Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / Különszám - Tőzsér Dávid, Lakatos Gyula: Szennyvíziszapra telepített kosárfonó fűz (Salix viminalis L.) csemeték fitoremediációs sikerességének vizsgálata
93 Szennyvíziszapra telepített kosárfonó fűz (Salix viminalis L.) csemeték fitoremediációs sikerességének vizsgálata Tőzsér Dávid és Lakatos Gyula Debreceni Egyetem TTK, Ökológiai Tanszék, 4032. Debrecen, Egyetem tér 1. Kivonat Munkánk során a Debrecen délnyugati peremén fekvő Lovász-zugi tórendszer fémtartalmú szennyvíziszapjára telepített kosárfonó fűz (Salix viminalis L.) egyedek egészségi állapotát vizsgáltuk. A szennyvíziszap minták elemanalitikai összetételét alapján a tórendszert szennyezett (középső), mérsékelten szennyezett (déli) és enyhén szennyezett (északi) területekre tagolták korábbi vizsgálatok alapján. Kutatási hipotézisünk szerint a legszennyezettebb középső területen találhatóak a legkedvezőtlenebb egészségi állapotú egyedek. Eredményeink alapján a legszennyezettebb középső tóegység és az oda telepített fűzfák egészségi állapota között összefüggést tapasztaltunk, ugyanis itt találtuk a legkedvezőtlenebb állapotú füzeket. A másik két, kevésbé terhelt területegységen a Salix viminalis kondíciója a fémszennyezéssel korrelálva, a középső részhez képest kedvezőbbnek adódott. Kulcsszavak fémszennyezés, fitoremediáció, Lovász-zug Study of the phytoremediation success of basket willow (Salix viminalis L.) Abstract Through their life processes, plants are able to indicate the degree of contamination of a contaminated land. In our work remediation of the Lovász-zugi settling ponds were studied with using the assessment of condition of Salix viminalis samplings. By means of professional estimation and a relevant published condition evaluation 500, 250 and 200 trees were studied from three parts of the area (northern, middle and southern areas). Our results demonstrated that strong correlation was found between the high rate of contamination in the middle part of the studied area and the condition of S. viminalis individuals. Our results proved that the most unfavourable tree condition was observed on the most contaminated middle area. Moreover, trees grown on the moderately polluted sewage sludge of the southern and northern areas could be found in more favourable condition. In conclusion, the condition study requires further research to make statement regarding the success of the remediation project. Keywords metal contamination, phytoremediation, Lovász-zug BEVEZETÉS Az emberi tevékenységek során fémekkel szennyezett talajok és üledékek kezelése a jelenkor egyre nagyobb figyelmet követelő kihívása (Nazir és társai 2011). Számos korábbi tanulmány már bizonyította, hogy a növények kiválóan alkalmasak szennyezések kimutatására (Simon és társai 2011, 2014). A költséges hagyományos eljárások mellett manapság előtérbe kerülnek az olyan alternatív módszerek, mint a fitoremediáció, mely a szennyezett közeg zöld növények által történő tisztítását jelenti (Salt és társai 1998, Greipsson 2011). A szennyező fémek hatékony eltávolításának feltétele a közeg mérsékelt koncentrációjú terheltsége, az alkalmazott növény gyors növekedési üteme, magas biomassza hozama, illetve jelentős fémakkumulációs képessége (Meers és társai 2007). A fűzfélék (Salicaceae) családjába tartozó fajok a felsorolt előnyös tulajdonságokkal egyaránt rendelkeznek (Mleczek és társai 2010). Munkánk során egy magas nehézfém-koncentrációjú szennyvíziszap által tartósan árasztott terület szennyezettségét becsültük telepített kosárfonó fríz ( Salix viminalis L.) egyedek egészségi állapotának felmérése alapján. ANYAG ÉS MÓDSZER Vizsgálatainkat a Debrecen délnyugati részén elhelyezkedő Lovász-zugi tórendszer területén végeztük (1. ábra). Az ülepítő tóegységek további használata az idők folyamán szükségtelenné vált, így sor kerülhetett azok remediációjára. 2013-ban, fitoremediációs céllal, 5x8 méteres elrendezésben, 5800 db 20 cm-es kosárfonó fűz csemetét telepítettek a 26 ha összterületű tómederre. Egy környezetvédelmi felülvizsgálat során 13 fűráspont alapján elvégezték az iszap főbb fizikai és kémiai paramétereinek meghatározását. A minták szerves anyag- és szárazanyag-tartalmának változása alapján a területet északi, középső és déli egységekre tagolták. Elemanalitikai vizsgálatokkal megállapították, hogy az iszap számos, jelen koncentrációjában toxikus hatású fémet tartalmaz, melyek legnagyobb koncentrációban elsősorban a középső részen, magas értékekkel a déli részen, illetve mérsékelt koncentrációban az északi egységben vannak jelen. Vizsgálataink során az egykori ülepítő északi (N=500), középső (N=250) és déli (N=200) részén elvégeztük a fűzfák egészségi állapotának felmérését, 2014. júniusában. Emellett a területen fitocönológiai felmérést is végeztünk. A terepi munka során megmértük a fás-szárúak magasságát, szakértői becsléssel pontoztuk a csemeték kondícióját, illetve valamennyi növényről fényképet készítettünk. A kapott adatok alapján a facsemeték egészségi állapotának meghatározását Webster (1978) munkája segítségével végeztük el. Ez alapján egy fa komplex minősítéséhez megvizsgáltuk a törzs állapotát (1 -5-ig terjedő pontszám, ahol az 5 a legkedvezőbb állapot meglétét jelöli), a növekedési ütemet (1-3), a fatest teljességét
