaival vagy folyamatban van az harmonizálásuk. Magyarország aktívan részt vesz a szárazföldi vizekkel kapcsolatos nemzetközi
