Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 1. szám - KÖSZÖNTŐ - Konecsny Károly - Gauzer Balázs - Varga György: A 2006 tavaszán levonult nagy tiszai árvíz kialakulását befolyásoló hóviszonyok fő jellemzői
58 Hidrológiai Közlöny 2016. 96. évf. 1. sz. tó mellett, ötnaponként kiadott térképeken is ábrázolják. Sajnos jelenleg csak becsülni lehet a hóolvadásből kialakuló árhullám lefolyó víztömegét, tetőző vízhozamát és vízszintjét. Meg kell várni, a folyók felső szakaszán kialakuló árhullámok tetőző vízszintjeit és csak ezután készülhet - legfeljebb 1-2 napos időelőnynyel - a meglévő regressziós összefüggéseket felhasználó programcsomaggal, tetőző vízállás előrejelzés a hazai folyószakaszokra. így a 2006. március és április hónapokban levonult árvíz idején a FETIVIZIG, de a többi érintett igazgatóság is naponta készített hidrológiai helyzetértékelést és előrejelzést tetőző vízállásokra, de csak a folyók felső szakaszán bekövetkezett tetőzéseket követően. A VITUKI a teljes Tisza vízgyűjtőre vonatkozó tájékoztató és előrejelző tevékenységét az alábbiakban foglalhatjuk össze:- Naponta készültek a Tisza vízrendszerének kilenc részvízgyűjtőjére végzett hóvízkészlet számítások (az eredményeket 2006 végétől a VIZIG-ek FTP szerveren voltak érhetőek).- Hetente készültek és kiadták az ú.n. Hótérképet, amely teljes Duna-medence aktuális hóviszonyainak térképes ábrázolásán túl, a Tisza szegedi vízgyűjtőjére vonatkozó részletes numerikus adatokat és grafikonokat is tartalmazott ( www.hydroinfo.hu ).- Minden év március 1-én elkészültek és közreadták a Tavaszi Lefolyási Tájékoztatót, a vízgyűjtők hóviszonyainak március 1 ,-i állapotáról és a tavasszal várhatóan lefolyó víztömeg és maximális vízállás értékeire vonatkozóan ( www.hvdroinfo.hu ). A teljes Duna medence hóviszonyainak megjelenítésére a 9. ábrán látunk példát, ahol, hóvastagság 2006. február 19-én érvényes értékei láthatók. Hóvastagság adatok (reggeli mérés) [cm] 2006-02-19 Hovastagsag (cm) I ló-* 1 I 1-01-5 l I 5.01 - 20 ■■ 20 1 - 50 9. ábra. A Duna-medence hóviszonyai a rácsponti számítások alapján 2006. február 19-én (VITUKI, 2006) Figure 9. Snow volumes of the Danube Basin based on grid point forecasts on 19th February 2006 (VITUKI, 2006) A 2006. évi Tavaszi Lefolyási Tájékoztatóban március 1.-én leírtakat elemezve - amikor is a kiadvány felhívta ugyan a figyelmet egy jelentős árhullám kialakulásának a szokottnál nagyobb esélyére, de a bekövetkezett szélsőséges helyzet lehetőségével nem számolt. Megállapíthatjuk, hogy a március 1 .-i állapotok alapján, megfelelő pontosságú és időelőnyű numerikus meteorológiai előrejelzése híján, a tavaszi időszak (a tájékoztató kiadását követő három hónap) lefolyási viszonyainak a számszerű jellemzése csak erősen korlátozott pontossággal lehetséges, a tájékoztató előrejelzési része a tavaszi időszakban bekövetkező, jelentős hóhányaddal bíró árhullám kialakulásának a valószínűségét hivatott felmérni. Ráadásul, 2006 tavaszán, a március első felében kialakult meteorológiai helyzet (a hosszútávú meteorológiai előrejelzésekben jelzettnél hidegebb és csapadékosabb idő, illetve további jelentős hófelhalmozódás), jelentős hatással volt a tavaszi időszak lefolyási viszonyaira. Az előrelépéshez, a hóban tárolt vízkészlet minél pontosabb meghatározásán túl, sőt, azt megelőzően, a numerikus meteorológiai előrejelzések pontosságának és időelőnyének a növekedése szükséges.
