Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / Különszám - Nagy-László Zsolt, Várbíró Gábor, Abonyi András, Padisák Judit, Borics Gábor: A planktonikus növényi biomassza és a trofitás változása a Tiszában és mellékfolyóiban
Nagy-László Zs. és társai: A planktonikus növényi biomassza és a trofitás változása a Tisza hazai szakaszán és mellékfolyóiban 67 1989 1993 1997 2001 2005 2009 1991 1995 1999 2003 2007 2011 1989 1993 1997 2001 2005 2009 1991 1995 1999 2003 2007 2011 o o Kraszna. Mérk Bodrog. Felsöberecki Sajó Kesznyéten 1991 1995 1999 2003 2007 2011 Zagyva Újszász 1989 1993 1997 2001 2005 2009 1991 1995 1999 2003 2007 2011 Hármas-Körös. Szentes Maros. Szeged 1991 1995 1999 2003 2007 2011 1991 1995 1999 2003 2007 2011 3. ábra. A Tisza fő mellékfolyóinak hosszú távú kloroflll-a változásai (1989-2012) Figure 3. Long-term changes of Chl-a in the main tributaries of the River Tisza (1989-2012) A többi vizsgált mellékfolyó alacsonyabb trofitásuk és/vagy kisebb vízhozamuk miatt csak lokálisan, kisebb mértékben befolyásolják a Tisza magyarországi szakaszának trofitását. A környezetvédelmi laboratóriumok adatbázisainak korábbi elemzése igazolta, hogy a Tisza és mellékfolyói bőségesen el vannak látva növényi tápanyagokkal (a vonatkozó kémiai eredményeket itt nem tárgyaljuk), így a fítoplankton e tekintetben nem limitált. KÖVETKEZTETÉSEK Jól ismert tény, hogy a medertárózás hatására a potamoplankton (folyóvízi fítoplankton) taxonómiai összetétele megváltozik, az euplanktonikus elemek aránya nő, és a biomassza emelkedik az alsóbb szakaszokon. Ennek fényében jelentős megállapítás, hogy a tiszai tározóknak (Tiszalök, Kisköre) oligotrofizáló hatásuk van. A jelenség egyik lehetséges magyarázata a Tisza potamoplanktonjára a vegetációs időszakban jellemző nagyobb méretű (sejttérfogat> 10’um’) kovaalgák kiülepedése (Padisák és társai 2003, Reynolds 2006), másrészt ezen sekély tározók komplex morfológiája lehetővé teszi a Tisza vízminőségének javulását ( Istvánovics és társai 2010). Szerepe lehet továbbá a biomassza csökkenésében a bentikus és planktonikus kifalásnak is (Descy és Gosselain 1994). Bár a vizsgált folyók trofitása igen változó képet mutatott, szinte valamennyi részvízgyűjtőn megfigyelhető jelenség volt a kilencvenes évek első felében tapasztalt szélsőségesen nagy klorofill-a koncentráció. A lehetséges magyarázatok között szerepelhet a terhelések változása, részben pedig a Tisza egész vízgyűjtőjét érintő szélsőséges hidrometeorológiai körülmények (pl. meleg, csapadékhiányos időszakok) változása;, együttesen meghatározván a nagy biomasszájú potamoplankton állományok időszakos kialakulását.
