Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)

2016 / Különszám - Tamás Márta, Berta Csaba, Gyulainé Szemerédi Szilvia, Szabó László József, Bácsi István, Gyulai István: Bodrog menti holtmedrek előzetes vízkémiai vizsgálata

Tamás M. és társai: Bodrog menti holtmedrek előzetes vízkémiai vizsgálata

89

átlagértéke (11,296 mg/1) szignifikánsan alacsonyabb (Wilcoxon W=665-666, z=5,22-5,23, p<0,0001), mint tavasszal (rendre 0,226; 0,196 és 6,851 mg/1). A nitrit és

klorid ionok koncentrációjában a két időszak között nem volt szignifikáns különbség (Wilcoxon W=346; z=0,21; p=0,838 és t=l,07; p=0,296)

2. ábra. A vizsgált vízkémiai paraméterek változása a tavaszi (T) és nyári (NY) időszakban Figure 2. Changes of investigated water chemistry parameters in spring (T) and summer (NYT) period

ÖSSZEFOGLALÁS

A holtmedrek tavaszi és nyári vizsgálata kimutatta, hogy igen érzékeny vízterekről van szó. Szerves anyagban közepes értékeket mutató vizek, melyek a nyári időszakban szinte egytől-egyig 100%-os növényi borítottsággal bírnak, a Fekete tavat és a Keleti Holt- Bodrog mentesített szakaszát kivéve. A víz szintje mindenhol jelentősen csökkent, melyben egyéb tényezők mellett jelentős szerepet játszhatott a nyári szárazság is. A Török-ér helyzete a legérdekesebb, mert nagymértékben különbözött a többi medertől, aminek valószínűleg a földművelésből származó terhelés az oka.

Az eredmények arra utalnak, hogy a vízkémiai paraméterek tekintetében a holtmedrek között tavasszal nagyobb, nyáron pedig kisebb hasonlóság tapasztalható, ami elsősorban a foszfát, nitrát, ammónia és KOI értékek változásával magyarázható.

Természetvédelmi szempontból fontos, hogy megpróbáljuk óvni és fenntartani, esetleg javítani a holtmedrek állapotát, hogy a Bodrogköz a jövőben is hasonló képet mutasson.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

A publikáció/poszter elkészítését a TÁMOP-4.2.2. B- 15/1/KONV-2015-0001 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Köszönjük az Eco- Science Kft. támogatását.

IRODALOM

Felföldy, L. (1987). A biológiai vízminősítés alapjai, 4 bővített és javított kiadás, Országos Vízügyi Hivatal, Budapest

Flammer, 0., Harper. D. A. T. and Ryan, P. D. (2001). PAST: Paleontological Statistics Software Package for Education and Data Analysis. Palaeontologia Electronica 4(1) 9pp.

Nagy S. A., Dévai Gy., Takács P., Gecsei J. (2004). Helyszíni vízvizsgálatok a Lónyai-főcsatornán és főbb mellékvízfolyásain - Hidrológiai Közlöny 84(5-6): 94- 96.

Németh, J. (1998). A biológiai vízminősítés kérdései. Vízi természetvédelem -és környezetvédelem. 7. kötet, Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest