Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / Különszám - Berzi-Nagy László, Adorján Ágnes, J. Sándor Zsuzsanna, Nagy Zoltán, Tóth Flórián, Gál Dénes, Kerepeczki Éva: Előzetes eredmények a halastavak üledék- és vízminőségi paramétereinek változásairól különböző takarmányok alkalmazása mellett
Berzi-Nagy L és társai: Előzetes eredmények a halastavak üledék- és vízminőségi paramétereinek változásairól... 19 pusonként 2-2 kísérleti tóba lettek áthelyezve. A tenyésztési időszak 2013-ban júniustól októberig, míg 2014-ben áprilistól novemberig tartott. A félintenzív termelésre beállított kísérleti tavak 1700 m2 kitérj edésűek, átlagosan 1,3 m mélyek és földmedrű kiépítésűek voltak. A tavak természetes hozamának növelése érdekében évente 450 kg/tó szarvasmarha trágyát juttattunk a tavakba egyenletes időközönként és megoszlásban. A kísérlet 21 000 db ivadék/ha (3 700 db ivadék/tó) kihelyezési egyedsűrűség- gel indult 2013-ban, és 4 000 db/ha (709 db/tó) egyedsű- rűséggel folytatódott 2014-ben. 1. táblázat. A növényi (PB) és a halliszt (FB) alapú takarmányok fő összetevői Table 1. Main components of plant-based (PB) andfishmeal based (FB) diets Takarmány-paraméterek növényi alapú halliszt és halolaj alapú Szárazanyag-tartalom (%) 88,4 88,4 Nyersfehérje (%) 33,5 33,5 Nyersrost (%) 4,4 3,2 Főbb összetevők százalékos aránya Halliszt (60% fehérje)16,0 Kukorica 27,0 4,0 Teljes olajos szója 9,0 r~^ o Szójabab (46% fehérje) 38,3 25,4 Lenolaj 1,8Halolaj1,8 Az üledékmintavételeket évente két alkalommal (tavasszal és ősszel) végeztük, tavanként három-három mintával. Az üledékben az alábbi tíz paramétert vizsgáltuk: szárazanyag-tartalom, izzítási veszteség, a Kjeldahl- nitrogén, foszfor, kálcium, vas, magnézium, mangán, réz és cink tartalom. Vízmintákat kéthetente vettünk és az alábbi paraméterek kerültek analízisre: pH, elektromos vezetőképesség, dikromátos kémiai oxigénigény, ammó- nium-ion, összes szervetlen nitrogén, összes szerves nitrogén, összes nitrogén, összes foszfor, összes lebegőanyag, klorofill-a, feopigment, kálcium és magnézium. A vizsgálatok a NAIK ÖVKI Környezetanalitikai Központ Vizsgáló Laboratóriumában a hatályos Magyar Szabványok szerint történtek. A statisztikai elemzés során leíró statisztikai összehasonlításokat, normalitás-vizsgálatot (Shapiro-Wilk), t-teszteket és Mann-Whitney összehasonlításokat alkalmaztunk, az elemzéshez a MS Office Excel (2007)®, illetve a Past8 szoftvercsomagokat alkalmaztuk (Hammer és társai 2001), a szignitikancia-szint p <0,05-nek lett megválasztva, külön „marginális” jelölést adtunk a 0,02-0,05 közötti p értékeknek. EREDMÉNYEK A paraméterek átlag- és szórásértékei a 2-3. táblázatban láthatóak. Evenként 30-30 páronkénti összehasonlítást végeztünk az üledékadatokkal. Szignifikáns különbséget két esetben találtunk, 2013-ban a Kjeldahl-nitrogén koncentráció a halalapú takarmánnyal etetett tavakban marginálisan meghaladta a kontrol havakét (CT<FB, p=0,02), a növényi takarmánnyal etetett tavak azonban nem mutattak szignifikáns eltérést a másik két kezeléstől. 2014-ben a kálcium koncentrációja a növényi takarmánnyal etetett tavakban alacsonyabb volt a kontrolltavakéhoz képest (PB<CT), a hallisztet tartalmazó táppal takarmányozott tavakhoz viszonyítva azonban nem mutatott szignifikáns eltérést. 2. táblázat. Az üledékminták paramétereinek átlag- és szórásértékei a vizsgálati években Table 2. Mean and standard deviation values of sediment parameters in the years of analysis Üledék 2013 2014 Paraméter Takarmá ny átlag szórás átlag szórás szárazanyag (m/m%) CT 55,76 12,61 50,09 5,58 PB 55,48 15,90 53,70 6,20 FB 58,08 15,16 52,67 4,04 izzítási veszteség (g/kg sz.a.) CT 27,46 4,79 27,82 3,39 PB 26,98 6,47 27,36 4,15 FB 29,12 6,91 28,98 3,03 Kjeldah 1-N (mg/kg) CT 1398,75 322,95 1777,49 396,56 PB 1897,50 981,44 1742,36 312,95 FB 2171,43 598,65 2202,17 879,43 Ca (mg/kg sz.a.) CT 29670,8 3 11124,7 5 20117,5 0 3695,9 9 PB 27190,0 0 13084,8 5 16502,5 0 1973,4 2 FB 21626,6 7 5258,86 18155,8 3 4257,0 6 Cu (mg/kg sz.a.) CT 27,77 4,27 28,98 6,71 PB 26,98 2,93 29,18 8,11 FB 28,94 5,04 29,92 6,55 Fe (mg/kg sz.a.) CT 51605,8 3 17189,9 3 34196,6 7 4751,8 4 PB 53105,8 3 20164,9 8 31355,0 0 3026,3 7 FB 52534,1 7 20858,7 2 32399,1 7 1450,0 1 Mg (mg/kg sz.a.) CT 6221,67 4337,01 9743,33 781,16 PB 6270,00 4468,67 9155,83 1021,1 4 FB 5737,50 4137,17 9217,50 497,18 Mn (mg/kg sz.a.) CT 702,67 416,99 472,58 80,37 PB 664,25 401,78 446,08 72,97 FB 751,00 859,55 441,83 34,25 P (mg/kg sz.a.) CT 672,58 174,89 543,67 60,11 PB 666,58 199,79 536,00 47,83 FB 668,08 203,68 589,08 118,03 Zn (mg/kg sz.a.) CT 82,05 6,51 84,66 5,43 PB 81,43 3,76 84,04 9,79 FB 85,21 9,20 86,70 7,72 A vízmintákat elemezve évenként 39-39 összehasonlítást végeztünk. Az elektromos vezetőképesség a növényi takarmánnyal etetett tavakban alacsonyabb volt a másik két kezeléshez képest (PB<CT és PB<FB), továbbá marginálisan az ammóniumion is ilyen tendenciát mutatott (PB<CT, p=0,02 és PB<FB, p=0,03). Az összes szervetlen nitrogén és a magnézium alacsonyabb koncentrációt mutatott a növényi takarmánnyal etetett tavakban, mint a kontrolltavakban, az összes szervetlen nitrogén csak marginális különbséget mutatott (PB<CT, p=0,04 és PB<CT). A klorofill-a koncentrációja marginálisan nagyobb volt a növényi takarmánnyal etetett tavakban, mint a kontrolltavakban (CT<PB, p=0,02).
