Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / Különszám - Görgényi Judit, Várbíró Gábor, T-Krasznai Enikő, Abonyi András, Tóthmérész Béla, Borics Gábor: A fitoplankton funkcionális csoportjainak hatása a fajtelítődési görbék alakjára egy eutróf állóvíz esetén
Görgényi J. és társai: A fitoplankton funkcionális csoportjainak hatása a fajtelítődési görbék alakjára egy eutróf állóvíz esetén 33 1. ábra. A: Klasszikusnak tekinthető fajtelítődési görbe; B és C: a fajtelítődési görbék szélsőséges esetei Figure 1. A: Classic species-accumulation curve; B and C: extreme cases of species-accumulation curves ANYAG ÉS MÓDSZER Vizsgálatainkat a Tiszadobi Malom-Tisza-holtágon végeztük. A holtmeder jelentős része pelágium, csupán a keleti, sekély részén találunk litorális dominanciát. A nagy térbeli skálához a holtmeder hosszanti tengelye mentén csőmintavevövel 11 ponton 33 oszlopmintát gyűjtöttünk 2007 júliusában. Ezzel egy időben a kis térbeli skálához a holtmeder egy jellemző keresztszelvényében végeztünk gyűjtéseket 5 fuggélyböl (bal part, bal közép, középső, jobb közép, jobb part), 25 cm-es vertikális felbontásban. E mintázás során összesen 69 minta került begyűjtésre. Az időbeli mintákat a holtág egy kijelölt pontjáról gyűjtöttük (2. ábra) 2004-2010 között a vegetáció periódusban (1-6 mintavétel/év). Időbeli mintavételi pont / (f \ N A 450 M«ter« W «• t • 7 « t 4 12 1 2. ábra. Mintavételi pontok Figure 2. Location of the sampling points A fitoplankton mintákat Lugol-oldattal fixáltuk feldolgozásig. A taxonok azonosítása Leica DMIL fordított mikroszkóppal, 630x nagyítás mellett történt. Minden esetben 400 egyedig számoltunk (Utermöhl 1958, Lurid és társai 1958). A nagyméretű taxonok számának megadása érdekében a teljes kamrát átvizsgáltuk 200* nagyítás mellett. A fajokat Reynolds és társai (2002) szerint funkcionális csoportokba soroltuk. Mivel néhány csoport igen kevés faj számmal képviseltette magát, így a hasonló tulajdonságokkal rendelkező funkcionális csoportokat összevontuk (1. táblázat). 1. táblázat. Összevont funkcionális csoportok Table 1. Merged functional groups Összevont csoportok Funkcionális csoportok Egysejtes chlorococcalesek XI Planktonikus kovaalgák B,C,D,MP Cianobaktériumok H1,S1,SN,K,Z Euglenophyta W1,W2 Chrysophyceae, Cryptophyta és kisméretű ostoros zöldalgák X2,X3,Y,Yph,E Cönóbiális chlorococcalesek F,J Desmidialesek P,N Dinoflagelláták Lo A fajtelítődési görbék készítése során az összevont csoportok eredeti adatait virtuálisan almintáztuk (bootstrap módszer). Mivel a görbékre a hatvány-függvények nem mutattak szoros illeszkedést, az összehasonlításokat úgy végeztük, hogy az enzimkinetikában gyakran használt ún. „féltelítési konstanshoz” hasonlóan, meghatároztuk a maximum faj szám felének eléréséhez tartozó mintaszámot (3. ábra). Mivel a tér és időbeli gyűjtések mintaszáma eltérő volt, az összehasonlíthatóság érdekében, az egyes kísérleti elrendezéseken belül, a kapott értékeket elosztottuk a maximum mintaszámmal (továbbiakban k- érték) (3. ábra).
