Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / Különszám - Tóth Flórián, Berzi-Nagy László, Gál Dénes, Kerepeczki Éva: Szemiakvatikus növények tápanyag-akkumulációja létesített vizes élőhelyeken
Tóth F. és társai: Szemiakvatikus növények tápanyag-akkumulációja létesített vizes élőhelyeken 91 közönséges nád (Phragmites australis), a másik (W4) gyékényfajok (Typha latifolia, Typha angustifolia) dominanciáját mutatja. Végül közös kifolyón keresztül jut a kezelt víz a Holt-Körösbe. 1. ábra. A létesített vizes élőhelyi vízkezelő rendszer sematikus vázlata Figure 1. Schematic diagram of constructed wetland water treatment system A rendszerbe a harcsanevelő telep teljes el folyóvize kerül, ami évente kb. 225 000 m3. A makrofita mintavételre 2015 márciusában került sor. Növényes tavanként öt mintavételi helyünk volt, a tó egy-egy negyedének közepén valamint ezek metszéspontjánál (7. ábra). Minden mintahelyen rizómát, valamint 1 négyzetméteres kvadrá- tokban a növények üledék feletti részét gyűjtöttük. A mintákból kémiai összetétel-vizsgálat történt az Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály Környezetanalitika Központ Vizsgáló Laboratóriumban. A vizsgálatok típusát valamint a vizsgálati módszert az 7. táblázat tartalmazza. A tavakból gyűjtött biomassza tömegét is lemértük, ami alapján megbecsültük a tavakban felnövő összes növényi biomasszát. EREDMÉNYEK A növényi biomassza adatok szerint az öt kvadrát össztömege 11,2 kg volt a nádas tóban és 13,8 kg a gyékényes tóban. Ezek alapján a letermelhető összes növényi biomasszát a rendszerben száraztömegben számolva 3598 kg (1,91 kg/m2) nádnak, valamint 2124 kg (0,79 kg/m2) gyékénynek becsültük. A korábbi évek tapasztalata alapján a rendszerbe évente átlagosan közel 6100 kg nitrogén és 750 kg foszfor került a befolyt vízzel, ami ennek 40 illetve 32 százalékát távolította el. Legjobb hatásfokot a lebegőanyag eltávolításban érte el, mivel a lebegőanyag 90 százalékkal csökkent a rendszeren való átfolyás során (2. táblázat). 1. áblázat. A kémiai paraméterek vizsgálati típusai és módszerei Table 1. Analysis techniques and methods of chemical parameters Vizsgált paraméter A vizsgálat típusa A vizsgálati módszer Szárazanyag tömegmérés MSZ-08-0205:1978 Izzítási veszteség tömegmérés MSZ-08-0205:1978 Kjeldahl-nitrogén acidimetria MSZ EN ISO 5983-2:2005 (visszavont szabvány) Foszfor ICP-OES MSZ-08-1783-28:1985 2. táblázat. A létesített vizes élőhelyi vízkezelő rendszerbe be- és onnan kifolyó víz- és tápanyag mennyiségek Table 2. Inflow and outflow amounts of water and nutrients of constructed wetland water treatment system Vízmennyiség Szerves lebegőanyag N P m3 mg/dm3 kg mg/dm3 kg mg/dm3 kg l-esbe befolyt elfolyó 226991 61,36 13928 26,93 6113 3,38 768 l-esbe befolyt friss 46952 5,58 261 2,20 103 0,19 8 3-asból kifolyt 157566 5,99 943 16,25 2560 2,26 356 4-esből kifolyt 84768 5,53 469 13,92 1180 2,03 172 Összes bekerült 273943 14190 6216 777 Összes távozó 242334 1412 3740 528 Különbség 31609 12777 2475 248 Hatásfok (%) 90 40 32 A nádhajtásban 17,98 kg (9,56 g/m~; 5,00 g/kg) Kjeldahl- nitrogén mennyiséget, és 1,45 kg (0,77g/m2; 0,40 g/kg) összes foszfor tartalmat mértünk. A gyékényhajtás 10,41 kg (4,06 g/m2; 4,90 g/kg) Kjeldahl-nitrogént és 0,88 kg (0,35g/m:; 0,41 g/kg) összes foszfort tartalmazott (2. ábra). A rizóma/hajtás koncentráció aránya a nádmintákban Kjeldahl-nitrogén esetében 3,08, míg a foszfornál 3,90; a gyékénymintákra vonatkozóan ezek az értékek 5,47 és 8,99 voltak (5. ábra). A meglévő adatok alapján az összes növényi hajtásban az éves bekerült nitrogén 0,47 %-a, míg a bekerült foszfor 0,31 %-a raktározódik el. EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE A létesített vizes élőhely hatékonyan kezeli az intenzív affi kai harcsanevelő telep elfolyóvizét. A jelentős (90 %) lebegőanyag eltávolítási hatékonyság mellett a 40 illetve 32 százalékos nitrogén- és foszfor-eltávolítás is hatékonynak mondható. A szemiakvatikus növények nagy mennyiségben kötik meg a vízben lévő nitrogén- és foszforformákat. Habár a növény a téli időszakban főleg a rizómájában raktározza a tápanyagokat, a hajtások évenkénti aratásával is eltávolítható a rendszerbe bekerült tápanyagok egy része, sőt a nád és a gyékény esetleges értékesítésével pluszbevétel érhető el. Évi két aratással a hatékonyság fokozható lehetne, kiváltképp, mert vegetációs időszakban a hajtás tápanyagtartalma magasabb, és az nem a rizómában koncentrálódik. Hosszabb működési időszak után szükséges az üledék felső rétegének kitermelése a felhalmozódott tápanyagok eltávolítása érdekében.