Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)

2015 / 1. szám - Scheuer Gyula: A Kács-Sály-i dél-bükki karsztforrások makro- és nyomelem vizsgálata

SCHEUER GY.: AKács-Sálv-i dél-bükki karsztforrások

77

a stroncium és a fluor egymáshoz viszonyított százalékos eloszlását kördiagramban, m É

6. ábra. A vezető nyomelemek mennyiségi eloszlását szemléltető ábra és a két domináns elem egymáshoz viszonyított százalékos eloszlásuk kördiagramban

A fentiek alapján a nyomelemek sorából dominánsan kiemelkedik a stroncium, amely 109-170 pg/1 között ingadozik a négy vizsgált vízben. A stroncium maximumát a sályi Vízfőben mutatták ki, míg a minimumot a kácsi hidegvíznél tapasztalták. A szubtermális hőmérsékletű kácsi vizekben 146, illetve 162 pg/l értékek jelentkeztek.

Miután a sályi 15°C-os vízben volt a maximum (170 fig/1) és a kácsi melegvizeknél csak ennél kisebb dúsulás volt, megállapítható, hogy a stroncium mennyiségét dú- sulását a vízhőmérséklettöl független tényezők befolyásolják. Vagyis a rendszerekben az áramlási pályák mentén a stronciumnak ingadozásait helyi tényezők okozzák.

így a Kács-Sály-i karsztforrások relatíve magas fluortartalommal a stronciumos nyomelem tartományba sorolhatók.

A források vizében a vizsgált nyomelemek sorából mennyiségi feldúsulás tapasztalható a bornál, a báriumnál és a brómnál, amelyek ilyen értékeikkel tovább gazdagítják a vizsgált karsztvizek nyomelem összetételét.

A 2. táblázatban közlöm még a 17 nyomelem ösz- szegzett mennyiségeit is és ennek alapján kiszámoltam, hogy %-os megoszlásban a 16 nyomelemhez viszonyítva hány %-ot képvisel a stroncium, a fluor és a kettő együtt a többi elemekhez viszonyítva kördiagramban ábrázolva (7. ábra).

A kapott értékek alapján a stroncium a négy vízben a többi elemhez viszonyítva %-ban kifejezve legalacsonyabb értékét (39,9 %) a kácsi hidegvíznél mutatták ki, legmagasabb pedig a sályi vízben 51,5 %-kal volt. A kácsi langyos vizek köztes helyet foglalnak el 47,5 % és 46,3 %-kal. Ezek a kapott értékek azt jelzik, hogy a stroncium 39,9 %-51,5 % között ingadozik a 16 e- lemhez viszonyítva. Vagyis a rendszeren belül a többi e- lemhez viszonyítva kedvezőek a feldúsulási feltételei. Ezeket a számításokat a fluorra is elvégeztem. Bár a fluort mindegyik vízben 100 pg/l-ben mutatták ki, de a többi elem mennyiségi eloszlásából adódóan kisebb-na- gyobb %-ot képvisel. Ezért e halogén elemnél a százalékos megoszlásban legkisebb mennyiséget 28,6%-ot ér el a kácsi melegvízben, míg a legmagasabb érték eléri a 36,6 %-ot a kácsi hidegvízben. A Tükör forrásnál ez az érték 32,5 %, Sálynál pedig 30,3 %. E négy értékből

számolva a fluor átlag 32 %, amely annyit jelent, hogy a fluor feldúsulása a vízben több mint 30%-ot ér el a vizsgált 16 nyomelemeken belül. Vagyis a karsztrend- szernél a fluornak is kedvezőek a beoldódási feltételei az áramlási pályák mentén.

Kiszámoltam még a stroncium és a fluor együttes százalékos előfordulását a négy vízben. Ezek a következő e- redményeket szolgáltatták: A két domináns elem minimuma a kácsi melegvízben jelentkezett 74,9 %-kal, míg a maximum a sályi víznél adódott. A kácsi Tükör forrásnál 80 %-ot ér el, míg a kácsi hidegvíznél 76,5 % -ot képvisel. Az átlagértéke a négy vízben 78,3 %, azaz megközelíti a 80 %-ot. így a vizekben e két domináns mikroelem feldúsulása alapvető és lényegi meghatározója a térségben fakadó hűvös és langyos karsztvizeknek.

7. ábra. A két domináns nyomelem (Sr, F) külön-külön (A, B) és együttes %-os megoszlása (C) a nyomelem táblázatban összegzett mennyiségekhez viszonyítva A nyomelemek származására vonatkozóan megállapítható, hogy a beoldódás a karsztvizekbe már megkezdődik a csapadékvíznek a karsztot fedő avar és talajtakaró átszivárgása során és ez folytatódik a karszt- ban is, miután a víznyelőkön keresztül igen jelentős mennyiségben mosódik be szerves és szervetlen anyag.

Természetesen növeli a beszivárgó víz nyomelem tartalmát még a fedetlen karsztos kőzetfelszíneken lezajló oldódás is. Ehhez csatlakozik még a karsztos kőzettesten belüli üreg, járat és barlang képződési folyamatokból származó makroelemeken túlmenően ehhez kapcsolódó nyomelemek beoldódása is.

így rögzíthető, hogy a vizsgált karsztos hűvös és langyos hévforrások makro- és mikroelem összetevői a karsztosodással szorosan összefüggő jelenségek közé sorolhatók.

Továbbá fokozza a nyomelemek mennyiségét még, hogy az áramlási pályák mentén nemcsak a karsztos kőzetekből, hanem még különböző korokban ért földtani folyamatok pl. hidrotermás tevékenységhez köthető ásványkiválások oldódása (kalcit), valamint a vízzáró képződményekkel történő vető menti kapcsolat.

így vizsgálati eredmények alapján valószínűsíthető, hogy a stroncium feldúsulása a források vizében a karbonátos tároló kőzetekből származik (Hegyiné Pakó J.- Podányi T.-Vitális Gy. 1984). A fluor esetleg származó-