Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 1. szám - KÖSZÖNTŐ - Engi Zsuzsanna - Tóth Gábor - Somogyi Katalin - Lanter Tamás - Hercsel Róbert - Bozzay Ferenc: A Mura folyó kanyarulatvándorlásainak elemzése és hullámterének feliszapolódás-vizsgálata 2D modellezéssel
Engi Zs. - Tóth G. - Somogyi K. - Lanter T. - Hercsel R. - Bozzay F.: A Mura folyó kanyarulatvándorlásainak elemzése... 39 A második szakaszban - az Osztrák-Magyar Monarchia idején - nagyobb volumenű, összehangolt munkálatokkal találkozunk, melyek célja a hajózhatóság biztosítása volt. Ekkor azonban tartományi ellentétek nehezítették a tervek kivitelezését. Néhány átmetszés készült el 40-50 év alatt. Az első szabályozási terv (melyről tudomásunk van) 1865-ben készült el a Magyarország és Stájerország közötti Mura szakaszra. Ezt követően szabályozások többnyire csak osztrák területen történtek. Magyarországon csak 1897-ben indult meg a szabályozás, amelynek célja az egységes meder létesítése állandósított partokkal, a vízszint leszállítása és a mellékágak elzárása, feliszapoltatása volt. A mederre vonatkozó általános elvek szerint a folyó legkisebb kanyarulati sugarának meg kellett haladnia a 600 métert, s megszabták a szabályozási szélességet is. Ezek szerint a Dráva torkolattól a Kerka betorkolásáig 100 m, ettől folytatólagosan egészen Ráckanizsáig 90 m, majd Radkersburgig 75 m széles medret szabtak a folyónak. 1918. után a Mura a Dráva torkolattól a Kerka patak betorkollásáig határfolyó lett, a rendszeres szabályozási munkák Magyarország részéről hosszú időre megszűntek, illetve ezt követően is csak a partok biztosítására és a kanyarok elfajulásának megakadályozására szolgáltak. 2_KATONAI _FELMÉRÉS 5. ábra. A második vizsgált korszak partvonal ábrázolása a 4 kijelölt mintaterülettel Figure 5. River bed lines in the four pilot areas for the second investigated period. A harmadik szakasz során, az I. világháborút követően következett be a legnagyobb változás, amikor az addig egy birodalom felügyelete alá tartozott folyón négy önálló állam osztozott. Az I. világháború után a Mura magyar oldalán több szakaszon történt lényeges beavatkozás. Muraszemenyénél 1927-ben átmetszéseket végeztek az alsószemenyei községrész védelmére. Murarátka térségében bekövetkezett kanyarátszakadás biztosításával az út veszélyeztetése megszűnt. Letenye térségében a sodorvonalnak a közúti hídra való jó rávezetése érdekében 1939-től partbiztosítások, sarkantyúk, mederelzárások készültek. Tótszerdahely, Molnári és Murakeresztúr térségében szintén partrongálások elleni biztosítások és szabályozási müvek kerültek beépítésre. A Mura menti területek védelme érdekében azonban árvízvédelmi töltések, nyárigát jelleggel, kisebb területek mentesítésére csak az 1940- 41-es években kezdtek kiépülni. 1920 6. ábra. A harmadik vizsgált korszak kezdeti állapota a trianoni határvonal ábrázolásával a 4 kijelölt mintaterületen Figure 6. Initial state at the begining of the third investigation period with the Trianon country border line in the four pilot areas 1950. után a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóság folytatta a korábban elkezdett lokális beavatkozások fejlesztését, fenntartását. Az irányzat mindinkább az volt, hogy a lokális beavatkozások egy általános szabályozási tervbe illeszkedjenek be, amely 1978-ban elkészült, de többnyire csak a tervezett mederbiztosítások, illetve szabályozási művek egy része épült meg, a tervezett mederátvágásokra nem került sor. Az oszt
