Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / Különszám - Berzi-Nagy László, Adorján Ágnes, J. Sándor Zsuzsanna, Nagy Zoltán, Tóth Flórián, Gál Dénes, Kerepeczki Éva: Előzetes eredmények a halastavak üledék- és vízminőségi paramétereinek változásairól különböző takarmányok alkalmazása mellett
Hidrológiai Közlöny 2016. 96. évf. különszám Előzetes eredmények a halastavak üledék- és vízminőségi paramétereinek változásairól különböző takarmányok alkalmazása mellett Berzi-Nagy László*, Adorján Ágnes*, J. Sándor Zsuzsanna*, Nagy Zoltán*, Tóth Flórián*, Rónyai András*, Gál Dénes*, Kerepeczki Éva* *Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Halászati Kutatóintézet, 5540 Szarvas, Anna-liget 8. Kivonat Munkánk során három különböző összetételű haltakarmánynak a halastavak üledékére és vízminőségére kifejtett hatásait vizsgáltuk (növényi (PB), hagyományos gabona-(CT), valamint halliszt és halolaj (FB) alapú takarmány) egy hosszabb távú kísérlet első két évének adatai alapján (2013, 2014), takarmánytípusonként két párhuzamos ponty monokultúrás halastóban. Az üledékben szignifikáns különbséget mutattunk ki 2013-ban a Kjeldahl-nitrogén (CT<FB) és 2014-ben a Ca (PB<CT) esetében. A vízmintákban 2013- ban hét esetben (vezetőképesség PB<CT és PB<FB, ammóniumion PB<CT és PB<FB , összes szervetlen nitrogén PB<CT, Mg PB<CT, Chl-a CT<PB), 2014-ben pedig két esetben találtunk szignifikáns különbséget (KOI CT<PB és CT<FB). Előzetes eredményeink alapján a kísérlet kétéves időtartama alatt kismértékű eltérést tapasztaltunk a kezelések között az üledékben és a vízoszlopban. Kulcsszavak vízminőség, üledék, haltenyésztés, ponty Preliminary results of changes in sediment and water quality parameters in fish ponds applying different feed types László Berzi-Nagy*, Ágnes Adorján*, Zsuzsanna J. Sándor*, Zoltán Nagy*, Flórián Tóth*, András Rónyai*, Dénes Gál*, Éva Kerepeczki* *National Agricultural Research and Innovation Centre, Research Institute for Fisheries and Aquaculture, 8 Anna-liget, H-5540 Szarvas, Hungary Abstract As part of a long-term project ARRAINA (Advanced Research Initiatives for Nutrition and Aquaculture, EU FP7), which aims to develop sustainable alternative aquaculture feeds with reduced levels of fish meal and fish oil, the effects of three different feed types (plant-based diet (PB), fishmeal based diet (FB) and winter-wheat based control diet (CT)) have been analyzed during this study. The preliminary work consists of measuring water and sediment parameters in six semi-intensive earthen ponds stocked with carp fingerlings, two ponds dedicated for each feed type. In the two years (2013, 2014) of the study we examined 10 sediment and 13 water parameters. In sediment there were two significant differences (2013 Kjeldahl-nitrogen CT<FB, 2014 Ca PB<CT). Considering water parameters there were 7 differences in 2013 (conductivity PB<CT and PB<FB, ammonium-ion PB<CT and PB<FB, total inorganic nitrogen PB<CT, Mg PB<CT, chlorophyl-a CT<PB). In 2014 the comparisons produced two significant differences (chemical oxygen demand CT<PB and CT<FB). According to the preliminary results of two-years small differences could be detected and the plant-based diet seemingly not affected adversely the sediment and water parameters. Keywords fish feed, fish meal, water quality, sediment BEVEZETÉS Az akvakultúra termelés rohamos növekedését a csökkenő globális halliszt és halolaj kínálat nem tudja kielégíteni, helyette egyre nagyobb arányban jelennek meg növényi takarmányösszetevők, így az akvakultúra szektor növekedése globálisan egyelőre nem lassul (Asche és társai 2013). A növényi alapú összetevők akár még javíthatják is a súlygyarapodást (Abdulrahman és Ameen 2014). Egyes esetekben pedig akár 98%-os növényi alapú helyettesítés sem gátolja a növekedést és táplálékhasznosítást (Kaushik és társai 2004). Kísérleteinket a Flaladó kutatási kezdeményezés a táplálkozásért és az akvakul- túráért (ARRAINA) elnevezésű EU FP7-es kutatási együttműködési projekt keretében végeztük. Vizsgálataink tesztalanya a közép-európai édesvízi haltermelés egyik kiemelkedő faja, a ponty (Cyprinus carpio) volt, elsődleges célunk különböző takarmánytípusokon felnevelt szülőállomány létrehozása volt. Jelen munkában egy kísérleti, növényi összetevőkből álló haltakarmánynak a halastavak vízminőségére és üledékére kifejtett hatásait vizsgáltuk, szemben a hagyományos gabona, valamint a kereskedelemben is kapható, mérsékelt halliszt és halolaj tartalmú kiegészítő takarmányokkal. ANYAG ÉS MÓDSZER A három takarmányból a gabonaalapú (CT) őrölt búzából (10% nyers fehérje) készült, a növényi alapú (PB) nem tartalmazott hallisztet és halolajat, míg a halliszt alapú (FB) takarmánytípusban a halliszt 14-16%-ban, a halolaj 1,65-2,20%-ban volt jelen. A növényi és a halliszt alapú takarmányok célszerűen ugyanolyan mennyiségben tartalmaztak nyersfehérjét (/. táblázat). 2012-ben az anyahalak szaporítása után az ivadékok előnevelő tavakba kerültek, majd 2013-ban takarmányt!'-
