Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 1. szám - Lorberer Árpád Ferenc - Taba Gabriella: Az újrafakadó tapolcafői karsztforrások vizsgálati eredményei
72 rednek. A forrás visszatérése különálló melegebb megcsapolások kialakulását eredményezte. A karsztos tároló feltöltődésekor tehát a megcsapolásnál a hideg karszt a- ránya nem nőtt, tehát nem egy nyílt tükrü nagyrészt fedetlen tároló túlfolyószintje alakult újra, hanem a mélységi, részben nyomás alatti áramlási rendszer regenerálódott igen gyorsan. Eredményeik alapján Tapolcafőn is lehetséges a fővárosi karsztforrásokhoz hasonló íves aláá- ramlásból érkező komponenes. A mélyre szívott karsztvízszintek idején készült majnem végig szürőzött kútkia- lakítások alapján azonban teljes helyi áramkép leírására jelenleg nincs mód. A kevés rendelkezésre álló adat alapján azonban Tapolcafőn (és hasonlóképpen Tatán és Dorogon) elképzelhető több szintben kialakult mélységi karsztosodás is a főkarsztvíz-tárolón belül. 2: A területen dolgozva kiderült, hogy a nagyszámú régi felmérés, műszaki terv többsége elkallódott, viszont tudományos cikkekbe leadott kivonatuk jól használható maradt. E hagyományt, itt konkrétan dr. Léczfalvi S. módszerét tehát érdemes folytatni, az egyes aktuális részletes felmérések alapadatait külön publikációban is leközölve. 3: Tapolcafő természetes adottságainak kiaknázását jó ideje regionális érdekek határozták meg. A nagyszámú korabeli vízerő-használat (vízimalmok) sorsát előbb a holokauszt, majd az államosítás traumái után a bányászat pecsételte meg. A sekély kutak és drének bányászati keretből, a mély vízműkutak pedig hivatalosan „földtani kutatófúrásként” létesültek (évente egy egymás mellett), azaz a helyi vízmű mindegyikhez álságos környezetben, saját beruházás nélkül jutott hozzá. Ennek ellenére a vízmű ma is a mély kutakat kezeli domináns eszközállományként, szivattyús üzemeltetéssel. A források visszatérésekor sem kezdődött saját beruházásból komplex területfejlesztésre való felkészülés, rendszeres állapotleírás és teljes körű műszaki felmérés, pedig ezt évről évre nehezebb lesz elvégezni, ahogy az elárasztás, és kútházak, épületek alámosásának a mértéke is növekszik. A természetes élettér területfoglalása a mély kutakra nézve bak- terológiai szennyezőforrás, ami annak ellenére is probléma, hogy a körkörös forrásfeltörés a kutak hidraulikus védelmét erősíti. A vízmellátási célú használat mellett helyi hőszivaty- tyús fűtés, a forrástó visszaállításával kialakítható miko- vizi-erőmű révén áramtermelés, valamint komolyabb idegenforgalmi és természetvédelmi használat is kialakítható lenne, a patak pápai szakaszának revitalizációjával együtt. Ez a regionális és lokális fejlesztések tervszerű összehangolása révén lenne megvalósítható. 4: A természetes megcsapolások gyors visszatérése körülbelül egy időben következett be a felszín alatti vizek országos számszerű osztályozásának hivatalos bevezetésével. A cikkünkben közölt mért adatok arra utalnak, hogy a regionális karsztvíz-mérleg számadatait szükséges lenne radikálisan megújítani, és a karsztterületek vízkészlet-számítását jelentős részben már a valós forráshozamok rendszeres mérésére kellene alapozni. 5: A tapolcafői vízkivétel 2012-es védőterülete a korábbinál jóval kisebb lett, más geometriával. A védettebb mélységi eredet a források újrafakadása előtt is értékelhető lehetett volna az izotóp-adatok figyelembevétele és felújítása esetén. Ezért a karsztvizek védőterületi- és sé- rülékenységi értékeléséhez továbbiakban a fakadások rendszeres C14 vízkor adatainak értékelését javasoljuk. 6: A tapolcafői karsztvizek izotópos kormeghatározása a VITUKI izotóp-laboratórium hirtelen bezárása előtti utolsó nagyobb munkája volt. A múltban alapvető új hidrogeológiai eredményeket közlő hazai izotóplabor e mérési adatait ezért kegyeleti és adatmentési okokból is közlésre érdemesnek tartjuk. Irodalom: Deák József (2011) VITUKI Izotóplabor karszvíz-mérési adatai. Kézirat adatleválogatás kivonata Kertai Ede - Laki Gyula (1956): Törpe vízerőművek tervezése. Kézikönyv, egyetemi jegyzet, BME Bp. 92 o. Jaskó Sándor (1938a): A Pápai Bakony Hidrológiája Hidrológiát Közlöny 1935 p. 205-212 Jaskó Sándor (1938b): A Pápai Bakony Vízföldtana doktori értekezés 1938- Kézirat MÁFI könyvtár Jaskó Sándor (1959): A földtani felépítés és a karsztvíz elterjedésének kapcsolata a Dunántúli Középhegységben. Hidrológiai Közlöny 1959 4.SZ. Gyurmán Cs. szerk. (1995): A Bakony Barlangkutató Egyesület 1995. évi jelentése - Ajka 1995. Kézirat, Barlangtani Int. Léczfalvi Sándor (2004) Felszín alatti vizeink. Kézikönyv Bp. Eötvös Kiadó Léczfalvi S. - Hufhágel I. - Keszthelyi I Dézsi A (Viziterv 1985): Pá- pa-Tapolcafői vízbázis védőterületének meghatározása - Tanulmányterv- Hiányos kézirat a Pápai Vízmű Zrt. irattárában Szilágyi Gábor, Csepregi A. et al. (BKMI 1999): Üzemelő, sérülékeny ivóvízbázisok diagnosztikája Pápa-Tapolcafői vízbázis biztonságba helyezési terve - Hiányos kézirat a Pápai Vízmű Zrt. Irattár Willelms Tibor (1964?) A Dunántúli Magyar Középhegység fő- karsztvízrendszerének vízmérlege és az aktív hányavízvédelem összefüggései. Bányászati és Kohászati Lapok A kézirat beérkezett: 2015, február 27-én. H1DROLÓGIA1 KÖZLÖNY 2015. 95. ÉVF.l. SZ. LORBERER ÁRPÁD FERENC 1998-ban végzett geológus (ELTE TTK). 1998-2000 között a Biokör (ma intergeo) Kft, majd a VIZITERV munkatársa, 2002 óta önálló tervező, vállalkozó. 2012-2016 között részben az amerikai kontinensen él. Tervezőként és kutatóként is főként kutak, források és geotermikus fúrások tervezésével valamint karsztos, porózus, és sósví- zű víztartók modellezésével, hasznosításával foglalkozik, valamint energetikai projektekben vesz részt független szakértőként, időnként alkalmazottként.. TABA GABRIELLA 2003-ban végzett oki. vegyészmérnökként a BME-en, majd PhD Hallgató Semmelweis Egyetemen. 2005-től VITUKI munkatársa, 2006-tól Izotóp Hidrológiai Laboratóriumvezető a VITUKI felszámolásáig. Ezután az Izotóp Kft.-ben dolgozott Belső Sugárvédelmi Laboratórium-vezetőként majd 2014 ben visszatért a Semmelweis Egyetemre Sugárvédelmi Szolgálat-vezetőnek. Izotóp analitikai területen elsősorban a lágy béta-sugárzók analitikájával foglakozik hidrológiai és belső sugár terhelések területén. Rendszeresen részt vesz nemzetközi összemérésekben és izotóp technikai módszer fejlesztésekben. EURADOS tag 2013-tól. Results of investigation of regeneratd karstic springs in Tapolcafő (Hungary) Lorberer, Á., F. - Taba, G.
