Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)

2016 / Különszám - Nagy-László Zsolt, Várbíró Gábor, Abonyi András, Padisák Judit, Borics Gábor: A planktonikus növényi biomassza és a trofitás változása a Tiszában és mellékfolyóiban

Nagy-László Zs. és társai: A planktonikus növényi biomassza és a trofitás változása a Tisza hazai szakaszán és mellékfolyóiban 65

1. ábra. Mintavételi helyek a Tisza és fő mellékfolyói magyarországi szakaszán Figure 1. Sampling sites of the River Tisza and of main tributaries at the Hungarian section (Magyarázat: I. Tiszabecs, 2. Túr, 3. Szamos, 4. Kraszna, 5. Aranyosapáti, 6. Záhony, 7. Balsa, 8. Bodrog, 9 -10. Tiszalök, 11. Sajó, 12. Polgár,-13. Tiszaújváros, 14. Tiszafüred 15. Tisza Kisköre alatt, 16. Zagyva, 17. Körös-ér, 18. Hármas-Körös, 19. Tiszaug, 20. Mindszent, 21. Maros, 22.

Tiszasziget)

1. táblázat. A vizsgált folyók főbb hidrológiai jellemzői Table 1. Main hydrological characteristics of the studied rivers

Vízfolyás

River

Hossz

Length (km)

Vízgyűjtő méret Catchment size (km2)

Átlagos vízhozam Average discharge (mV1)

Tisza

962

157186

820

Túr

94

1216

9

Szamos

415

15882

120

Kraszna

193

3142

3

Bodrog

267

13579

115

Sajó

229

12708

60

Zagyva

179

5677

10

Hármas-Körös

91

27537

100

Maros

754

27890

160

A mintavételek valamennyi esetben a sodorvonalból történtek, havi gyakorisággal. A klorofill-a tartalom meghatározása etanolos extrahálást kővetően fotometriásan történt (MSZ ISO 10260, 1993). Az elemzések során a klorofill-a adatok leíró statisztikáit vettük figyelembe. A trofitás kategóriáinak megadását klorofill-a alapján, (Dodds és társai 1998) ajánlását követve végeztük (oligotróf/mezotróf határérték: 10 pgL'1; mezotróf/eutróf határérték: 30 (igL/1).

EREDMÉNYEK

A felső-tiszai folyószakasz (Tiszabecs) trofitása rendkívül alacsony, és így az oligotróf tartományba esik. A Szamos torkolat alatt (Aranyosapáti) a folyó trofitása jelentősen nő, majd kisebb ingadozásoktól eltekintve folyamatos csökkenést mutat egészen a Maros torkolatig (Szeged). A Maros vizének befogadásával a Tiszát a

Szamos vízéhez hasonló állapotok jellemzik, jelentősen növelve a fitoplankton mennyiségét. A Tisza trofikus viszonyait alapvetően két fő befolyó határozza meg, a Szamos és a Maros (2. ábra).

A Szamosnak a Felső-Tiszáét meghaladó méretű vízgyűjtő területe a kevésbé csapadékos észak-erdélyi területen található. A folyó középső és alsó szakasza alföldi jellegű és rendkívüli mértékben eutrofizálódott. A mért klorofill-a értékek jelentős mértékben meghaladják a vízfolyásokra megállapított eutróf kategória felső határértékét. (3. ábra).

A Maros vízgyűjtő hidrológiai adottságai, vízhozama és a fitoplankton mennyisége tekintetében nagy hasonlóságot mutat a Szamossal. A klorofill-a értékek eutróf illetve hipetróf állapotot mutatnak. Mindkét befolyó vízhozama jelentős és alga biomassza szempontjá-