Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)

2015 / 1. szám - Lorberer Árpád Ferenc - Taba Gabriella: Az újrafakadó tapolcafői karsztforrások vizsgálati eredményei

70

HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2015. 95. ÉVF.L SZ.

3. táblázat: A 2011 évi vizsgált tapolcaföi izotópmérési eredmények összesítése

Vizsgált paraméter

Radiokarbon

tríeium

Iktató-szám, mintavétel

Minta jele

Vizsgálati

módszer

RADL-3

ur

'-konc.

I4C vízkor|év|

TU

["/olimxftS

Ao=60[°/o]ln

2628

(2011. 11.15.)

4 sz. túlfolyó sekély kút Régi vízmű 6, B-5 kút (49 m.)

13,2

0,2

12.475

< 1

2629

(2011. 11.15.)

Templomhíd-alatti forrás

19,0

0,3

9.485

1,90

2631

(2011. 11.15.)

Forrás-gyűjtő-akna

27,9

0,5

6.314

< 1

2635

(2011. 11.15.)

2sz túlfolyó sekély kút, Régi vízmű 4. B-7 kút, (~8 m.)

21,1

0,4

8.634

< 1

33

(2012.01.31.)

Régi vízmű 1. forrás (Tapolcaföi-barlang) (~6

m.)

13,7

0,2

12.187

32

(2012.01.31.)

3.számú vízmű kút (B-13) (350 m.)

17,1

0,3

10.378

2630

(2011 1115.)

2.számú vízmű kút (B-l 1) (400 m.)

21,6

0,4

8.453

< 1

Hy-2149 (2011 12.08)

1/A (B-10) vízmükút (192 m.)

< 1

2627

(2011.11.15.)

Örvényes-tóforrás széle1,23

2632

(2011.11.15.)

Erőműház-forrás< 1

A legmélyebb, triász rétegeket is termelő 2-es vízmű- kútnál volt kimutatható a legfitatalabb víz. A tőle csak pár méterre a felszínen felfakadt Templomhídalatti-forrás vízkora ehez képest már kétszer nagyobb volt. A legdélebbre eső régi vízmű forrásbarlangjának mintája a többi mintavételi helytől távolabbi tektonikus eredetű, régóta zavartalan barlangüregből származik. Magasabb vízkora a tektonikus hatás fontosságára, azaz helyről helyre eltérő intenzitású mélységi feláramlásra utal, egyben azt is jelzi, hogy valóban az időben elsőként (1898- ban) foglalt forrás a legkevésbé sérülékeny. A Forrásgyűjtő-akna, a Templomhíd-alatti forrás és az Örvényestó széléről vett minta helyszíni adottságok miatt légköri hatásnak jobban kitettebb lehetett, ami a valósnál esetleg némileg fiatalabb vízkort, és magasabb trícium-tartalmat eredményezhetett e mintáknál.

A vízkör-mérések tehát a geotermikus kútvizsgálattal is kimutatott lokális inverziós jelleget támasztották alá. Az adatok alapján a megcsapolásnál, vetők mentén eredetileg legalább részben elkülönülő felszín alatti vizek találkozhatnak, áramlanak fel együtt a forrásterületnél. Értelmezésünk szerint a fiatalabb komponens kapcsolódik a mélyebben települő, de jobb vízvezető-képességü

triász réteghez, az idősebb pedig a fedő kréta rétegeket átszelő vető-szerkezetekhez köthető.

A vizsgált területet több korábbi szerző a Bakony túlfolyó jellegű megcsapolásának, azaz leszálló forrásnak értelmezte. Ugod településen egyidejűleg vizsgált, triász kibúvás mellett újrafakadt Szentkút-forrás magas tríci- umtartalmú, mindössze 10 1/p hozamú hidegvizes faka- dásnak bizonyult, azaz ott valóban egy helyi tárolórész túlfolyása dominálhat. Tapolcafő esetében azonban a források láthatólag mélyből áramlanak fel, a helyről helyre eltérő mértékben kevert eredettel. A források kb. 169 mBf csapolási szintjével szemben Pápán a K-18 kút- ban 170 mBf, a K-35 kútban pedig 181 mBf szintnek megfelelő felmelegedett vízszintet mértek létesítéskor. A nyomásadatok is arra utalnak, hogy Tapolcafő körzetében is lehetséges a fővárosihoz hasonló íves alááramlás is.

Források és vízműkutak vízhozamai

Két alkalommal 6-6 helyen végeztünk műszeres hozammérést, a teljes folyási szelvényt felvéve, részben forgólapátos, részben indukciós vízsebességmérő alkalmazásával. (4. táblázat).