Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 1. szám - KÖSZÖNTŐ - Szűcs Péter - Mikita Viktória: Felszín alatti vízkészleteink és a hidrogeológiai kutatások helyzete hazánkban
Szűcs Péter - Mikita Viktória: Felszín alatti vízkészleteink és a hidrogeológiai kutatások helyzete hazánkban 15 ni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszékén. A BME-n elsősorban kúthidraulikai, városi hidrogeológiai (Hajnal, 2007) és vízháztartási vizsgálatok (Szilágyi, 2014) jelentik a fó kutatási irányokat a felszín alatti vízkészletek vonatkozásában. Szegeden és Debrecenben elsősorban a geotermikus energiahasznosítással és a fenntartható hévíztermeléssel kapcsolatos kutatási területeken van a fő hangsúly. Szegeden a geotermikus kutatáson belül, mind a kis-, közepes- és nagy entalpi- ájú geotermikus rendszerek kutatásával foglalkoznak elméleti és gyakorlati értelemben egyaránt. Továbbá együttműködnek egy újfajta, lézeres lyukbefejező technológia fejlesztésében, ami a geotermika és olajipar számára egyaránt hasznos lehet. Ezek mellett évtizedek óta foglakoznak a felszín alatti vizek eredetének, geokémiai összetételének vizsgálatával, a felszín alatti áramlási rendszerek elméletének geokémiai alátámasztásával. Sopronban a kutatások zömében vízháztartási vizsgálatokra, az utánpótlódási viszonyok meghatározására, továbbá a szélsőséges időjárási viszonyok felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának meghatározására koncentrálódnak (Gribovszki et ál., 2013). A hazai hidrogeológiai kutatások tekintetében meg kell említeni az akadémiai kutatóhálózatban folyó munkát is. Az MTA CsFK Földtani és Geokémiai Intézetben valamint az MTA ATOMKI Környezet- és Földtudományi Osztályon számos magas színvonalú kutatási program zajlik a hidrogeokémia és a környezeti izotópok hidrogeológiai célú alkalmazása területén. Ez a két akadémiai intézet sok esetben közös kutatásokban vesz részt a fentebb említett egyetemi kutatóhelyekkel. Végül, de nem utolsó sorban meg kell említeni a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetet is, amelynek Vízföldtani Főosztálya szintén az egyik legjelentősebb hazai felszín alatti vizes kutatási központ, jelentős hazai és nemzetközi kutatási témákkal. A jelenleg is folyó főbb kutatások: országos, illetve országhatáron átnyúló hidrodinamikai és transzport- modell fejlesztések regionális és lokális szinten a fenntartható hazai és határon átnyúló ivó- és hévízgazdákodás megalapozásához, a klímaváltozás hatásainak vizsgálata és a válaszadási stratégiák kidolgozása (NATéR projekt), az ország geotermikus energiájának felhasználására vonatkozó kérdések megválaszolása, víz-geokémiai és izotóp hidrogeológiai kutatások, karszthidrogeológiai kutatások és kutatásfejlesztések, úgymint karsztjárat távolság és mátrix blokkok hidraulikai paramétereinek vizsgálata, heterogén rendszerek hidraulikai alapú kvantitatív osztályozása, kvantitatív hidrogram dekompozíció, kúthidrogram elemzés. További kiemelt témák a bányászati koncessziós pályázatok előkészítését biztosító érzékenységi- és terhelhetőségi vizsgálatok, földtani veszélyforrásokkal érintett területek felülvizsgálata és az üvegházhatású gázok kibocsátásának vizsgálata. Emellett az MFGI jelentős szerepet játszik az EU Víz Keretirányelv által előírt hazai felszín alatti vízszint- megfigyelő rendszer egy részének üzemeltetésében, az adatok feldolgozásában, adatszolgáltatásában, valamint a hazai felszín alatti víztestek állapotértékelésében, vízminőségi trendvizsgálatában, és 2013 áprilisa óta az MFGI Vízföldtani Főosztálya végzi a Vízföldtani Naplók készítését, az Országos Kútkataszter vezetését és az Országos Központi Vízföldtani Adattár működtetését. A magyar hidrogeológiai kutatások nemzetközi láthatósága jelentősen növekedett az elmúlt 10-15 éves időszakban köszönhetően a megnövekedett publikációs aktivitásnak, amelyben egyre nagyobb szerepet kapnak a minőségi és nemzetközi publikációk. A Magyar Tudományos Művek Tárában (MTMT-ben) található információk alapján készült el a 3., 4.. 5., 6. és a 7. ábra. A vizsgálatba a publikációs szempontból legjelentősebb szerepet játszó 5 felsőoktatási intézmény került bevonásra (ME Környezetgazdálkodási Intézet — 12 fő vizsgált kutató, ELTE Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék - 6 fő vizsgált kutató, BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék - 3 fő vizsgált kutató, a SzTE Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék - 4 fő vizsgált kutató, és az NyME Geomatematikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet - 3 fő vizsgált kutató). A jelen vizsgálatba a fentebb említett akadémiai kutatóhelyek és kutatócsoport, valamint az MFGI publikációs teljesítménye nem került értékelésre. Az ábrákon szereplő információk egyértelműen jelzik azt, hogy jelentős és nemzetközi hatású publikációs tevékenység folyik a hazai, hidro- geológiával foglakozó egyetemi kutatóhelyeken. A minőségi publikációk tekintetében ma már nem érhetőek el az impakt faktorok az MTMT-ben, így ilyen jellegű számszerűsítésre most nem kerülhetett sor. A vizsgált adatokból egyértelműen kiderül, hogy a publikációs tevékenysége és ez által a nemzetközi láthatósága és ismertsége egyre növekszik a hazai hidrogeológiai kutatásoknak, amelyek természetesen sok esetben nemzetközi együttműködésben valósulnak meg. A kapott információk egyértelműen jelzik a hazai hidrogeológiai kutatási potenciál nagyságát és nemzetközi színvonalát.
