Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 1. szám - KÖSZÖNTŐ - Konecsny Károly - Gauzer Balázs - Varga György: A 2006 tavaszán levonult nagy tiszai árvíz kialakulását befolyásoló hóviszonyok fő jellemzői
Konecsny K. - Gauzer B. - Varga Gy.: A 2006 tavaszán levonult nagy tiszai árvíz kialakulását befolyásoló... 59 A VITUKI által kifejlesztett Operatív Lefolyás Szimulációs és Előrejelző Rendszer (OPELORE) rendelkezik hómodullal, vagyis képes a vízgyűjtőkön végbemenő hófelhalmozódási és -olvadási folyamatok kielégítő pontosságú nyomon követésére. Az olvadási időszakban végbemenő folyamatok azonban további bizonytalansági tényezőt jelentenek az előrejelzés szempontjából, illetve ilyen esetekben, a megbízható meteorológiai előrejelzések jelentősége a szokottnál is nagyobb. Az árvíz teljes időszaka alatt, a VITUKI naponta kiadta a következő 6 napos időszakra vonatkozó, a Tisza vízrendszerének 59 hazai folyószelvényét magába foglaló vízállás előrejelzéseit. Ezen kívül, az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) felkérésére, tetőzési előrejelzésekkel is támogatta a védekezés döntéshozóinak a munkáját. ÖSSZEFOGLALÁS A Tisza vízgyűjtő területére vonatkozóan a 2005/2006. téli idény hó viszonyainak jellemzőiről végzett vizsgálatunk eredményeit a következőkben foglaljuk össze:- Korábbi évek tapasztalatai szerint, a különböző tszf. magasságú vízgyűjtőrészek eltérő hőmérsékleti viszonyai miatt, hóolvadásből nagy árvíz a Tiszán az esetek döntő részében akkor alakul ki, ha az olvadékvízhez, eső formájában lehulló számottevő mennyiségű csapadék is hozzájárul, amint az 2006 tavaszán is történt;- A vizsgált időszakban, összesen 552 állomásra vonatkozóan volt lehetőségünk értékelhető hóvastagság adathoz hozzájutni, de a hóvízegyenérték esetében csak 66 állomás adata volt hasznosítható. Az állomások mindössze 14 %-a található hegyvidéken (600 m felett); szükség lenne a mérési helyek magassági eloszlásának és a nemzetközi adatforgalom további javítására, valamint a hóvízegyenérték mérések időpontjának összehangolására;- 2005/2006 telén az időjárás nem volt szélsőséges, azonban a hófelhalmozódás szempontjából fontos január, február és március hónapok átlagosnál hidegebb időjárásúak voltak. December, február, március és április az átlagosnál csapadékosabb, január átlagosan csapadékos, október és november pedig az átlagosnál szárazabb volt. A teljes október-április időszakot tekintve, alig 10 %-os de ezen belül március és április hónapban 40 %-os volt az átlaghoz viszonyított csapadéktöbblet.- A hó a magasabb hegyekben október hónap II. dekádjában jelent meg és májusban tűnt el. Itt a hóta- karós napok száma 200-300 között volt. A középhegységekben és dombvidékeken november II. dekádjában jelent meg, és március hónap 111. dekádjában tűnt el a hó. A hótakarós napok száma 100-150 körüli volt. A síkvidéken az első hótakaró november hónap III. dekádjában jelent meg, és március hónap II. dekádjában tűnt el. A hótakarós napok száma 30-80 nap között volt. A hótakarós napok száma átlagosnál nagyobb volt, de elmaradt a sokévi maximumoktól;- A hó maximális vastagsága a magasabb hegyekben 100-150 cm (Biharfúred 145 cm/február 17.), a középhegységekben és dombvidékeken 20-100 cm, a síkvidéken 10-30 mm között változott. Ezek átlagosan 35 %-al maradtak el a sokévi maximumoktól;- A hóvízegyenérték maximális értékének bekövetkezési időpontja a legnagyobb területen február II. dekádjára, de elég nagy területen márciusra, illetve december III. dekádjára esett. A magasabb hegyekben a maximum 200-350 mm (Jezer 385 mm), a közép- hegységekben és dombvidékeken 30-300 mm, a síkvidéken 20-60 cm között változott. Ezek az értékek átlagosan alig tértek el a sokévi maximumoktól;- A Tisza szegedi szelvénye feletti vízgyűjtőterületén december közepétől április végéig a hóvízkészlet folyamatosan és számottevően meghaladta a sokévi átlagot, de a februári 7,28 milliárd m3 maximum 14 %-kal elmaradt az 1998/1999. idénybeli legnagyobb értéktől;- A léghőmérséklet március folyamán mintegy 15°C-kal emelkedett, ezt követően a napi olvadási intenzitás meghaladta a 15 mm/napot, sőt helyenként az 50-60 mm-t is elérte;- A hófelhalmozódásra és hóolvadásra vonatkozó tájékoztatási és előjelzési tevékenység tekintetében hazai viszonylatban a FETVIZIG (helyi szinten), és a VITUKI (országos szinten) tevékenysége emelhető ki. A 2005/2006-os téli idényben ötnaponta, illetve hetente készítették a tájékoztatókat a hóviszonyokról;- A VITUKI által március elején, a 2006 tavaszán várható lefolyási viszonyokról kiadott tájékoztató felhívta a figyelmet ugyan számottevő árhullám kialakulásának a veszélyére, de megbízható numerikus időjárás előrejelzés hiánya miatt rendkívüli árvíz lehetőségére nem figyelmeztetett; Röviden összefoglalva, a 2005/2006. téli idényben a nagy tiszai árvíz kialakulását megelőző hóviszonyok nem voltak rendkívüliek. A sokévi átlagot meghaladó, de nem szélsőségesen nagymértékű hófelhalmozódás után, március utolsó harmadától az intenzív hóolvadás által okozott lefolyás mértékét, a jelentős mennyiségű csapadék is növelte, amelyhez sok mellékfolyó egyidejű áradása és a Duna visszaduzzasztó hatása is hozzájárult. IRODALOM Andó M. (2002): A Tisza vízrendszer hidrogeográfiája. SZTE Természetföldrajzi Tanszék Szeged, pp. 168. Bázác, Gh.C. (1983): Influenza reliefului asupra principalelor caracteristici ale climei Romániei. Edit. Academiei RSR. Bucure$ti. 1983. FETIVIZIG (1996-2006): Havi időjárási és vízrajzi tájékoztatók. FETIVIZIG Nyíregyháza.
