Hidrológiai Közlöny, 2016 (96. évfolyam)
2016 / 2. szám - SZAKMAI CIKKEK - Heilmann Diána: Nemzetközi integrált vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés a Tisza vízgyűjtőn
50 Hidrológiai Közlöny 2016. 96. évf. 2. sz. fogják az üledékeket, segítik az árvíz elleni védekezést és pótolják a talajvíz készleteket. A vizes területekre vonatkozó jövőkép értelmében a mocsaras, nedves területeket és lápokat ismét összeköttetésbe kell hozni a folyókkal, hogy egységes működésük révén kialakuljon egy önfenntartó vízi életközösség, megvalósuljon az árvízvédelem és a szennyezések csökkenése is. A Tisza vízgyűjtő (a Dunához képest) az ár- és hullámterek visszacsatolására nagy potenciális lehetőséggel bír, de ehhez szükséges további intézkedések számba vétele, mint például a vizes élőhelyek fenntartható gazdálkodásának kidolgozása és a birtokviszonyok rendezése. Útmutató összeállítására van szükség, amely vizsgálja a területszerzéssel kapcsolatos kérdéseket és a vizes területekkel kapcsolatos költség-haszonelemzéseket. Javasolt, mintaprojektek kivitelezése is (ICPDR/UNDP/GEF 2011). Véletlenszerű szennyezések Az árvizek következtében történő véletlen szennyezések kockázatának csökkentése fontos feladatként jelenik meg az ITVGT-ben. A vízgyűjtő egészére érvényes jövőkép lényege, hogy a területen folyó tevékenységek lehetővé tegyék az árvizek és aszályok káros hatásainak (például az elszennyeződött területekről származó szennyezések vagy mező- gazdaság hatások) minél kisebbre szorítását. Fontos, a balesetek megelőzése, és ha mégis bekövetkeznek, hatékony katasztrófa elhárítási tervek megléte szükséges. Az ICPDR keretében mind a Duna menti, mind a Tisza menti országok fontos lépéseket tettek annak érdekében, hogy létrehozzanak ilyen mechanizmusokat. Megtörtént egy baleseti vészjelző rendszer kidolgozása, amelyet használnak és folyamatosan fejlesztenek is (ICPDR/UNDP/GEF 2011). Szilárd hulladék A nemzeti szabályozás ellenére a szilárd hulladék kérdése továbbra is központi probléma marad, főként a Tisza felső hegyvidéki vízgyűjtőjén folytatott illegális szemétlerakás gyakorlata miatt. A folyókat elborító műanyag palackokból és zacskókból képződő szilárdhulladék jellemző gondja a felső Tisza vidékének. A műanyag felhalmozódása egyre növekvő veszély, megfojtja az ártereket, tönkreteszi az értékes legelőket és esztétikai minőségében is rombolja a vizes élőhelyeket és ember lakta területeket (pl. nyaralóhelyeket). A Tisza medencéjére a szilárd hulladékokkal kapcsolatosan kitűzött cél, hogy a szilárd hulladék okozta akadályok kerüljenek eltávolításra a Tisza és mellékfolyóinak medréből. Az oktatás és a lakossági tájékoztatás fontos feladat a probléma kezelése és enyhítése érdekében, illetve javasolt olyan minta projektek kivitelezése is (hulladékgyűjtés, feldolgozás, feldolgozott termék piackutatás), melyeknek pozitív eredményei hosszú távon felhasználhatók lennének a Felső-Tisza menti területeken is (ICPDR/UNDP/GEF 2011). Aszály és vízhiány kérdésköréhez tartozó feladatok A Tisza menti országok 2011-ben készített elemzése alapján a jelenlegi vízhasználatok jelentősen növekedni fognak a következő években, elsősorban az öntözéshez kapcsolódó vízhasználatok tekintetében. Az is egyértelmű ugyanakkor, hogy a jelenleg rendelkezésre álló információknál pontosabb felmérésére lenne szükség a vízhasználatok területi eloszlásával és a jövőbeli igényekkel kapcsolatban. Az öntözés várható növekedése és a felszín alatti vizek feltételezhető csökkenése komoly probléma, de a jövőbeli vízhasználatokról (stratégiák, tervek) pontosabb információkra lenne szükség a további feladatok meghatározásához. A felszín alatti vizek modellezése a csökkenés mértékének felméréséhez (közös modell alapján) fontos feladat. Az aszály és vízhiány kérdéskör vonatkozásában az intézkedések megfogalmazásakor általános irányelv a mezőgazdasági gyakorlat alkalmazkodása, az öntözés hatékonyságának növelése, illetve az elszivárgás mértékének csökkentése. Hosszútávon ugyancsak nélkülözhetetlen megfelelő gazdasági ösztönzők alkalmazása. JÖVŐBELI KITEKINTÉS A DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA SZEREPE A TISZA EGYÜTTMŰKÖDÉS MEGERŐSÍTÉSÉBEN Az Európai Tanács által 2011-ben elfogadott Duna- Régió makroregionális stratégia keretében a vizek minősége prioritási terület (melynek koordinációját Magyarország és Szlovákia látja el) kiemelten foglalkozik a Duna részvízgyűjtőin történő együttműködések megerősítésével. A Tisza együttműködés és a vonatkozó vízgyűjtőgazdálkodási feladatok jelentős figyelmet kapnak a prioritás terület akcióprogramjában. 2011 óta a Duna Régió Stratégia magyarországi koordinációs csoportja aktívan részt vesz a vonatkozó feladatok végrehajtásában, és fontos szerepet tölt be a közös nemzetközi feladatok előmozdításában is. 2011-ben, miniszteri szinten, a Tisza menti országok hivatalosan is megerősítették abbéli szándékukat, hogy az ICPDR Tisza Csoport munkáját tovább folytassák. A fő célkitűzés az ITVGT-ben megfogalmazott intézkedések végrehajtásának nyomon követése és a terv frissítése. Ugyancsak fontos célkitűzés a Tisza vízgyűjtőre jellemző specifikus kérdések nemzetközi szintű harmonizálása / egyeztetése (aszály és árvízkérdés, hulladékgazdálkodás, mezőgazdaság és vízgazdálkodás integrációja, klímaváltozás hatásai). A Tisza Csoport munkáját 2013 júniusáig az ICPDR titkársága koordinálta. 2013 júniusában az ICPDR 11. évközi ülésén Magyarország hivatalosan felajánlotta, hogy biztosítja a Tisza Csoport működését együttműködve az ICPDR titkársággal. Magyarországon, a Belügyminisztérium, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Közép- Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, valamint a Duna Régió Stratégiáért felelős miniszteri biztos támogatásával, 2014. november 4-én ünnepélyesen átadásra került Szolnokon a Nemzeti Tisza Iroda. Az Iroda egyrészt lehetővé teszi a nemzeti szintű kezdeményezések összehangolását,
