Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 4. szám - SZAKMAI CIKKEK - Kovács Sándor - Lovas Attila - Gombás Károly: Magyarország árvízvédelme az integrált vízgazdálkodásban a Tisza folyó példáján
Hidrológiai Közlöny 2016. 96. évf. 4. sz. 1. ábra Árvízi veszélytérkép és az elsőrendű árvédelmi töltés hálózat Figure 1. Flood hazard map and the network of the primary flood protection levees A nemzetközi jellegű árvízvédekezésen túl a hazai forrású elöntések kezelése is lényeges feladat. Magyarországon a belvíz által legjobban veszélyeztetett területek nagysága 400-500 ezer hektárra tehető (államterület 45%- a). A földterületek elaprózódása, a vízrendszerek elhanyagolása az utóbbi évtizedekben növelte a belvízveszélyt. Növeli a problémát, hogy a szántóföldi termelés a kiszámíthatóan belvízveszélyes helyeken is történik, így a kárrendezés költségei emelkednek. A TISZA A Tisza természetföldrajza, rövid földtudományi jellemzése A Tisza a Kárpát-medence legjelentősebb saját folyója, míg a Duna legnagyobb, de a medencén kívülről érkező és azt el is hagyó folyó . A Kárpát-medence a Duna vízgyűjtőjének, mint földrajzi területnek a középső egységét alkotja, amelyhez a hegyvidéki és a síkvidéki területek egyaránt hozzátartoznak. A Kárpátok láncolata a földtörténeti újkorban bekövetkezett nagy szerkezeti mozgások hatására torlódott fel úgy, hogy az Alpok és a Dinaridákhoz támaszkodva létrejött a föld egyik legzártabb medence alakulata. A medencén belüli régióikban az atektonikus hatások a mai napig érvényesülnek. A hegyláncok további emelkedését az erózió csökkenti, a lepusztuló törmelékanyagot a folyók a medence mélypontjaiba hordják, amelyeket fokozatosan feltöltik, és egyben az üledékterhelés fokozódó hatására a hordalékgyűjtő medencék lassan mélyülnek. A Kárpát-medence keleti felén kialakuló vízfolyásokat összefogó föfolyót mai nevén Tiszának nevezzük. A Tisza - a folyó jelenlegi vonulata - geológiai értelemben fiatalnak tekinthető. Születése a Holocén korszak kezdetére vezethető vissza. „A jelenlegi helyére valószínűleg kevesebb, mint 10 000 évvel ezelőtt került.” (Alföldi 2013). Érdekesség, hogy egyik-másik mellékfolyója lényegesen idősebb, akár „nagyapja” is lehetne. A Sajó például több százezer éve követi szinte ugyanazt, a jelenlegi vonulatának megfelelő utat. A Tisza „mai helye azonban csak pillanatkép. A Hortobágy jelenlegi medrétől a Zagyva medréig rövid pályafutása alatt bekalandozta az egész területet, és volt idő, amikor a jelenlegi Hármas- Körös völgyén haladt dél felé. Helyváltoztatását saját feltöltő és eróziós tevékenysége is előmozdította. Döntő szerepet ebben mégis azok a finom és lassú kéregmozgások játszottak, amelyek az Alföld felszínét alakítva az utolsó néhány évtized alatt sem szűntek meg.” (Rónai 2003). A fent leírtak természetesen csak a Tisza síkvidéki szakaszára érvényesek. A folyó a Kárpátokban maga vájta ki völgyét. Kialakulása nem sokban különbözik a vízrendszer többi mellékfolyójáétól. A Kárpát-medence részmedencéinek feltöltését követően összefüggő síkság alakult ki, amelyen a Tisza minimális eséssel kereste útját. Az ember megjelenésével a folyó kis esésből, a lassú folyásból, a sok kanyarulatból számos gond, probléma adódott. A XIX. század közepén Széchenyi programja, Vásárhelyi terve alapján megszületett a Tisza-völgy rendezése, a Tisza szabályozása. A Tisza általános rendezési tervének kiadását részletes, igen magas színvonalú felmérés előzte meg. Ekkor derült ki először, hogy a tiszai árvizek az érintett 18 vármegyében 854 települést veszélyeztetnek (Dunka és társai 1996). 2. ábra. A Tisza hosszának alakulása az átvágásokat követően Figure 2. Changes of the Tisza River lenght after cross-cuts 3. ábra. A Tisza hullámterének csökkenése a folyó magyarországi szakaszán Figure 3. Decrease of foreshore on the Hungarian section of the Tisza River A Tisza és az itt letelepedett, az itt gazdálkodó ember harcából új folyó, új táj született. Most már a tiszai táj sajátosságait nem a földtan, hanem az ember tevékenysége határozza meg. Európában nincs még egy ilyen folyó,
