Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / Különszám - Harangi Sándor: Vas és mangán felhalmozódás a ponty (Cyprinus carpio) egyedek szerveiben és termelési mutatóikra gyakorolt hatásuk
37 Vas és mangán felhalmozódás a ponty (Cyprinus carpio) egyedek szerveiben és termelési mutatóikra gyakorolt hatásuk Harangi Sándor Debreceni Egyetem, Ökológiai Tanszék, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Agilent Atomspektroszkópiai Partner Laboratórium, Debreceni Egyetem, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Kivonat Korábbi vizsgálatok már rámutattak, hogy, a Felső-Tisza vidéki holtmedrek az EPA szabvány szerint a vas és mangán tekintetében az erősen szennyezett kategóriába tartoznak, amely a régió geokémiai adottságaiból adódik. Az üledékkémiai adatok alapján modell kísérletet állítottunk be, melynek során ponty (Cyprinus carpio) ivadékok szerveiben a vas és mangán felhalmozódását vizsgáltuk. A 49 napos kísérletben összesen 5 különböző kezelést alkalmaztunk, kezelésenként 18 ponty ivadékkal, 3 ismétlésben. A kísérlet során vizsgáltuk a halak növekedési mutatóit és túlélését, illetve akváriumonként 3 egyed esetében preparáltuk és meghatároztuk az agy, a szem, a máj, a hátizomszövet és a kopoltyúk elemtartalmát. Az eredmények alapján kijelenthető, hogy a 49 napos expozíciós idő alatt a vizsgált elemek nagy koncentrációban nem befolyásolták negatívan a halak növekedését, ezen időszak során inkább a pozitív hatásaik érvényesültek. A legnagyobb mennyiségű vas és mangán a halak májában és agyában halmozódott fel, míg a legkisebb koncentrációkat az izomszövetben és a kopoltyúban mértük. Az agyban, az izomszövetben és a kopoltyúban csak a legnagyobb vas és mangán koncentrációjú kezelésben volt statisztikailag szignifikánsan nagyobb az elemtartalom. A máj elemtartalmával kapcsolatos adatok azt mutatták, hogy a kezeléseknek kizárólag a mangán koncentrációt növelték szignifikánsan. Kulcsszavak Cyprinus carpio, vas, mangán, felhalmozódás, MP-AES The accumulation of Fe and Mn in the organs of common carp (Cyprinus carpio) and its effect to their growth parameter Abstract Earlier studies demonstrated that the oxbows are considered to be „highly toxic” based on the EPA directions in the Upper of Tisza Region, which is due to the geochemical characteristic of the region. According to the geochemical data the Fe and Mn accumulation of the common carp (Cyprinus carpio) organs was investigated. The experiment was carried out for 49 days where 5 treatments were set with 18 carp juveniles in each and 3 replicates were applied. The growth parameters and survival was studied as well as 3 juveniles were sampled from each aquaria, their liver, eyes, brain, muscular tissue and gills were separated for elemental analysis. The applied concentration of the elements did not have a negative effect on the growth parameters, moreover positive effects were observed. The highest concentration of Fe and Mn were found in the liver and brain of carp juveniles, while the smallest level of these elements occurred in the muscular tissue and gills. In case of brain, muscular tissue and gills on the highest Fe and Mn containing treatment resulted in statistically higher measured concentration. The elemental concentration results for liver showed that only the Mn containing treatments had significant effect. Keywords Cyprinus carpio, iron, manganese, accumulation, MP-AES BEVEZETÉS A vízi ökoszisztémát ért nehézfém szennyezések legtöbb esetben magát a víztestet érik, de hatásuk nem csak a vízkémiai paraméterekben jelenik meg. A vízben jelenlévő nehézfémek idővel leülepednek, ennek következtében az üledékben élő növényekben és üledéklakó szervezetekben is felhalmozódhatnak. A vízi ökoszisztéma magasabb rendű gerinces élőlényei, mint például halak, békák és varangyok kiváló indikátorok a nehézfém szennyezések monitorozására {Fehér és társai 2013, Simon és társai 2010, 2012) Korábbi vizsgálatok bizonyították üledék és vízkémiai adatok alapján a Felső-Tisza vidéki holtmedrek szennyezettségét, és megállapították, hogy az EPA szabvánnyal összevetve a legtöbb holtmeder esetében erős vas- és mangán szennyezettség jellemző (Balogh és társai 2013, Kundrát és társai 2013). Az eredmények alapján fontosnak tartottuk, hogy a különböző szennyezések hatását a vízi élővilág különböző elemein, esetünkben a halakon is vizsgáljuk. Mivel az abiotikus indikátorok (víz, üledék) elemanalízisén túl egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a biotikus indikátorok (növényi és állati szervezetek) az antropogén eredetű szennyezések hosszú távú becslésében (Fehér és társai 2013, Málnás és társai 2013, Simon és társai 2012). A halak, mint indikátor szervezetek jól alkalmazhatóak egy vízi ökoszisztémát ért szennyezés hatásának a monitorozására, hiszen mint magasabb rendű élőlények képesek felhalmozni mind a vízből és üledékből, mind pedig a táplálékból a szervezetükbe jutó káros anyagokat. ANYAG ÉS MÓDSZER A 49 napos modell kísérletben összesen 5 kezelést alkalmaztunk, egyenként 18-18 ponty ivadékkal, 3-3 ismétlésben: első (Fe: 0,57 mg/1, Mn: 0,29 mg/1); második (Fe: 0,57 mg/1, Mn: 0,625 mg/1); harmadik (Fe: 1,50 mg/1. Mn: 0,29 mg/1); negyedik (Fe: 1,50 mg/1, Mn: 0,625 mg/1) és kontroll (csapvíz) kezelés.
