Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / Különszám - Harangi Sándor: Vas és mangán felhalmozódás a ponty (Cyprinus carpio) egyedek szerveiben és termelési mutatóikra gyakorolt hatásuk
Harangi S.: Vas és mangán felhalmozódás a ponty (Cyprinus carpio) egyedek szerveiben és termelési mutatóikra gyakorolt hatásuk 39 KÖVETKEZTETÉS A testtömeg tekintetében szignifikáns eltérést kizárólag a kontroll és a negyedik kezelés (Fe: 1,50 mg/1, Mn: 0,625 mg/1) között találtunk, a legkedvezőbb növekedést az utóbbi csoportba tartozó egyedek mutatták. Az eredmények alapján kijelenthető, hogy a 49 napos expozíciós idő alatt a vas és mangán nagyobb koncentrációban sem befolyásolták negatívan a halak növekedését, ezen időszak során inkább ezen elemek pozitív hatásai érvényesültek. A csoportok megmaradása között nem volt statisztikailag igazolható különbség a kísérlet végén. A legnagyobb mennyiségű vas és mangán a halak májában és agyában halmozódott fel, míg a legkisebb koncentrációkat az izomszövetekben és a kopoltyúban mértük. Az agyban, az izomszövetekben és a kopoltyúban kizárólag a negyedik kezelésben (Fe: 1,50 mg/1, Mn: 0,625 mg/1) volt statisztikailag is nagyobb a vas és a mangán koncentrációja. A máj nehézfém tartalmával kapcsolatos adatok azt mutatták, hogy a kezeléseknek kizárólag a mangánkoncentráció vonatkozásában volt szignifikáns hatása. Összességében kijelenthetjük, hogy a nehézfémek akkumulációja szinte minden szervben megindult, de ezekben a koncentrációkban és ilyen expozíciós idő alatt még nem károsította a szerveket. A növekedésre abszolút pozitív hatást gyakorolt és nem befolyásolta negatívan a halak megmaradását. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A kutatást támogatta a Debreceni Egyetem belső egyetemi pályázata. A publikáció elkészítését a TÁMOP-4.2.2.B- 15/1/KONV-2015-0001 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Köszönjük az Agilent Technologies és NOVO-LAB Kft-nek, hogy készülékeiket használhatjuk. IRODALOM Balogh Zs, Gyulai I., Baranyai E., Hubay K., Harangi S., Kundrát J. I, Braun M, Korponai J, Simon E. (2014). Holtmedrek toxikus elemtartalmának vizsgálata üledékminták alapján. Hidrológiai Közlöny 97. 5-6. 18- 21. Kundrát J. T, Gyulai I., Baranyai E., Hubay K, Harangi S., Balogh Zs., Braun M., Simon E. (2014). Felső- Tisza vidéki holtmedrek szennyezettsége. Hidrológiai Közlöny 5-6: 53-56. Fehér M., Baranyai E., Simon E., Bársony P., Szűcs /., Posta J., Stiindl L. (2013). The interactive effect of cobalt enrichment in Artemia on the survival and larval growth of barramundi, Lates calcarifer. Aquaculture 414- 415: 92-99 Málnás K., Harangi S., Balogh Zs., Baranyai E.. Braun M., Dévai Gy., Simon E. (2013). Nehézfém analitikai vizsgálatok a Felső-Tisza és a Szamos folyó hazai szakaszán. Hidrológiai Közlöny 5-6: 62-64. Simon E., Braun M., Tóthmérész B. (2010). Nondestructive method of ffog (Rana esculenta L.) skeleton elemental analysis used during environmental assessment. Water, Air and Soil Pollution 209: 467-471. Simon E., Puky M., Braun M., Tóthmérész B. (2012). Assessment of the effects of urbanization on trace elements of toe bones. Environmental Monitoring and Assessment 184: 5749-54. A SZERZŐ X HARANGI SÁNDOR Debrecenben született. Egyetemi tanulmányait a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Kémia BSc (2011) majd Vegyész MSc (2013) szakokon végezte. Ezt követően a Debreceni Egyetem Juhász-Nagy Pál Doktori Iskola Környezettudományi PhD hallgatója (2013-2016).
