Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 1. szám - Scheuer Gyula: A Kács-Sály-i dél-bükki karsztforrások makro- és nyomelem vizsgálata
78 silag a térség többször megismétlődő vulkánosságával összefüggő hidrotermás tevékenységgel állhat genetikai kapcsolatban. A forrásvizek lehetséges származási helyét mind az É- szaki-középhegység (Vitális Gy. 1988), mind a Magyar- ország vízföldtani és mélyföldtani tömbszelvénye (Vitális Gy. 2012) jól érzékelteti. Különösen a mélyföldtani tömbszelvényen jól látszik, hogy milyen mélységben helyezkednek el a környék különböző vízféleségeit tároló földtani képződmények. 3. kép. A sályi forrás közelében kivált édesvízi mészkő' Összefoglalóan megállapítható, hogy a vizsgált forrásoknál a kimutatott nyomelem összetétel és eloszlás bonyolult többirányú folyamatok révén alakulnak ki. Ez a megállapítás lényegében kiterjeszthető a többi hazai karsztos forrásra is, mert a felvázolt folyamatok lényegében minden karsztos területre vonatkozhatnak. Végezetül megjegyzem, hogy a karsztvizekben a makroelemeken túlmenően a kimutatott mikroelemek biológiailag is fontos szerepet játszanak. Az összehasonlító vizsgálatok alapján még megállapítható, hogy a kácsi-sályi karsztforrások makro- és nyomelem összetevőik megközelítően egyeznek, illetve illeszkednek a délnyugati bükki karsztvizekhez, mert a mennyiségeik közötti ingadozások mellett egyezés tapasztalható. így például az egymástól területileg távol eső forrásokban megegyezően a stroncium a domináns nyomelem és ezt követi a fluor is. Ebből levonható az a következtetés, hogy a dél-bükki karsztrendszemek ezeknek a nyomelemeknek feldúsulása rendszerbeli sajátosság. Hálásan köszönöm Gondárné Sőregi Katalinnak a vízminták begyűjtésében nyújtott segítségét. Elismerés illeti Pentelényi Antalt az ábrák szakszerű elkészítése, Lengyel Ilonának a szöveg gépeléséért és tanácsaiért mondok őszinte köszönetét. Irodalom Almássy B.-Scheuer Gy. 1967: A Kács-Sály-i fonások vízföldtani viszonyai. - Hidrológiai Tájékoztató, május 72-76. Balogh K. 1964: A Bükk-hegység földtani képződményei. - MÁFI Évkönyve, XLV1II. kötet, 2. füzet, Budapest, 1-719. Földmérő és Talajvizsgáló V. (FTV) 1964-66: Vízföldtani, vízkutatási, vízkémiai szakvélemények a Kács-Sály-i karsztfonások foglalásához. - FTV Adattár, Budapest Hegyiné Pakó J.-Podányi T.-Vitális Gy. 1984: A dolomit bányászata és felhasználása. - Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 5-312. Papp F. 1957: Magyarország ásvány és gyógyvíz előfordulásai. In: Schulhof O. (szerk.): Magyarország ásvány és gyógyvizei. — Akadémiai Kiadó, Budapest, 268-269. Papp Sz. 1957: Az ásvány és gyógyvizek kémiai jellege és összetétele. In: Schulhof Ö. (szerk ): Magyarország ásvány és gyógyvizei. - A- kadémiai Kiadó, Budapest, 418-419 Scheuer Gy. 1975: ABükkhegység Kács-Sály-i karsztforrások foglalásának építéshidrológiai tapasztalatai. - Mérnökgeológiai Szemle, 61-70. Scheuer Gy. 2012: A hazai karsztos hévizek nyomelemei. - Válogatott cikkgyűjtemény, Magánkiadás, Budapest Schmidt E.R. et al. 1962: Vázlatok és tanulmányok Magyarország Vízföldtani Atlaszához. - MÁFI alkalmi kiadványa, Budapest, 455-456. Veress M. 2004: A karszt. - Kiadó: BDF Természetföldrajzi Tanszék, Szombathely Vitális Gy. 1988: Az Északi-középhegység vízföldtani tömbszelvénye. - Földrajzi Közlemények, Új folyamat XXXVI. (CXII.) 3-4. 197- 201. Vitális Gy. 2012: Magyarország vízföldtana. - OSKAR Kiadó, Budapest A kézirat beérkezett: 2015. január 19-án HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY2015. 95. ÉVF.l, SZ. Investigation of macro- and trace-elements of karstic springs in Kács-Sály (Hungary) Scheuer, Gy,
