Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 4. szám - SZAKMAI CIKKEK - Kovács Sándor - Lovas Attila - Gombás Károly: Magyarország árvízvédelme az integrált vízgazdálkodásban a Tisza folyó példáján
Kovács S., Lovas A. és Gombás K: Magyarország árvízvédelme az integrált vízgazdálkodásban a Tisza folyó példáján 13 úgy ejti el az általa szállított hordalékot. Az árhullámok idején leülepedett hordalék folyamatosan növeli a hullámtér magasságát. A víz sebességének csökkenésével tovább erősödik a hordalék-lerakódás menete, amely viszont újabb vízszintemelkedést generál. A hullámtér rendezetlen állapota szintén lassítja a víz áramlását, elősegítve a fenti folyamat állandó erősödését. 5. ábra. A Tisza hossz-szelvénye Rahó és Tiszadob között Figure 5. Longitudinal profile of the Tisza between Rahó and Tiszadob Ahogy halad az árhullám a Tisza középső és alsó szakasza felé, a víz sebessége tovább csökken, a hordalék lerakódás folyamata tovább erősödik. A kiemelkedő árhullámok tömege a Közép-Tiszán meghaladja a 10 km3-t, az alsó-Tiszán a 15 km3-t. A víz sebességének csökkenésével egyre kisebb lesz a folyó mozgási energiája. A mozgási energia csökkenése a helyzeti energia növekedésével, a vízszint emelkedésével jár. A vízszint emelkedése együtt jár az árhullám tartósságának, időtartamának növekedésével, ami fokozott terhelésnek teszi ki az amúgy is elöregedett töltéseket. A Közép-Tiszán az I. fokú árvízvédelmi készültség időtartama meghaladhatja a 90 napot. Az árhullám 2000-ben 11 napon keresztül tartózkodott az 1000 cm feletti tartományban. Ha az 1888. évihez hasonló áradás alakulna ki a Tiszán, az árhullám 1000 cm feletti tartóssága 24 nap lenne a folyó középső szakaszán (Kovács 2012). Ilyen tartósságú árhullámot a töltéseink nem tudnának elviselni. Ezért az árhullámok magasságának csökkentése mellett, alapvető feladatunk az árhullám tartósságának csökkentése is. Amit viszont csak ennek a hatalmas víztömeg mozgási energiájának, vagyis a víz sebességének növelésével, víz előtt álló akadályok eltávolításával, a meder és hullámtér kitakarításával lehet elérni. A víz sebességének alakulásában nagy szerepet játszik a hullámtér állapota, a növényzet sűrűsége, az övzátonyok (6. és 7. ábra), a nyárigátak magassága, a különböző lefolyási akadályok (tuskógátak, üdülők) megléte. 6. ábra. Övzátony magassága a Nagykunsági árapasztó tározó hullámtéri összekötő csatornájánál Figure 6. Height of point bar at the Nagykunság flood mitigation foreshore reservoir connecting channel A XX. század második felében a hullámtéri területeken a szántó és az erdő a kedvező lefolyási viszonyokat biztosító gyep rovására terjeszkedett. A rendszerváltást követően bekövetkezett, számos okra visszavezethető előnytelen változások (elhanyagolt nyárigátak, belvízcsatorna menti depóniák, felhagyott szántók, gyomosodás, bozótosodás, invazív növényfajok elburjánzása, zártkertek kialakítása, épületek létesítése stb.) miatt leromlottak a nagyvízi lefolyási viszonyok. A hullámtér korábbi mezőgazdasági hasznosítású részei ma többnyire gazdátlan, gondozatlan táj benyomását keltik (8. ábra).
