Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 1. szám - Szlabóczky Pál: Hozzászólás Völgyesi lstván: "Parti szűrés? Biztos?" című, a Hidrológiai Közlöny 2014/1. számában megjelent tanulmányához
80 kapacitást, és jelentősen rontja a nyersvíz minőségét, ami miatt költséges víztisztításra van szükség. Ez a szituáció gyakori a Duna, Tisza és a Hernád, Sajó mentén. Lásd: Szlabóczky Pál (1986 ill. 1987): A parti szűrésű zóna átfogó értékelése a Sajó-Hernád völgyi kutatások alapján (Vízkutatás, ill. Vizeink 25.1.sz.), valamint a VMGT 161: Felszín alatti vizeink gondozása I.kötet (1987) két tanulmányát. T: Ha a termelő kútsor utánpótlódása hidraulikai ösz- szefüggésben áll az általában idősebb Würm, ill. Riss korú teraszos háttérrel, akkor a leszívott üzemi vízszint innen kapja utánpótlódásának túlnyomó részét, a folyó felőlihez képest nagyobb hidraulikus gradiens és transz- misszivitás (> 50 m2/d ) miatt. Tipikus példa Dunakeszi és Győrszentiván. Sz: Ha a folyó menti keresztszelvényben a kútsor ü- zemi vízszintje és a fekü közötti távolság vékony, és a- lacsonyabb a horizontális szivárgási tényező, (kM < 10- 20 m2/d) a folyó felőli utánpótlódás aránya jelentéktelen lesz. Ilyen helyzet miatt a balassagyarmati kútsor után- pótlódásában még a vízminőséggel igazolt oligocén fekü felöli felszivárgástól is kisebb az Ipoly víz aránya. E miatt nem lehet egymásrahatás az ercsi és a Csepel szigeti kútsorok között sem, a meder alatti, csupán 1-2 m vastag iszapos kavicsrétegen keresztül. A felsorolt, parti szűrést korlátozó hidrogeológiai tényezők közül a holocén medervándorlással együtt járó rétegiszaposodás (szivárgási tényező csökkenés), és a fejlődéstörténeti-teleptani formációk (agyagos közbetelepülések, ill. teraszosodás) kialakulása jelentkezett a legtöbb, 21 esetben. Ez rámutat a geológiai kép meghatározó jelentőségére, a hidrodinamikai transzport modellezések „koncepció kialakításánál”! A többnyire antropogén mederkolmatáció gyakorlati jelentőségű korlátozó hatását csak 7 esetben lehetett kimutatni. A folyóra, kútsorra merőleges hidraulikai szelvényben a folyó felöli transzmisszivitás csökkenés korlátozó hatását 6 esetben mutatták ki a vizsgálatok. A táblázatban parti szűrésűnek tekintettük („igen”) a- zokat a kutatásokat, kút telepeket ahol a folyóból származtatható az éves víztermelés több mint 50%-a, és nem parti szűrésűnek ahol ez kevesebb mint 10-20 %. A felsorolt példák egy részének geohidrológiai ábrái megtalálhatók az Földmérő és Tervező Vállalat — Vízgazdálkodási Intézet: Az Alsó Duna-völgy parti szűrésű vízszerzési lehetőségei (kb. 1985) atlaszban, Dr Léczfalvy Sándor (2004): Felszín alatti vizeink 1-11. kötetekben és a Mélyépítési Tervező Vállalat által kiadott: Új korszerű geológiai vizsgálati módszerek a mélyépítésben 1-1I-II1. kötetekben (Szlabóczky Pál 1989-1992) Utóbbi megtalálható az Országos Földtani Adattárban. Továbbá Szemelvények a szennyvizek hidrogeológiájából (2011), valamint a Hidrogeológiai Teleptan (2012) című virtuális miskolci egyetemi jegyzetekben. Megjegyzendő, hogy a táblázatban feltüntetett korlátozó tényezők esetében — más kutatók részéről — eltérő vélemények is adódhattak, de ez előfordul a védőidom lehatárolásoknál is, ahol a különböző „műhelyek” elérési időhatár távolságai sokszor megközelítik a ± 30 %-os szóródást, ahogyan azt a FAVA 2002 és 2003 évi konferenciáin bemutattuk... Összefoglalva: A parti szűrésűnek mondott vízbázisaink csupán egyötöde kapja utánpótlódásának nagyobb felét folyóvízből, több mint fele gyakorlatilag a közvetlen beszivárgási környezetéből és a háttérből, ritkábban a feküből. H1DROLÓG1A1 KÖZLÖNY 2015, 95. ÉVF. I SZ.
