Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / Különszám - Nagy-László Zsolt, Várbíró Gábor, Abonyi András, Padisák Judit, Borics Gábor: A planktonikus növényi biomassza és a trofitás változása a Tiszában és mellékfolyóiban
68 Hidrológiai Közlöny 2016. 96. évf. különszám A Zagyva és a Sajó kivételével hosszú távú, trendszerű trofitás és fitoplankton mennyiségi csökkenést a többi vizsgált folyó esetében nem tapasztaltunk. A planktonikus algák tartósan jelentkező, nagymértékű elszaporodása teljesen átalakithatja az adott folyó természetes táplálékhálózatát, megváltoztatva ezzel az adott vízi ökoszisztéma jellemzőit, vízminőségi paramétereit, ökológiai állapotát. A hatvanas évektől általánosan tapasztalt eutrofizáció okainak feltárása, majd az azt követő szennyvíztisztítási technológiák kifejlesztése világszerte javított a felszíni vizek állapotán. Jelen tanulmányunk ugyanakkor példa arra, hogy ezen eredmények nem minden vízfolyásra általánosíthatók. Az Európai Unió Víz Keretirányelvének (EU 2000) megfelelően dolgozatunk kiváló példát jelent arra, hogy felszíni vizeink ökológiai állapotának rendezése csak vízgyűjtő szintű szemléletmóddal, kiterjedt és összefüggő monitoring rendszerekkel, valamint a teljes vízgyűjtőt lefedő beavatkozásokkal érhető el. Ezen dokumentum a lokális kibocsátások mérséklésén túl a teljes vízgyűjtő hidrológiai, hidromorfológiai sajátságainak megismerését szorgalmazza, felhívva a figyelmet arra, hogy a jó ökológiai és kémiai állapot elérése érdekében akár jelentős hidromorfológiai beavatkozások is szükségeseket lehetnek. A vízfolyások eutrófizációja számos olyan kedvezőtlen környezet- és természetvédelmi, továbbá gazdasági következménnyel jár, melyek visszaszorítása átfogó, határokon túlnyúló, vízgyűjtő méretekben gondolkodó szemléletet követel (Shimming és társai 2010). A Tisza és mellékfolyói ökológiai állapotának megismerése, az ökológiai állapotjavítására irányuló technikák kidolgozása nem egy szűk szakmai csoport érdekét szolgálják, hanem a térség fejlesztésének elengedhetetlen feltételei. Közvetlenül érintenek olyan ágazatokat, mint a turizmus, a halászat, a vízellátás vagy a vízi közlekedés és az áru- szállítás. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönettel tartozunk az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak az elemzésekhez szükséges adatok rendelkezésre bocsátásáért. A kutatást a TÁMOP-4.2.2B-15/1/KONV- 2015-0004 projekt támogatta. IRODALOM Descy, J. P.. & Gosselain. V. (1994). Development and ecological importance of phytoplankton in a large lowland river (River Meuse, Belgium). Hydrobiologia , 289: 139-155. Dodds, W. K, Jones, J R. &. Welch, E. B. (1998). Suggested classification for stream trophic state: Distributions of temperate stream types by chlorophyll, total nitrogen and phosphorus. Water Research ,32: 1455-1462. Hamar, J. (1976). About the algae of the Kisköre river barrage and environs. Tiscia ,11: 45-58. Istvánovics V., Honti, M., Vörös, L. & Korma, Z. (2010). Phytoplankton dynamics in relation to connectivity, flow dynamics and resource availability— the case of a large, lowland river, the Hungarian Tisza. Hydrobiologia , 637: 121 -141. Kiss, K. T. (1994). Trophic level and eutrophication of the River Danube in Hungary. Verhandlungen des Internationalen Verein Limnologie ,25: 1688-1691. Lászlóffy, W. (1982). A Tisza vízi munkálatok és vízgazdálkodás a Tisza vízrendszerében. Akadémiai Kiadó, Budapest. MSZ ISO 10260.(1993). Vízminőség: A biokémiai paraméterek mérése. Az a-klorofill koncentráció spektrofotometriás meghatározása. Padisák../., Sorócki-Pintér, É., Rezner, Zs. (2003). Sinking propreties of some fitoplankton shapes and their relation of form resistance to morfological diversity of plankton - an experimental study. Hydrobiologia ,500: 243-257. Rákóczi, L. (1989). Vízlépcsők hatása a hordalék és mederviszonyokra. Vízügyi Közlöny, 71 (1): 5-24. Reynolds, C. S. (2006). The ecology of phytoplankton. Cambridge University Press London, pp. 49-67. Sárkány-Kiss, E. & Hamar, J. (2002). Ecological Aspects of the Tisa River Basin. In: Tiscia Monograph Series 6, Szolnok, Szeged, Targu Mures, Hungary & Romania. Schimming, C., Augustin, G. S. & Karez, R. ( 2010). The Scientific Potential of Environmental Monitoring, p 39-57. In: Long-term ecological research. (Eds F. Müller & C. Baessler & H. Schubert & S. Klotz), Springer, Dordrecht. Uherkovich, G. (1971). A Tisza lebegő parányi növényei (A Tisza fitoszesztonja). Szolnok Megyei Múzeumi Adattár:20-22:1 -182. Vannote, R. L., Minshall, G. W., Cummins, K W., Sedell, J. R. &. Cushing, C. E. (1980). The River Continuum Concept. Canadian Journal of Fisheries and Aquatic Science 37: 130-137. Vágás, I. (1982). A Tisza Árvizei. Vízügyi Dokumentációs és Továbbképző Intézet. Budapest. WFD (2000): Directive 2000/60/EC of the European Parliament and of the Council 22.12.2000. Official Journal of the European Communities , L 327:1-72.
