Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 1. szám - Lorberer Árpád Ferenc - Taba Gabriella: Az újrafakadó tapolcafői karsztforrások vizsgálati eredményei
71 LOMEWÍRÁ_-^rABAG^z^iJrafakadó^a£olcaföi^arsztfbrrás^^ 4. táblázat: Vízhozam-mérések összesítő táblázata Mérési pont száma Közelítő GPS koordináta Mérési szelvény neve, helye Mért vízhozam EOV Y és X 2011. 11.12. 2012.01.22. I. 534485 216383 Mély víztermelő kutaktól a felszínen túlfolyó hozam, /időben változó érték! / 10 l/sec. 600 l/p. 864 m3/nap 37 l/sec. 2220 l/p. 3197 m3/nap II. 534490 216384 Templomhídalatti forrás (régi forrástó legnagyobb forrásának újrafakadása) 26 l/sec. 1560 l/p. 2246 m3/nap 36 l/sec 2160 l/p. 3110 m3/nap III. 534455 216370 4 forráskút levezetőárka, együttes vízhozamuk 184 l/sec- 11.040 l/p. 15.897 m3/nap 183 l/sec. 10.980 l/p. 15.811 m3/nap IV 534430 216370 Gépház mellett csőből feltörő Torkolati-forrás levezetőárka (?=forrásgyüjtőakna egyik levezetője) 77 l/sec. 4620 l/p. 6653 m3/nap 49 l/sec. 2940 l/p. 4234 m3/nap V. 534420 216380 Vízmérce a vízműterület Ny-i szélén, a tanösvény elejénél Előző 4 hozam összefolyása alatt. 308 l/sec. 18.480 l/p. 26.611 m3/nap 285 l/sec. 17.100 l/p. 24.624 m3/nap VI. ossz. 534222 216760 Betonhíd a tanösvény végénél, a forrástavak végénél Teljes forráshozam összegzése 343 l/sec. 20.580 l/p. 29.635 m3/nap 374 l/sec. 22.400 l/p. 32.314 m3/nap Ugyanezeken a napokon a vízműkutak összes víztermelése: 5885 m’/nap 5640 m3/nap Vízmükutak hozamméréssel egyidejű feltételezhető termelése-68 l/sec. -4090 l/p. -5885 m3/nap-65 l/sec. -3900 l/p. -5700 m3/nap A teljes forrásterület vízhozama tehát a két időpontban (a VI. helyen mért teljes forráshozam és az egyidejű vízmükút-termelés összege, kerekítve) 411 l/sec. 24.600 l/p. 35.500 m3/nap 440 l/sec. 26.400 l/p. 38.000 m3/nap A források természetes állapotban jellemző eredeti hozama Wilhems Tibor szerint 57.596 1/p = 82.940 m3/ nap, későbbi szerzők szerint 40.000 - 50.000 m3/nap lehetett. 1952-1960 között 30.000-45.000 l/p volt a mért forráshozam. A 2011 évi hozam tehát már közelíti az e- redeti legalacsonyabb forráshozamot, azaz kb. három év alatt újraalakult a Nyugati-Bakony fő megcsapolásához érkező vízforgalom. 2011 végén az átlagos termelés 6835 m3/nap volt 3 kútból, de ennek 2/3-a a legmélyebb, a triászt és krétát együt csapoló 2-es kútból származott, amely természetes áramrendszert potenciálisan legjobban megkeverheti. A mesterséges termelés 2009-ig lehetett domináns, 2011-re már a felfakadó vizek menyisége a vízmű szivattyús termelését ötszörösen meghaladta. Ennek megfelelően a források, tavak, barlangok, és az újraéledő élővilág védelmét is érvényesíteni kell a vízminőség-védelem mellett. Tapolcafőn és a környéken véleményünk szerint számítani kell új forrásfeltörési pontok megjelenésére is, nemcsak a meglévők hozamnövekedésére. A Felső-tó új- rafakadása és a DNy-ra több km-re levő kisebb elapadt karszttó, a Pápakovácsi-Attyamajori forrás újrafakadásá- hoz a regionális karsztvízszint kb. 3-5 méteres emelkedése szükséges, ez esetben a tapolcafői forráshozam akár újra megduplázódhat, értelemszerűen jelentős mérnöki feladatokat maga után vonva. A vízmű ma már gravitációs termeléssel is működhetne Pápa irányába, az eredeti 1898-as kiépítéshez hasonlóan. A regionális vízmű kútjait az őket körülvevő források működése jelenleg is veszélyezteti, bakterológiai védelmük nehezn megoldható. Szóbeli közlés szerrint a negyvenes években halak is közlekedtek felszín alatti forrásjáratokon át, azaz még a makroszkopikus élettér is kiterjedt a megcsapolt rétegekre. Méréseink alapján mind talaj-állékonysági, mind hidrogeológiai, vízkor és bakterológiai védelem szempontjából is kedvezőbb lenne újrahasznosítani a 1898 évi déli 1-es vízmű forrásbarlangját, majd esetleg a sekély forrásaknákat a mély (de végigszűrőzött) vízműkutakkal szemben. A tapolcafői forrásterület rendszeres állapot-rögzítést és koncepciózus fejlesztést érdemelne (sok más karszt- forrásokkal együtt). Ezt a kitűnő minőségű langyos karsztvíz emberi hasznosításán túl a környezet életteli szépsége is indokolja. Tervezői véleményünk szerint Tapocafő az ivóvíz-beszerzés és a természeti és épített értékek mellett jelentős energia-potenciállal rendelkezik (Kertai-Laki 1956). A régi forrástó visszaduzzasztásával egy kisméretű áramtermelő vízi erőmű létesítése is megoldható lenne, a nagy mennyiségű langyos víz egyidejűleg hőszivattyús fűtésre is használható, mindezt pedig össze kellene kötni ökoturisztikai hasznosítással, esetleg a Tapolca-patak teljes rehabilitációjával. Eredmények és tanulságok összefoglalása: Cikkünkben bemutattuk a Bakonyi karsztrendszer legnagyobb hozamú természetes megcsapolásának visszaté- réseét, a forrásterület 2011 évi állapotát, és a helyszínen észlelt hidrogeológiai anomáliákat. 1: Tapolcafő a legalacsonyabban fekvő mészkőkibúvás, így a korábban feltételezett forrás-mechanizmus a túlfolyás volt, amit a helyi geológiai adottságok, azaz a kréta márga hiánya, és a végig mészköves, plusz lokálisan erősen tektonizált rétegsor segít elő. A vízkor-adatok és hőmérsékleti anomáliák azonban egyértelműen igazolták, hogy a megcsapolás több eltérő áramlási pályát é- rint, amelyek csak a megcsapolás környezetében keve
