Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 4. szám - SZAKMAI CIKKEK - Kovács Sándor - Lovas Attila - Gombás Károly: Magyarország árvízvédelme az integrált vízgazdálkodásban a Tisza folyó példáján
10 Hidrológiai Közlöny 2016. 96. évf. 4. sz. • 1940-1942 között emlékezetes árvizes időszak alakult ki a Tiszán és mellékfolyóin. Az árvizek magasságukkal is kitűntek, de elsősorban tartósságuk, számuk és ismétlődésük mértéke volt a rendkívüli. Ezek közül tavaszi, nyári és őszi árvizek egyaránt előfordultak. 1940- ben igen magas jégzajlásos árvíz, majd ettől magasságában nem sokban elmaradó tartós zöldár is kialakult. A jégzajlásos árvíz valamennyi mellékfolyón jelentkezett, a Hcmádon és a Berettyón LNV feletti, a Bodrogon és a Sajón azt megközelítő szinttel. • 1964. március-áprilisában — 26 év után - ismét jelentős árvíz alakult ki a Tiszán és mellékfolyóin. A Tisza és a Szamos árhulláma Vásárosnaménynál találkozott és magas mederteltséget eredményezett. Erre érkezett a Bodrog árhulláma, Bodrogszerdahelynél 32 cm-rel az LNV felett tetőzve. Tiszalök és Polgár között ugyancsak az addigi maximumokat meghaladó tetőzések alakultak ki. Az 1960-as évek árvizeit követően lényeges fejlődés következet be az árvízvédekezési munkák technikai- technológiai színvonalában. • „Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz hevességével, a tetőző árvízszintek magasságával, víztömegével, a veszé- lyezett területek nagyságával és értékével kiemelkedik a magyarországi árvizek történetéből.” (Ihrig 1971) Az árvíz 125 napig tartott, számos védelmi szakaszon 103 napig III. fokú védekezéssel. Az egyidejűleg védett szakasz maximális hossza 2.425 km volt. Az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz során a legnagyobb védekező létszám elérte a 43 ezer főt. Az árvíz miatt összesen 69 település 95 ezer lakosát kellett kitelepíteni. • Az 1979. évi tiszai árvíz első árhullámát az 1978. december 30-i heves esőzés váltotta ki a Felső-Tiszán, a Szamoson és a Bodrogon. Az igen heves árhullám Tiszabecsnél megközelítette az 1970. év előtti LNV-t és Vásárosnaménynál is csak fél méterrel maradt az alatt. Ez az árhullám a hideg hatására lefelé haladva jelentőén vesztett magasságából. A második árhullám január végén alakult ki, amikor a vízgyűjtőt borító 30-50 mm víztartalmú hórétegre jelentős mennyiségű eső hullott. Az árhullám különösen magas vízállással tetőzött a Bodrogon és a Tisza Tokaj és Tiszabő közötti szakaszán, ahol LNV értékek alakultak ki. Szolnokon is csak 5 cm-rel maradt a vízállás az 1970. évi maximum alatt. Az 1998-as évtől előfordult jelentősebb árvizek és az árvízvédelemre gyakorolt hatásaik Az 1998 és 2010 közötti, az egymást rövid időn belül követő hat katasztrofális méretű árvíz példátlan a Tisza történetében, és óhatatlanul felvetette az árvízvédelmi intézkedések hazai és nemzetközi méretű újragondolását. Az 1998-as őszi, majd az 1999., 2000. és 2006. év tavaszi árhullámok, az addigi maximális 1970. évi árvízszinthez képest közel 1,5 m-es emelkedést eredményeztek. A 2010. évi árhullám idején ki kellett nyitni az alig fél éve átadott Tiszaroffi árapasztó tározót. Az 1888-at követő időszakban bekövetkező árhullámcsúcsok növekedését a Tiszán az 1. táblázatban foglaltuk össze. (Megjegyzés: 2010-ben árvízszint csúcsdöntések csak a Tisza jobb oldali mellékfolyóin voltak, a Tiszán nem.) 1. táblázat. Arhullámcsúcsok növekedése a Tiszán 1888. évet követően Table 1. Increase of the flood peaks on the Tisza River after 1888 Év Tivadar V'ásárosnaménv Záhony Tokaj Tiszafüred Kisköre (Taskony) Tiszabő Szolnok Csongrád Szeged 1772 630 1830 715 631 684 599 1855 770 768 675 739 671 691 1876 817 784 686 753 757 786 1877 793 1879 763 805 806 1881 866 747 764 820 845 1888 753 900 751 872 742 818 834 847 1895 841 866 827 867 884 1912 790 1919 882 919 882 929 916 1932 750 921 894 923 1947 848 1967 765 1970 964 912 773 887 935 909 935 961 1979 880 788 912 949 1998 923 1999 894 835 978 1023 974 2000 928 881 1030 1080 1041 994 2001 1014 941 758 2006 1033 1009 1887 utáni új maximumok száma 6 4 2 4 7 6 7 7 6 6
