Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / Különszám - Nagy-László Zsolt, Várbíró Gábor, Abonyi András, Padisák Judit, Borics Gábor: A planktonikus növényi biomassza és a trofitás változása a Tiszában és mellékfolyóiban
64 Hidrológiai Közlöny 2016. 96. évf. különszám A planktonikus növényi biomassza és a trofitás változása a Tisza hazai szakaszán és mellékfolyóiban Nagy-László Zsolt*, Várbíró Gábor,** Abonyi András***, Padisák Judit***, Borics Gábor** *Pannon Egyetem, Limnológia Intézeti Tanszék, 8200 Veszprém, Egyetem u. 10. (E-mail: nagylaszlo.zsolt@almos.uni-pannon.hu ) **MTA-ÖK, Duna-kutató Intézet, Tisza-kutató Osztály, 4026 Debrecen, Bem tér 18/C. (E-mail: varbiro.gabor@okologia.mta.hu\ borics.gabor@okologia. mta. hu) ***MTA-PE Limnoökológiai Kutatócsoport, 8200 Veszprém, Egyetem u. 10. (E-mail: padisak@almos.uni-pannon.hu , abonyi. andras@okologia. mta. hu) Kivonat A hazai környezetvédelmi laboratóriumok adatainak felhasználásával vizsgáltuk a Tisza és mellékfolyói magyarországi szakaszán a fitoplankton mennyiségi viszonyait klorofill-a alapján. Az országba belépő Tisza trofitása oligotróf, de a Szamos befolyását követően a trofitás folyamatos növekedést mutat. A Tisza további szakaszán a fitoplankton mennyisége a Maros torkolatáig fokozatosan csökken, ahol újból drasztikusan emelkedik. Megállapítottuk, hogy a Tisza fő tározói (Tiszalök, Kisköre) nem növelik a Tisza trofitását. A Tisza és mellékfolyóinak fitoplankton mennyisége a bőséges tápanyag ellátottság mellet fóként hidrológiai és hidrometeorológiai tényezők függvénye. A Tisza és mellékfolyói magas trofikus állapotának számos negatív környezet- és természetvédelmi, valamint gazdasági vonatkozása, oka, illetve következménye van. Ezen állapotok javítása, nem lokális, hanem teljes vízgyűjtő szemléletű, azaz a határainkon túli szakaszokat is érintő beavatkozásokkal érhető el. Kulcsszavak: folyóvízi fitoplankton, klorofill-a, eutrofizáció, vízgyűjtő szemlélet Longitudinal changes of phytoplankton quantity and trophic status along the Hungarian section of the River Tisza and in its main tributaries Abstract Based on long-term monitoring adata,of the Hungarian Environmental Laboratories, the phytoplankton quantity based on ('hi-a and the trophic status of the Hungarian section of the River Tisza and its main tributaries were analysed. The River Tisza entering at the Hungarian border can be characterised by low phytoplankton biomass, whileit shows significant increase following the inflow of River Szamos. Continuous decrease in phytoplankton quantity was observed further downstream in the middle and lower river sections until the influence of the River Maros, where a substantial increase of phytoplankton occurs again. We demonstrated that the two large reservoirs of the River Tisza mitigate the trophic status of the main river. In spite of the high concentrations of nutrients, the actual trophic status of the River Tisza and its tributaries depend primarily on hydro-meteorological conditions. The high trophic level holds potential for severe environmental and economic consequences. These problems cannot be mitigated by simple local actions, but by catchment-scale management along the whole River Tisza basin. Keywords: riverine phytoplankton, Chl-a, eutrophication, catchment-scale management BEVEZETÉS A Tisza vízrendszerében végzett mérnöki beavatkozások nagymértékben átalakították a Tisza-völgy vízfolyásainak hidrológiai, hidromorfológiai arculatát (Lászlóffy 1982). A Tisza több mint 30%-kal megrövidült, hossza mára csak 962 km és az ártere is csupán 10%-a a szabályozások előtti állapotoknak (Vágás 1982). Az árterek kiterjedésének rendkívüli mértékű, jóformán a hullámterekre csökkentése a természetes szerves anyag bemosódás lehetőségét is drasztikusan csökkentette. A tározók kialakításával a lebegőanyag mennyisége csökkent (Rákóczi 1989), melynek következtében a folyók fényklímája így jelentősen javult, lehetővé téve a fitoplankton túlzott elszaporodását (Kiss 1994). A fitoplankton mennyiségi növekedését tápanyaghiány nem limitálja, mert a folyót diffúz és pontszerű forrásokból különböző terhelések érik (Sárkány-Kiss és Hamar 2002). A Tisza középső szakaszán található duzzasztók hatására (Tiszalök, Kisköre) a tározótereiben az összes alga biomassza magas, jelentős tavi elem részesedése mellett (Uherkovich 1971, Hamar 1976). A korábban csak az alsó folyószakaszokra jellemző nagyobb algatömeg a felsőbb szakaszokon is jelentkezett, ami akár a folyóvízi élettájak átrendeződését is mutathatja. A Tisza völgyében az utóbbi évtizedekben számos olyan, a vizek terhelését, illetve a hidrológiai sajátságokat befolyásoló változás történt (szennyvíztisztítók, éghajlatváltozás), melyeknek hatása lehet a folyók potenciális trofitására. Jelen cikk célja, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatbázisából származó klorofill-a adatok elemzésével jellemezzük a Tisza és mellékfolyóinak trofikus állapotát, megnevezve azokat a mellékvízfolyásokat, melyek jelentős terhelést jelentenek a Tisza számára. ANYAG ÉS MÓDSZER Munkánk során a Tisza és nyolc mellékfolyója trofikus viszonyait vizsgáltuk 1989 és 2012 között (/. ábra). A vizsgált folyók főbb hidrológiai jellemzőit az 1. táblázatban foglaltuk össze.
