Hidrológiai Közlöny, 2017 (97. évfolyam)
2017 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Ijjas István: Az integrált vízgazdálkodás jó gyakorlatai az EU-ban és Magyarországon
28 Hidrológiai Közlöny 2017. 97. évf. 2. sz. nyilvánosságot. Eddig három jelentés készült az értékelésről: 2007-ben, 2009-ben és 2012-ben (EC 2013). A víz- és környezeti-politika integrálása új infrastrukturális projektek esetén Az új infrastruktúra fejlesztések esetén a VKI 4. cikkének 7. bekezdése (a továbbiakban VKI 4.7) tartalmazza azokat a feltételeket, amelyek megszabják azt, hogy egy olyan fejlesztés, amely a vizek állapotát jelentős mértékben kedvezőtlenül befolyásolhatja, megvalósítható-e vagy sem. A VKI 4.7 ebben az esetben a környezet és a gazdaság integrálásának legfontosabb eszköze. A tervezett fejlesztés megvalósíthatóságának feltételei a VKI 4.7 szerint többek között a következők: • a tervezett infrastruktúra fejlesztés megvalósítása fontos közérdek, hasznai meghaladják a VKI környezeti célkitűzései teljesülésével elérhető hasznokat, • nincs a tervezett infrastruktúra fejlesztésnek olyan műszakilag megvalósítható, nem aránytalanul költséges más változata, amely környezeti szempontból sokkal kedvezőbb a tervezett megoldásnál, • minden gyakorlatilag alkalmazható intézkedést megterveztek, amellyel a tervezett infrastruktúra fejlesztés vízi környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatásai csökkenthetők, • a tervezett infrastruktúra fejlesztést tartalmazza az elfogadott vagy készülő megújított vízgyűjtő- gazdálkodási terv. Minden olyan vízgazdálkodási fejlesztés esetén, amely a vizek állapotát jelentős mértékben, kedvezőtlenül befolyásolhatja, környezeti hatásvizsgálatot kell végezni, és ennek fontos részeként vagy mellékleteként VKI értékelést kell készíteni, beleértve a fejlesztés megvalósíthatóságának vizsgálatát a VKI 4.7 előírásai szerint. Ezekhez a vizsgálatokhoz a második vízgyűjtő-gazdálkodási terv 7.2 melléklete egy általános, de sok hasznos segítséget nyújtó útmutatót tartalmaz (OVF 2016a). WFD CIRCABC - Az Információ Csere Platform A VKI közös végrehajtásának egyik fő tevékenysége a tagállamok, az EU intézményei és a különböző érdekeltek és érdeklődők közötti információcsere fejlesztése. Az információcsere biztosítása és a szakértők együttműködésének segítése (a társadalmi tanulás folyamatának támogatása) érdekében az Európai Bizottság egy internetalapú platformot hozott létre “CIRCA” néven, amelyet újabban a “CIRCABC” platformmá alakították (Communication and Information Resource Centre for Administrations, Businesses and Citizens). Az EU jogi eszközei a környezet és a gazdaság integrálására Az elmúlt 30 évben az EU környezetvédelmi- és környezetfejlesztési- jogrendszere sokat fejlődött. Az egyre több jogszabály bevezetésével a szabályozási követelmények egyre komplexebbek lettek, és az irányelvek érvényesítése egyre bonyolultabb lett. Ezért szükségessé vált a jogszabályok koordinált és harmonizált alkalmazása. A környezetet jelenleg védő legfontosabb jogszabályok: a VKI, a környezeti hatásvizsgálatra, a stratégiai környezeti vizsgálatra, a társadalom részvételére, valamint a madarak és élőhelyek védelmére vonatkozó irányelvek. Ezek fő szerepe a környezeti szempontok integrálása a különböző döntési folyamatokba. INTEGRÁLT VÍZGAZDÁLKODÁS A NAGY VÍZGYŰJTŐKÖN AZ EU VKI ELŐÍRÁSAI SZERINT A Duna vízgyűjtője A Duna vízgyűjtője a világ “legnemzetközibb” vízgyűjtője, amely 19 ország teljes területén vagy területének egy részén fekszik. A Duna vízgyűjtőjén az elmúlt évtizedekben a vízgyűjtőn osztozó országok, különböző nemzetközi szervezetek és az EU finanszírozásával nagyszámú környezeti vizsgálatot végeztek, sok helyzetértékelő és fejlesztést megalapozó tanulmányt készítettek. Ezek mind segítették a nemzetközi vízgazdálkodási integrációt: • A Duna vízgyűjtő országainak regionális együttműködése az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Programjának (International Hydrological Program - IHP) keretében (1974-) • A Duna...kiért és miért (The Danube...for whom and for what, Equipe Cousteau, 1992) • Duna Integrált Környezeti Tanulmánya, Duna Vízgyűjtő Környezeti Programja (Danube Integrated Environmental Study, Environmental Program for the Danube River Basin, EC PHARE-Program, 1993-1994) • Stratégiai Cselekvési Terv, Duna Vízgyűjtő Cselekvési Programja (Strategic Action Plan - SAP, Environmental Program for the Danube River Basin, 1994) • A SAP Végrehajtási terve (SAP Implementation Plan, 1995) • Dunai Tápanyag-terhelés Csökkentési Program (Danube Nutrient Reduction Program, 1997 - 1999) • Duna Védelme Nemzetközi Bizottság Közös Cselekvési Terve (ICPDR Joint Action Plan 2000- 2005) • EU által támogatott DABLAS program (Jelentések: 2002 és 2004) • EU VKI Duna Vízgyűjtő Vizsgálat (Danube River Basin Analysis, 2005) • UNDP/GEF Duna Regionális Projekt (Danube Regional Project, 2001 - 2006) • UNDP-GEF-ICPDR Duna vízgyűjtő megújított, határokon átnyúló diagnosztikai vizsgálata az EU VKI alapján - Vizsgálati Jelentés (Danube River Basin Updated Transboundary Diagnostic Analysis Based on EU Water Framework Directive - Analysis Report, 2006) • Első Duna Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (First Danube River Basin Management Plan, 2009) • Második Duna Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (Second Danube River Basin Management Plan, 2015) • Első Dunai Árvízkockázat Kezelési Terv (First Danube Flood Risk Management Plan, 2015) Az a 14 ország, amelynek a területe a Duna vizgyűjtő- jén nagyobb 2,000 km2 - nél, együttműködik a Duna Védelme Nemzetközi Bizottság (International Commission for the Protection of the Danube River -
