Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Tamás János: Kihívások az aszálykutatás területén
13 Kihívások az aszálykutatás területén Tamás János Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi- és Környezetgazdálkodási Kar, Víz-és Környezetgazdálkodási Intézet, 4032 Debrecen Böszörményi út 138. (E-mail cím: tamas@agr.unideb.hu l Kivonat Az aszály természetes jelenség. Az aszály különösen akkor súlyos, ha hatása több éven keresztül tart. Az elmúlt évtized európai aszály jelenségeinek területi és időbeli eloszlását megfigyelve hazánkat valamennyi nagy európai aszályesemény érintette. Magyar- országnak körülbelül 90%-a van kitéve az aszály kockázatának, elsősorban tipikusan az Alföld térsége. Az aszály jelenséget, amelyet vízhiányként értelmezünk, az emberi tevékenység és a nem fenntartható vízgazdálkodás jelentős mértékben súlyosbítja. Jelen írás keretében ismertetem az aszály jelenségek, a mérés-adatgyűjtés, a monitoring, az értékelés, az öntözéstechnológia és az aszálykezelés témaköreit. Először kitérek az aszállyal kapcsolatos legfontosabb fogalmakra, az aszályformákra, különös tekintettel a mezőgazdasági aszályra, majd ennek a mezőgazdasági termelésre gyakorolt hatására (szántóföldi növénytermesztés, állattenyésztés, természetvédelem esetében). Foglalkozok az aszály mérésével, az adatgyűjtéssel, a monitoringgal kapcsolatos ismeretekkel, valamint a térinformatika és távérzékelés ebben betöltött szerepével. A távérzékelés kapcsán fontos lehetőség, hogy idősoros vizsgálatokat végezhetünk, és ugyanakkor bizonyos nagy spektrális felbontás mellett már lehetőségünk van légi vagy földközeli anyagvizsgálatokra is. Végezetül pedig összefoglalom az öntözéstervezés hazai kérdéseit. Egy öntözéstervezési rendszerben a megfelelő öntözéstámogatást a talaj - növény - mikroklíma alrendszerek együttes elemezésével tudjuk biztosítani. Összegzésként javaslatokat teszek az aszálykezelés hazai gyakorlatára. Kulcsszavak aszály, mezőgazdaság, aszálymodellezés, aszály monitoring__________________________________________________________ Challenges in drought research Abstract Drought is a natural phenomenon and it is particularly severe when it lasts for years. Regarding spatial and temporal distribution of drought in Europe, all major European droughts impacted on our country in the last decade. Hungary has about 90% exposed to the risk of drought, especially typical in the Great Hungarian Plain region. Because of human activity and unsustainable water management, the drought phenomenon can significantly increase, which we can interpret as a water scarcity. This paper evaluated the context of drought phenomena, measurement data acquisition, monitoring, evaluation, irrigation technology and drought management. First of all, 1 presented the key concepts related to drought, such drought forms, particularly in the agricultural drought and its impact on agricultural production (crop production, animal husbandry, nature conservation). Than described drought measurement, data collection, monitoring and the role of G1S and remote sensing technologies in drought management. In connection with the remote sensing technologies is important that time-series analysis can be carried out at the same time and under certain high spectral resolution is now possible different material investigations. Finally, the questions of national irrigation planning was also concerned. In an irrigation system planning to support appropriate watering of the soil - plant - micro-climate subsystems we can provide through the combination of these elements. In conclusion, I made suggestions to the national drought management practices. Keywords drought, agriculture, drought modelling, drought monitoring BEVEZETÉS Az aszály hétköznapi értelemben általánosan ismert, azonban korántsem egyszerű, hanem komplex fogalom. Ezért fontos tisztázni, hogy azt milyen értelemben kívánjuk használni. Alapvetően tartós csapadékhiányt, és emellett kialakult magas hőmérséklet együttesét jelenti. Az aszály (drought) használata gyakran keveredik a szárazságéval (dry). Az aszály időben átmeneti jellegű, míg a szárazság tartós. A vízhiányt (water scarcity), amely az emberi tevékenységből származó túlzott vízfelhasználás eredménye, szintén eltérően kell értelmeznünk, amikor az aszály kezelésére (drought management) felkészülünk. Ez utóbbi magába foglalja az aszály monitoringj át, aszálykárok mérséklését és csökkentését. Diszciplínánként is jelentős eltéréseket tapasztalhatunk az aszály fogalmi rendszerére vonatkozóan. Wilhite és Glantz (1985) aszálydefiníciókkal foglalkozó írásában több, mint 150 definíciót említ, amelynek száma az eltelt időben tovább növekedett. A definíciók különböző aszályjelenségeket írnak le, amelyek főbb csoportjai a következők: meteorológiai, hidrológiai, mezőgazdasági, gazdasági, társadalmi. Meteorológiai aszály alatt a tartósság és/vagy intenzitás szempontjából átlaghoz viszonyítva hosszúidejű, esetenként többéves csapadékhiány előfordulását értjük. Hidrológiai aszály a felszíni és felszínalatti vízkészletek hiányát jelenti a vízfolyások hozamának, a hó mennyiségének, és a tavak, tározók, valamint felszín alatti vízadók szintjének szempontjából. Mezőgazdasági aszályról akkor beszélünk, ha egy adott növény igényeihez képest, az
