Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / Különszám - Tóth Flórián, Berzi-Nagy László, Gál Dénes, Kerepeczki Éva: Szemiakvatikus növények tápanyag-akkumulációja létesített vizes élőhelyeken
90 Hidrológiai Közlöny 2016. 96. évf. különszám Szemiakvatikus növények tápanyag-akkumulációja létesített vizes élőhelyeken Tóth Flórián, Berzi-Nagy László, Gál Dénes, Kerepeczki Éva Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Halászati Kutatóintézet, 5540 Szarvas, Anna-liget 8. (E-mail: toth.florian@haki.hu ) Kivonat A NAIK Halászati Kutatóintézet területén kialakított vizes élőhelyi vízkezelő rendszer több mint 10 éve hatékonyan kezeli egy intenzív afrikai harcsanevelő (Clarias gariepinus) telep elfolyóvizét. A bekerült tápanyagok egy része növényi biomasszaként hasznosul, mely során légköri C02 is megkötődik. Jelen munkánkban a 2015 márciusában mért növényi biomassza tömegének és tápanyag tartalmának értékeit mutatjuk be, valamint megadjuk a növényi biomasszával eltávolítható nitrogén és foszfor mennyiségét. A vízkezelő rendszer négy tóból áll, melyből kettő stabilizációs tóként (W1-W2), egy közönséges nád (W3) (Phragmites australis), és egy gyékény (W4) (Typha spp.) dominanciájú vízinövényes tóként funkcionál. Az átlagmintákban mért koncentrációk a nád hajtásában Kjeldahl-N: 5,00 g/kg, ÖP: 0,40 g/kg, a rizómában Kjeldahl-N: 15,40 g/kg, ÖP: 1,57 g/kg voltak. A gyékény esetében a hajtásban Kjeldahl-N: 4,90 g/kg, ÖP: 0,41 g/kg, és a rizómában Kjeldahl-N: 26,80 g/kg, ÖP: 3,72 g/kg volt. A letermelhető növényi biomassza a nádas tóban 3598 kg sza. (1,91 kg/m2), a gyékényes tóban 2124 kg sza. (0,79 kg/m2) volt, melynek Kjeldahl-N tartalma a nád esetében 17,98 kg (9,56 g/m2), míg a gyékény esetében 10,41 kg-ot (4,06 g/m2) tett ki; a nád foszfor tartalma 1,45 kg (0,77 g/m2), a gyékényé 0,88 kg (0,35 g/m2) volt. A rizóma/hajtás koncentráció aránya a nádmintákban Kjeldahl-N esetében 3,08, míg a foszfornál 3,90; a gyékénymintákra vonatkozóan ezek az értékek 5,47 és 8,99 voltak. Kulcsszavak tápanyagok, létesített vizes élőhely, elfolyóvíz, nád, gyékény Nutrient-accumulation of semiaquatic plants in constructed wetlands Abstract A constructed wetland system in the area of the NARIC Research Institute for Fisheries and Aquaculture function as a water treatment system which effectively manages the effluent water of an intensive African catfish (Clarias gariepinus) rearing plant for more than 10 years. Some of the nutrients in the wastewater were recycled as plant biomass and C02 of the atmosphere were also absorbed during this process. In our current work the mass and nutrient content of the plant biomass are shown and the amount of removable nitrogen and phosphorus contents are also given. The water treatment system consists of four ponds, two of them are stabilization ponds (W1-W2). The third (W3) is a plant based wetland with common reed (Phragmites australis) dominance, and the last one (W4) is planted with bulrush (Typha spp.) species. Average concentrations of the nutrients in stem of reed were: Kjeldahl- N: 5.00 g/kg, TP: 0.40 g/kg, in rhizome of reed: Kjeldahl-N: 15.40 g/kg, TP: 1.57 g/kg. In the stem of the bulrush the nutrient concentrations were the following: Kjeldahl-N: 4.90 g/kg, TP: 0.41 g/kg, in rhizome of bulrush: Kjeldahl-N: 26.80 g/kg, TP: 3.72 g/kg. The harvestable plant biomass in the unit W3 was 3598 kg dry matter (1.91 kg/m2) and in the unit W4 was 2124 kg d. m. (0.79 kg/m2). The removable nutrient content was the following: Kjeldahl-N of reed: 17.98 kg (9.56 g/m2), and of bulrush: 10.41 kg-ot (4.06 g/m2), TP of reed 1.45 kg (0.77 g/m2), and of bulrush: 0,88 kg (0,35 g/m2). The concentration ratios of rhizome/stem were: Kjeldahl-N of reed: 3.08, TP of reed: 3.90; in case of the bulrush samples these values were 5.47 and 8.99. Keywords nutrients, constructed wetland, effluent, reed, bullrush BEVEZETÉS A különböző eredetű mezőgazdasági elfolyóvizek jelentős terhelést okoznak a befogadó víztestre nézve a bennük lévő magas lebegőanyag-, nitrogén- és foszfortartalom miatt. Az akvakultúra fejlődésével egyre több intenzív halnevelő telep épült, melyek elfolyóvize hasonló kémiai jellemzőket mutat. A létesített vizes élőhelyek alkalmasak e vizek környezetbarát kezelésére azáltal, hogy a bennük élő mikrobiális és makroszkopikus szervezetek felveszik, átalakítják, és részben hasznosítják a kibocsátott tápanyagokat, valamint a légköri szén-dioxid megkötésében is szerepet játszanak. A NAIK Halászati Kutatóintézet területén kialakított vizes élőhelyi vízkezelő rendszer stabilizációs és szemiakvatikus növényekkel telepített tavaival több, mint 10 éve hatékonyan kezeli egy intenzív afrikai harcsanevelő (Clarias gariepinus) telep elfolyóvizét. Jelen munkánkban a 2015 márciusában mért növényi biomassza tömegének és tápanyagtartalmának értékeit mutatjuk be, valamint megadjuk a növényi biomasszával eltávolítható nitrogén és foszfor mennyiségét. ANYAG ÉS MÓDSZER A létesített vizes élőhelyi vízkezelő rendszer 2000-ben lett kialakítva a NAIK Halászati Kutatóintézet négy belső tavából. Ezekből kettő stabilizációs tóként (W1-W2), egy közönséges nád (W3) (Phragmites australis), és egy gyékény (W4) (Typha spp.) dominanciájú vízinövényes tóként funkcionál. A stabilizációs egységek 2500 m2 területitek, a nádas tó területe 1980 m2, a gyékényes tóé pedig 2700 m2. A stabilizációs tavakban az átlagos vízmélység 1,5 méter, míg a vízinövényesekben 0,5 méter. Az intenzív afrikai harcsanevelő telep elfolyóvizét közvetlenül a W1 jelzésű stabilizációs tóba szivattyúzzák. Innen a W2-es stabilizációs tóba gravitációs úton jut a víz, majd az eddig sorosan kapcsolt rendszerből 50-50 %- os arányban párhuzamosan áramlik tovább a vízinövényes tavakba (W3-W4), melyek közül az egyik (W3) a
