Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 1. szám - KÖSZÖNTŐ - Engi Zsuzsanna - Tóth Gábor - Somogyi Katalin - Lanter Tamás - Hercsel Róbert - Bozzay Ferenc: A Mura folyó kanyarulatvándorlásainak elemzése és hullámterének feliszapolódás-vizsgálata 2D modellezéssel
Engi Zs. - Tóth G. - Somogyi K. - Lanter T. - Hercsel R. - Bozzay F.: A Mura folyó kanyarulatvándorlásainak elemzése... 41 8. ábra. Kanyarulat fejlődése az 1. mintaterületen (Muraszemenye térsége) Figure 8. Meander development in the first pilot area (Muraszemenye region) 9. ábra. Kanyarulatok fejlődési sebessége Muraszemenye térségében Figure 9. Meander development speed in Muraszemenye region A teljes vizsgált folyószakasz hosszútávú változása A középvonal hosszának megváltozása az egyik legjelentősebb mutatószám. A jelenlegi 49,5 km hosz- szú folyószakasz az 1785 évi felmérésen még 53,8 km hosszú volt, 71 kanyarral. Az 1785 - 1860 évek között ez a hossz 30 %-kal csökkent, mert 19 kanyarulat szakadt át vagy fűződött le. A következő korszakban már megindultak a lokális beavatkozások és az 1860- 1920. közötti szabályozások alatt a megrövidült meder ismét fejlődésnek indult. A harmadik vizsgált időszakban megindultak az összehangolt szabályozási munkák, majd az időszak második felében a töltésépítések is, tehát az addigi nyílt ártér leszűkített hullámtérré vált. Az 1920-1976. évek között ismét mederhossz növekedést tapasztaltunk, 49,5 km-re, azonban ez a fejlődés 38 kisebb kanyarral valósult meg.
