Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Bíró Tibor: A hazai belvízkutatás néhány időszerű kérdése
5 A hazai belvízkutatás néhány időszerű kérdése Bíró Tibor Szent István Egyetem, Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, Szarvas (E-mail: biro.tibor@gk.szie.hu ) Kivonat A belvíz egy összetett, nehezen kiismerhető vízgazdálkodási jelenség, keletkezésének oka területenként eltérő. A Kárpát-medence legmélyebb részén elhelyezkedő nagykiterjedésű síkvidékünk egységes műszaki beavatkozással elvégzett árvízmentesítése sajátos vízgazdálkodási helyzetet teremtett, mellyel hosszú időn keresztül együtt kell élnünk. A belvizek előfordulását nem lehet megszüntetni, viszont területi kiterjedése, tartóssága, és a vele szembeni érzékenység csökkenthető. A belvíz elsősorban a mezőgazdaságot érinti, de településeket, közlekedési útvonalakat és iparterületek is veszélyeztet. Kialakulását jórészt meteorológiai, domborzati és talajtani viszonyok határozzák meg, de az ember is jelentősen közrejátszik abban, hogy a belvizek megjelenjenek, kárt okozzanak, magas üzemeltetési és fenntartási költséget eredményezzenek. A területi vízrendezés hazánkban másfél évszázados múltra tekint vissza, mely hatalmas szakmai tapasztalatot és tudásmennyiséget hordoz magában. Az erre épülő kutatói intézményrendszer világviszonylatban is kiemelkedő volt a múlt században. A síkvidéki vízrendezéssel kapcsolatos kutatásokat újra kell szervezni, melynek fő elemei a tározási kapacitások felderítése, a vízrendszerek hidrológiai-hidraulikai újraértelmezése, a belvízveszély és veszélyeztetettség térképezése, a belvízmonitoring és az előrejelzési módszerek fejlesztése, valamint az éghajlatváltozás hatásainak számszerűsítése. Az új technológiai eszközök adta lehetőségeket ki kell használni a belvízvédelemben, a mért és feldolgozott adatokat pedig hozzáférhetővé kell tenni az érintettek számára, segítve ezzel mind a vízgazdálkodási üzemirányítást, mind a gazdálkodást. A tanulmány a hazai kutatásokra helyezi a hangsúlyt, éppen ezért a nemzetközi kitekintést mellőzi. A cikk elsősorban azokkal a területekkel foglalkozik, ahol a legnagyobb tudományos aktivitás volt tapasztalható az elmúlt két évtizedben. Kulcsszavak belvíz, belvizek felmérése, távérzékelés, belvíz veszélyeztetettség, belvízhidrológia Some timely issues of excess surface water research in Hungary Abstract Inland excess water is a complex and unknowable phenomenon in water management, the reason for its occurrence varies by regions. The flood management is done through homogeneous technical intervention in our great plain region located in the deepest part of the Carpathian Basin resulted in specific water management situation with which we need to live with for a long time. The occurrence of excess surface water cannot be eliminated but its spatial extent, duration and sensitivity to its impact can be decreased. The excess surface water affects primarily the agriculture but it also endangers settlements, traffic routes and industrial regions. Its occurrence is mainly determined by meteorological situation, topography and soil features but humans also considerably contribute to the formation of excess surface water, which may cause damage and will result in high operational and maintenance costs. Lowland drainage has over one and a half century history in Hungary and accumulating extensive professional experiences and knowledge. Research institutions dealing with excess surface water earned outstanding international recognition in the 20th Century. A revitalization of excess surface water research and renewed investment in modem interventions will need to explore new means increasing storage capacity, hydrological analysis of existing drainage networks, mapping excess water risks, developing methods of excess surface water monitoring and forecast as well as numerical analyses of influences of climatic changes. The opportunities offered by the new technologies relying on more intensive monitoring capabilities should be promoted widely along with open data access to interested parties (water managers, agricultural practitioners and ordinary citizens). The study focuses on the Hungarian researches, therefore, the international perspective ignored. The article mainly deals with the areas where the highest scientific activity was observed in the last two decades. Keywords inland excess surface water, surveying of excess surface water inundation, remote sensing, risk of excess surface water, hydrology of excess surface water A BELVÍZ MINT ÖSSZETETT VÍZGAZDÁLKODÁSI JELENSÉG A belvíz rendkívül összetett, nehezen kiismerhető vízgazdálkodási jelenség. Nem véletlen, hogy a hozzákapcsolódó veszélyeztetettséget jórészt tapasztalati úton tudjuk csak értékelni, azaz a múltbéli adatokra támaszkodunk, és abból próbáljuk a jövőt leképezni, az ellene való védekezésre felkészülni. Megjelenésére mindig számítanunk kell, de térbeli eloszlását csak a tényleges elöntések mutatják meg. A belvíz, az árvíznél nehezebben mérhető, számszerűsíthető, sokkal több paraméterrel, pontatlanabbá írható le, és jóval bizonytalanabbul jelezhető előre. Nagy területeken, változékony kiterjedéssel és térbeli mintázottsággal jelenik meg, ezért annak természete nehezebben kutatható. A belvíz elleni védekezés a magyar vízgazdálkodás meghatározó feladata. A veszélyeztetettség területi arányát tekintve hazánk különleges helyzetben van. A Kárpát-medence legmélyebb részén elhelyezkedő nagykiterjedésű síkvidékeink egységes műszaki beavatkozással elvégzett árvízmentesítése sajátos vízgazdálkodási helyzetet teremtett, és talajtani, domborzati, valamint hidrológiai adottságai jó „táptalajt” szolgáltatnak a belvíz képződéséhez.
