Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 1. szám - KÖSZÖNTŐ - Engi Zsuzsanna - Tóth Gábor - Somogyi Katalin - Lanter Tamás - Hercsel Róbert - Bozzay Ferenc: A Mura folyó kanyarulatvándorlásainak elemzése és hullámterének feliszapolódás-vizsgálata 2D modellezéssel
40 Hidrológiai Közlöny 2016. 96. évf. 1. sz. rák, jugoszláv, magyar hidrológiai és vízrajzi tanulmányok alapján 1959-ben elkészített fejlesztési program az árvízi hozamot 1650 m3/s-ban, a töltések távolságát pedig 600-750 méterben határozta meg, s rögzítette az árvédelmi gátak méreteit is. Kezdetben a védművek a letenyei vízmércén mért +500 cm-es vízálláshoz tartozó felszíngörbe alapján kerültek kiépítésre. Az 1972. évi árvízkor +514 cm-es tetőző vízállást mértek a letenyei vízmércén, s a későbbiekben ezt tekintettük mértékadó vízállásnak. Az akkori árvíz során két helyen is volt töltésszakadás (a tótszerdahelyi és a birkitói öblözetben) jelentős károkat okozva. Az 1972-es évet követően több öblözetben is történtek töltésfejlesztések. A jelenlegi védművek (védtöltések, műtárgyak) kiépítése több ütemben 1965-2015. között történt. 1976_ VÍZRAJ Z1_ATLASZ 7. ábra. A harmadik vizsgált korszak partvonal ábrázolása a 4 kijelölt mintaterülettel Figure 7. River bed lines in the four pilot areas for the third investigated period Morfometriai elemzések Ahhoz, hogy megfigyelhessük a a folyón végbemenő hosszútávú változásokat, össze kell vetnünk a folyó morfometriai paramétereit hosszabb történelmi időszakon keresztül. Amikor nagyobb volumenű szabályozási munkák voltak folyamatban, az eredmények látványosan megmutatkoztak, a kiváltott hatások a paramétereket módosították és a változások és tendenciák beazonosítása egyértelmű volt. A hosszabb távú változások, mint amilyen az éghajlat változás is, kiváltanak azonban olyan hatásokat, amelyek során időre van szükség ahhoz, hogy a változások szignifikánsan megjelenjenek. Összehasonlítva a morfometriai paramétereket, az eltérések kimutathatók és következtetni lehet belőlük a vízfolyás morfológiai állapotára illetve a a jövőbeni változások irányára. A természetes szakaszok vizsgálata Az 1. mintaterületen vizsgálat alá vontunk egy kanyarsorozatot Muraszemenye térségében. A régi levéltári térképlapok segítségével meg próbáltuk rekonstruálni a fejlődését (5. ábra). A képeken látható, hogy Muraszemenye térségében az 1785-1799. között az egyik kanyar túlfejletté vált. Az 1794 évi szabályozási térképlapon ábrázolták is az átvágás helyét. Az 1840. évi térképlap már az új állapotot ábrázolja. Ebből fejlődött ki 1880-ig egy újabb nagy kanyar, melyet ismét szabályozásnak vetettek alá. Az 1920 évi nyomvonal már a településtől délre halad, az előzőekben leválasztott kanyarok pedig holtágakká váltak. Vizsgáltuk az 1. mintaterületen levő kanyarsor oldalirányú elmozdulását. Az 1920 és 1976 közötti időszakra 2,3 m/év, 1976 és 2004 között időtávra pedig 4,5 m/év volt az elmozdulás értéke (9. ábra). Ezen a szakaszon a található az a tó, amely veszélyben van, amennyiben a meander átszakad (2016. májusában megtörtént). Látható, milyen fontos adattal szolgál a morfometriai értékelés, amely segít a fejlődés irányának illetve gyorsaságának meghatározásában.
