Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 1. szám - KÖSZÖNTŐ - Szűcs Péter - Mikita Viktória: Felszín alatti vízkészleteink és a hidrogeológiai kutatások helyzete hazánkban
14 Hidrológiai Közlöny 2016. 96. évf. 1. sz. üzemi alkalmazása mellett a szénhidrogén- hidrogeológia szélesebb körű bevezetése a Kárpátmedencében új sikereket hozhat a hazai és térségi olajipar számára (Czauner and Mádl-Szőnyi, 2011). Innovatív bányászati technológiák (például szuperkritikus szén-dioxid alkalmazása ércek kinyerésére) elterjedése is új és speciális feladatok ellátását várja a jövő hidrogeológusaitól. Remélhető, hogy kedvező természeti adottságai révén a Kárpát-medence helyszíne lehet akár több EGS-projektnek is a jövőben, illetve hamarosan megszületik az első geotermikus villamos erőmű hazánkban. A felszín alatti áramlási rendszerek törvényszerűségeinek megértésében, a mélységi anyag- és hőtranszportfolyamatok leírásában mind nagyobb szerepet kap az utóbbi időben a hidrogeokémia (Varsányi et al., 2015), illetve a környezeti izotópok részletes vizsgálata (Berecz et al, 2001). A jövő hidrogeo- lógusainak oktatásában sokkal hangsúlyosabban kell szerepelnie a környezeti kémiának (Dobosy et al., 2016). Emellett nagyon fontos a legújabb matematikai, valószínűségelméleti és geostatisztikai módszerek megismertetése is a szakemberekkel (Hatvani et al., 2014). A determinisztikus eljárások mellett a ritkán alkalmazott sztochasztikus módszereknek a hidrogeo- lógiában igen nagy a jelentőségük, hiszen a legtöbb esetben nem teljesen feltárt inhomogén és anizotrop közegből származó mérési adatokkal dolgozunk. A származtatott eredményeink minden esetben némi bizonytalansággal terheltek, amelyek korrekt megnevezése és számszerűsítése még inkább erősítheti szakmai eredményeink elfogadottságát és hitelességét (Szűcs et al., 2006). Az új víziközmü-törvény egyebek mellett remélhetőleg magasabb színvonalú szakmai munkát fog előírni az üzemeltetők számára, ami a hidrogeológusok pozíciójának továbberősödését eredményezheti a közműszolgáltatás ágazatán belül. A jelenlegi igen magas országos hálózati veszteség, illetve a túlságosan sok, szennyvíztisztító nélküli kistelepülés miatt az ún. szennyvíz-hidrogeológiai kérdésekkel is egyre többet kell foglalkozniuk a szakembereknek. A már korábban említett vízbázisvédelmi, vízellátási és ivóvízminőségjavító program keretében továbbra is jócskán lesz feladatuk a hidrogeológusoknak. A FELSZÍN ALATTI VIZEKKEL KAPCSOLATOS KUTATÁSOK HELYZETE HAZÁNKBAN A VITUKI megszűnése után a hidrogeológiai kutatások döntően felsőoktatási intézményekben zajlanak hazánkban. Egyetemi szinten a legnagyobb hazai felszín alatti vizes oktatási és kutatási központ a Miskolci Egyetem Környezetgazdálkodási Intézete, ahol az oktatói és kutatói létszám 15-20 fő körül ingadozik. Mesterképzési (MSc) szinten a hidrogeológia önálló szakként történő oktatása egyedül Miskolcon valósul meg hazánkban. Emellett a hidrogeológia oktatása a Műszaki Földtudományi Kar több egyéb szakán belül is megvalósul. A Miskolci Egyetemen a hidrogeológiai kutatások széles spektrumot fognak át. A klasszikus áramlástani és kúthidraulikai vizsgálatok, a vízbázisvédelem, a karszthidrogeológia, a hidrodinamikai és transzport modellezés, a vízkészletek feltárása és fenntartható hasznosítása, a vízminőség-védelem, a geotermikus energiahasznosítás, a határral osztott vízadók vízgazdálkodási kérdései, a vízi közmű szolgáltatás fejlesztése, az utánpótlódási viszonyok meghatározása, a környezeti izotópok hidrogeológiai alkalmazása, a monitoring rendszerek fejlesztése, a bányászati víztelenítés, a kármentesítés, a geoinformáció feldolgozás, valamint a környezeti kockázatelemzés mind megtalálható a jelenleg is futó kutatási projektekben. A széleskörű ipari megbízások mellett az utóbbi 5 évben komoly forrást jelentettek a TÁMOP pályázatok. A mintegy félmilliárd forint támogatású KÚTFŐ pályázatot 2015. április végén fejezték be Miskolci Egyetemen kiemelkedő kutatási eredményekkel a hidrogeológia területén (Szűcs et al., 2015). A KÚTFŐ pályázat eredményeként jelenleg két hidrogeológiai vonatkozású nyertes Horizon 2020-as pályázattal is rendelkezik a Környezetgazdálkodási Intézet jelezve a nemzetközi beágyazottságot a kutatás területén is. E kutatási potenciált jelentősen erősíti egy akadémiai finanszírozású kutatócsoport is. Az MTA- ME Műszaki Földtudományi Kutatócsoport tevékenysége ma már döntősen speciális hidrogeológiai kutatási témákhoz kötődik. Miskolc mellett az ELTE Általános és Alkalmazott Földtani Tanszéke jelenti a másik nagy hazai egyetemi oktatási és kutatási központot a hidrogeológia vonatkozásában. A Hidrogeológiai és Geotermia Műhely fő kutatási területei a medencehidraulika, karszthidrogeológia, sérülékenység, geotermia hidrogeológiai vonatkozásai, olajhidrogeológia, felszíni és felszín alatti vizek kapcsolatának vizsgálata. A hidrogeológiai kutatásokban itt is jelentős szerepet játszik a modern geomatematikai módszerek széleskörű alkalmazása. A dinamikus faktoranalízis hidrogeológiai alkalmazása számos kiemelkedő kutatási eredményt hozott. A kutatások finanszírozásában az utóbbi időben az OTKA mellett az ipari megbízások jelentik a fő anyagi forrást. Évente számos nemzetközileg elismert professzor látogat el e kutatócsoporthoz és előadással, rövidkurzusokkal járul hozzá az oktatás magas színvonalához. Az International Association of Hydrogeologists (IAH) nemzetközi szervezeten belül kiemelt témakör a regionális felszín alatti vízáramlási koncepció minél szélesebb körű elterjesztése az oktatás, kutatás és a gyakorlati alkalmazás területén. Ezen szakbizottság vezetője az ELTE munkacsoport tagja. A két legnagyobb egyetemi hidrogeológiai centrum mellett további jelentős kutatások folynak a felsőoktatásban a felszín alatti vízkészletekkel kapcsolatban a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékén, a Szegedi Tudomány Egyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszékén, a Nyugat-magyarországi Egyetem, Geomatematikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézetében, és kisebb léptékben a Debrece
