Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 4. szám - SZAKMAI CIKKEK - Nagy István - Tombácz Endre - László Tibor - Magyar Emőke - Mészáros Szilvia - Puskás Erika - Scheer Márta: Vízvisszatartási mintaprojektek a Homokhátságon:"Nyugati és Keleti" mintaterületek
2. táblázat. Érintett védett természeti területek és természetvédelmi szempontból értékes területek, melyeken a tervezett beavatkozások hatásai érvényesülnek _________________Table 2. Protected natural areas which are affected by the technical interventions_________________ 46_____________________________________________________________________________________Hidrológiai Közlöny 2016. 96. évf. 4. sz. Érintett terület Védettségek (a mintaterületeken) FAVÖKO társulások, melyek egyben Natura 2000 jelölő élőhelyek, Natura 2000 kóddal jelölve* Nyugati mintaterület Felső-kiskunsági turjánvidék Natura 2000 természet-megőrzési terület 3160 Természetes disztróf tavak és tavacskák 6440 Folyóvölgyek mocsárrétjei 7210 Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davcillicmae fajaival Fülöpházi homokbuckák Nemzeti Park terület, Natura 2000 természetmegőrzési terület 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 91 NO Pannon homoki borókás-nyárasok (Junipero-Populetum albae) FülöpszállásSoltszentimre-Csengődi lápok területünkön Natura 2000 madárvédelmi és természetmegőrzési terület 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosó- dásos talajokon 6440 Folyóvölgyek mocsárrétjei 7230 Mészkedvelő üde láp- és sásrétek 91EO Enyves éger és magas kőris alkotta ligeterdők Agasegyháza-orgoványi rétek Nemzeti Park terület, Natura 2000 természet-megőrzési terület 6410 Kékpetjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosó- dásos talajokon 6440 Folyóvölgyek mocsárrétjei 91 NO Pannon homoki borókás-nyárasok (Junipero-Populetum albae) Fülöpházi Hosszú-rét Natura 2000 természetmegőrzési terület 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosó- dásos talajokon 7210 Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival Izsáki Kolon-tó Nemzeti Park terület, Natura 2000 madárvédelmi, természet-megőrzési terület és Ramsari terület 3150 Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel 3160 Természetes disztróf tavak (láptavak) 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosó- dásos talajokon 6440 Folyóvölgyek mocsárrétjei 7210 Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival 91E0 Enyves éger és magas kőris alkotta ligeterdők 91F0 Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus, Ulmus, Fraxinus fajokkal 91 NO Pannon homoki borókás-nyárasok (Junipero-Populetum albae) Keleti mintaterület Tisza Alpár-bokrosi ártéri öblözet nemzeti park, Natura 2000 madárvédelmi és természetmegőrzési terület 3130 Oligo-mezotróf állóvizek (törpekákás iszapnövényzet) 3150 Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel 6440 Folyóvölgyek mocsárrétjei 91E0 Enyves éger és magas kőris alkotta ligeterdők 91F0 Keményfás ligeterdők nagy folyók mentén Quercus, Ulmus, Fraxinus fajokkal Csongrád-Bokrosi Sóstó Natura 2000 madárvédelmi, természetmegőrzési és Ramsari terület 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak Gátéri Fehértó Natura 2000 madárvédelmi és természetmegőrzési terület 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak *A FAVÖKO társulásokat a 2015-ös OVGT 6-7. háttéranyag alapján válogattuk le az egyes Natura 2000 adatlapok jelölő élőhelyei közül. Külön említést érdemel az ökológiai vízigény meghatározásának módszere. A Víz Keretirányelv óta létező fogalom definiálására számos változat született, azonban talán szakmai körökben leginkább elfogadott Dévai és munkatársai által 1998-ban bevezetett megfogalmazás, amely szerint: „az a vízmennyiség és vízminőség, ami valamely földrajzi térség valamennyi adottságához alkalmazkodott élővilág alapvető létfeltételeit korlátozás nélkül biztosítja, azaz a rá jellemző szerkezeti (strukturális) és működési (funkcionális) sajátosságok szabályszerű és folyamatos fenntartásához szükséges. A mennyiségi és a minőségi követelményrendszernek mindig együttesen kell érvényesülni!” A reális ökológiai vízigény meghatározásakor azt kell végiggondolni, hogy a terület természetszerű vegetációjának mely elemei, milyen társulások azok, amelyek rekonstrukciója és fenntartása ténylegesen megvalósítható a táj használatok jelenlegi keretei között - ugyanis számos élőhely esetében a néhány 100 vagy akár néhány 10 évvel ezelőttihez hasonló állapotok már nem tudnak regenerálódni. Az ökológiai cél a ma még fennál
