Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 1. szám - Szlabóczky Pál: Hozzászólás Völgyesi lstván: "Parti szűrés? Biztos?" című, a Hidrológiai Közlöny 2014/1. számában megjelent tanulmányához
79 Hozzászólás Völgyesi István: „Parti szűrés ? Biztos ?” című, a Hidrológiai Közlöny 2014/1. számában megjelent tanulmányához. Szlabóczky Pál 1113. Budapest, Kökörcsin u. 10. Völgyesi István fenti tanulmánya kristálytiszta áttekintést ad arról a problémáról, amiről a tervező, kivitelező mérnökök, geológusok és üzemeltetők évtizedeken át folytattak „nem hivatalos” vitákat. Jelen hozzászólás Szerzője (kezdetben, mint kivitelező, majd tervező, szakértő, vagy csak konzultáns) egyre inkább szintén arra a meggyőződésre jutott, hogy a parti szűrésűnek mondott vízbázis kutatások, termelő kútsorok túlnyomó hányada a közeli folyóból csak nagyon kevés, vagy gyakorlatilag semmilyen utánpótlódást nem kap: ezért ezek talajvizes, és nem parti szűrésű vízbázisok. Ezt, a tanulmányban is megfogalmazott állásfoglalást támasztják alá, a hozzászólás szerzőjének fél évszázados munkásságából, a mellékelt táblázatban felsorolt és értékelt vizsgálatok. A XIX. század végétől végzett fővárosi parti szűrésű kútsorok telepítése után, az 1950-60-as években rohamosan növekvő ivóvíz igények kielégítése céljából nagyszámú parti szűrésű vízkutatás, vízmű telepítés történt, amit az 1980-90-es években - sok helyen megismételt - védőidom lehatárolások, ezzel kapcsolatos újabb részletes vizsgálatok követtek. Ezen munkák egyik reprezentás geológus mérnöke dr. Völgyesi István, aki ipari munkássága mellett [dr. Léczfalvy Sándor munkatársaként) tudományosan is elmélyült e témában. Eredményeit az Országos Vízügyi Hivatal megbízásából 1993-ban készített Szerkesztési és számítási segédlet ivóvíz bázisok hidrogeológiai tervezéséhez. 2. kötet: Parti szűrésű vizek kéziratában foglalta össze. Megtalálható a Miskolci Egyetem Hidrogeológiai és Mérnökgeológiai Tanszékén. Néhány esetben, ahol a vízkutatások remélt folyó felöli parti szűrésű utánpótlása eredménytelen vagy elégtelen volt, ott talajvíz-dúsítással egészítették ki a víztermelést, vagy meghiúsult a vízbázis telepítése, (pl. a Bódva és Zagyva mentén.) A lemélyített folyó menti galériás kútsorok egy részénél az üzemeltetés közbeni vizsgálatok kimutatták, hogy a folyó felöli utánpótlódással szemben a vízbázis közvetlen környezetének, a talajvízszint leszívásával megnövelt maradó beszivárgása és a különféle háttér felöli, néhány esetben fekü felöli vízáramlások fedezik a kutakból termelt vízmennyiség döntő hányadát. Ezzel a kérdéssel foglalkozik Völgyesi tanulmánya, amelyet elő is adott a Hidrológiai Társaság Hidrogeológiai Szakosztályában, Illetve a Felszín Alatti Vizek Alapítvány múlt évi konferenciáján. A parti szűrés arányának jelentősége az 1980-as évektől a védőidom határozatokból következő területhasználati korlátozások, valamint a szomszédos kútsorok eltérő tulajdonosi érdekei miatt vált fontos, sokszor nagy vitákat kiváltó vízjogi kérdéssé. Nyilvánvalóan nem mindegy, hogy az ún. parti szűrésű kútsor víztermelésének minőségi, illetve mennyiségi védelme szempontjából a folyó felé eső, vagy inkább a háttéri területeket, (esetleg a fekü sekély rétegvizes rétegeit is) kell védeni. E hozzászólás szerzőjének közreműködésével, az 1960-as évek közepe és a 2000-es évek eleje között végzett parti szűrésű vízbázis telepítések vagy üzemeltetések kutatási, kivitelezési, illetve vízépítési (víztelenítési) munkáinak helyszínét és értékelését foglalja össze a mellékelt I. táblázat, melyek 90%-ánál mindenre kiterjedő hidraulikai, hidrológiai és vízminőségi vizsgálat alapján lehetett megállapítani a próba-, termelő-, illetve víztelenítő kutak, vagy nyílt víztartás utánpótlódási arányait. A felsorolt 25 helyszín az összes valamikori parti szűrésű kutatás, illetve vízbázis (közel 80) mennyiségének több mint 40 %>-át jelenti, így az eredmények reprezentánsnak tekinthetők. A felsorolt munkákkal többszörösen érintett szakintézmények: Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság, Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat, az Ipari-, Kelet- magyarországi-, Mélyépítési-, Vízügyi Tervező Vállalatok, Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat, vízmű vállalatok és nem utolsó sorban a Magyar Hidrológiai Társaság e témával foglalkozó munkabizottságai. Az esetek mindegyike I ni/sec középhozamot meghaladó vízfolyás menti, a patak mentiek nélkül (Kisbér, Sírok, Nagy- barca stb). A táblázatban feltüntetett, folyó felőli közvetlen utánpótlódást, „parti szűrést” korlátozó tényező kódbetűinek jelentése és a felsorolt esetek alapján megbecsülhető tapasztalati határértékek a következők: K: Meder kolmatáció (feliszapolódás, ill. beszürem- kedés), amely általában k/M < 1-2 d'1 alatt blokkolja a folyó felöli utánpótlódást. (Pl. Kisoroszi, Tahi, Szigetújfalu, Halásztelek.) F: Fejlődéstörténeti— teleptani geológiai felépítés: horizontális, vagy vertikális vízzáró képződmények közbetelepülése. Példák: A bocsi sörgyárnál a Hernádtól 80 m-re parti szűrésűnek telepített termelő kutak szőrözött rétegét, a holocén korú flexurális süllyedés miatt, agyagréteg zárja el a folyó felőli utánpótlódástól. További példa a Bódva völgyből, a szendrői és a borsodsziráki kutatások az ’50-es években, ahol a völgy felső szakaszáról a pleisztocén végén legörgetett kavicstömeg összekeveredett a keskeny völgy két oldalán húzódó dombvonulatok idősebb pleisztocén vörös agyagával. E miatt kellett Bor- sodszirákon a talajvízdúsítást megvalósítani, a Szendrő térségit elvetni. Egy Mura parti kutatási szakaszon és a Duna melletti Gödnél, a pleisztocénkori süllyedés nyomán eróziós a- gyagos sasbérc maradt vissza a folyóval összefüggő würm korú kavicsos talajvízvezető rétegben. H: A jelenkori lokális tektonikai süllyedések és a pa- leoklímatikus változások által generált Ó-holocén korú meder vándorlások során, a pleisztocén végi, jó vízszállító képességű, a folyó vízjárásával hatékonyan kommunikáló talajvízvezető réteg áthalmozódott, szerves i- szappal keveredett, illetve merülő gátszerű mederkitöltések tagolták szét. Ez nemcsak blokkolja a parti szűrést, hanem ivóvíz szempontjából jelentősen lerontja a vízminőséget! Magas Fe, Mn, NH4, szabad C02, esetleg H2S, CH4 is megjelenik. Ez a körülmény a parti szűrésűnek tervezett vízbázisok nagy részénél csökkenti a termelési
