Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / Különszám - Harangi Sándor: Vas és mangán felhalmozódás a ponty (Cyprinus carpio) egyedek szerveiben és termelési mutatóikra gyakorolt hatásuk
38 Hidrológiai Közlöny 2016.96. évf. különszára A kísérlet végén vizsgáltuk a halak növekedési mutatóit és megmaradását, illetve akváriumonként 3-3 egyed esetében meghatároztuk a létfontosságú szervek vas és mangán koncentrációját. A 0,57 mg/l-es vas és a 0,29 mg/l-es mangán koncentráció a holtmedrekben mért erősen szennyezett kategórián kívüli koncentrációk átlagát jelöli. Az 1,50 mg/l-es vas és a 0,625 mg/l-es mangán koncentráció a holtmedrekben mért erősen szennyezett kategóriába sorolt koncentrációknak az átlaga. Az akváriumok vizéből minden héten mintát vettünk és ellenőriztük a beállított koncentrációk pontosságát. Az akváriumok elrendezése randomizált volt. A 49. napon minden akváriumból három egyedet fogtunk ki random módon, tehát kezelésenként kilencet, ami összesen 45 darab hal egyesével való feldolgozását jelentette. Az elemek koncentrációjának méréséhez a halak kopoltyúját, hátizomszövetét, szemét, agyát és máját használtuk fel. A preparálásnál kizárólag műanyag eszközökkel dolgoztunk, hogy elkerüljük a minták fémekkel való szennyeződését. A szervekben felhalmozódott vas és mangán mérése mikrohullámú plazma atomemissziós spektrométerrel (Agilent Technologies MP-AES 4100) történt. Minden egyes hal, minden egyes szerve külön- külön került feldolgozásra. A testtömeg és a megmaradás értékek elemzéséhez IBM SPSS Statistics 22 szoftvert használtunk. Az adatok homogenitását Levene-teszttel ellenőriztük. Az eredmények értékelésére egytényezős variancia-analízist (ANOVA) használtunk. A szignifikáns különbség meghatározása Tukey-teszttel (P <0,05) történt. EREDMÉNYEK Lehalászási egyedsúlyok és a testtömeg gyarapodás A 49 napos expozíciós időt követően a legnagyobb egyedi testtömeget a negyedik kezelésbe (Fe: 1,50 mg/1, Mn: 0,625 mg/1) tartozó ponty ivadékok érték el, a legalacsonyabb átlagos testtömeget a kontroll csoportban mértük. A vizsgált szervek elemkoncentrációi Az agyban mért elemek esetében csak a negyedik kezelésnél (Fe: 1,50 mg/1, Mn: 0,625 mg/1) tapasztaltunk szignifikánsan nagyobb (p<0,05) vas és a mangán meny- nyiséget. A negyedik kezelésnél 533,37 ± 155 mg/kg vas és 314 ± 109 mg/kg mangán mennyiséget mértünk. A máj esetében a vas koncentrációja egyik kezelés hatására sem tért el szignifikánsan a kontrolitól. A mangán esetében, ahol a vasat 1,50 mg/l-es koncentrációban adagoltuk, ott szignifikánsan nagyobb (p<0,05) mangánkoncentrációt mutattunk ki a májból. A negyedik kezelésnél (Fe: 1,50 mg/1, Mn: 0,625 mg/1) a májban átlagosan 1010 ± 422 mg/kg mangán halmozódott fel, ami a kontroll átlagának (18 ± 6 mg/kg) több mint 50-szerese. A szemnél megfigyelhető, hogy a mangán mennyisége csak azoknál a kezeléseknél tér el a kontroll csoporttól, ahol a vas maximális (Fe: 1,50 mg/1) koncentrációban volt, ez a különbség azonban statisztikailag nem igazolható. A kopol- tyúk esetében a mangán koncentrációja a negyedik kezelésnél (Fe: 1,50 mg/1, Mn: 0,625 mg/1) a kontrolihoz és az összes többi csoporthoz képest szignifikánsan nagyobb (p<0,05). Itt is megfigyelhető, hogy a nagyobb vaskoncentráció pozitívan hat a mangán felhalmozódására. A vas koncentrációját tekintve a negyedik kezelés szignifikánsan nagyobb (p<0,05) koncentrációt eredményezett a kopoltyúkban, mint a második kezelés (Fe: 0,57 mg/1, Mn: 0,625 mg/1) (1A. ábra). Az izomszövet esetén a mangán és a vas hasonlóan a többi szervhez itt sem tér el szignifikánsan egyik kezelésnél sem, kivéve abban az esetben ahol a mangán mellett a vas is maximum koncentrációban volt (p<0,05). A negyedik kezelés (Fe: 0,57 mg/1, Mn: 0,625 mg/1) esetében vas koncentrációja 107 ± 23 mg/kg (1B. ábra). 1. ábra. A kopoltyú (A) és az izom (B) vas-és mangán koncentrációi (első kezelés (Fe: 0,57 mg/l, Mn: 0,29 mg/l), második kezelés (Fe: 0,57 mg/l, Mn: 0,625 mg/l), harmadik kezelés (Fe: 1,50 mg/l. Mn: 0,29 mg/l), negyedik kezelés (Fe: 1,50 mg/l, Mn: 0,625 mg/l) és kontroll (csapvíz)): átlag ± SE, n=3 Fig 1. Concentration of Fe (mean ± SE) and Mn (mean ± SE) in gills (A) and muscle (B). Notations: treatment 1: Fe: 0.5 7 mg L'1, Mn: 0.29 mg L'1, treatment 2: Fe: 0.57 mg L'1, Mn: 0.625 mg L1, treatment 3: Fe: 1.50 mg L'1. Mn: 0.29 mg L'1, treatment 4: Fe: 1.50 mg L1, Mn: 0.625 mg L1 and control. Different letters indicate significant differences between treatments for a same metal (p>0.05)
