Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 1. szám - Nagy László: A gátszakadás alakja és a kopolya kialakulása
51 lyreállítása mentett oldali megkerülő töltéssel készült. • A Titeli Tisza-Duna-töltés Fenntartási Társulat területén 1895-ben a Tisza jobb parton két gátszakadás keletkezett a Csurogj I. öblözetben 19+000 és 20+ 800 km-nél április 11-én éjfél körül. Bár a gátszakadás mechanizmusát nem ismerjük, a társulat leírása szerint a nagy kopolyák miatt körtöltéssel állították helyre a megnyílást. (Titeli Tisza-Duna-töltés Fenntartási Társulat) • Az 1954 évi Szigetközi gátszakadásoknál minden e- setben keletkezett kopolya - valószínűleg a tönkremeneteli mechanizmus és a helyszínen lévő szemcsés talaj miatt (Szepessy, 1983). • Legmélyebb ismert kopolya a Duna jobb parton, Bogyiszló mellett a 18+627 tkm szelvényben alakult ki 1956-ban. A kopolya mélysége 18,2 méter volt a korona szint (15,5 m a terepszint) alatt. A kopolya átnyúlt a vízoldalra is, a töltés tengelyétől 15 méterre a mélysége elérte a 12 métert. A március 11 -i szakadást júliusra állították helyre, kordés földmunkával, a kopolya betöméséhez 50 000 m3 talajt használtak fel. • A legnagyobb kiterjedésű kopolya is az 1956 évi árvízhez kapcsolódik. Dombori és Bogyiszló között a 39+750 tkm szelvényben március 10-én keletkezett gátszakadás talajtörés következtében. Az iszapos homok talajt több mint 4 ha-on mosta el a víz. A gátszakadás 250 méter hosszúra bővült, a kopolya átterjedt a vízoldalra is. A kopolya legmélyebb pontja a mentett oldalon a töltés tengelyétől 50 méterre 10,5 méter, a töltés tengelyben 12 méter és a mentett oldalon a töltés tengelyétől 25 méterre 9 méter volt a terepszint alatt. A terület helyreállításához 216 400 m3 földet építettek be. • A kopolyák és a hozzá tartozó talajviszonyok tekintetében a legpontosabb adatok az 1956 évi jeges árvíz gátszakadásiról maradtak fenn. (ÁBKSZ 1978) • 1980-ban a Kettős-Körös jobb parton a hosszúfoki szivattyútelepnél keletkezett gátszakadás. A gátszakadásnál a kopolya a vízoldalra is annyira átterjedt, hogy a szokással ellentétben a szádlemezes elzárást a mentett oldalon kellett készíteni (Szakértő bizottságijelentés, 1980). Az utolsó lemez beverésekor az alvíz és felvíz magasságkülönbsége még csaknem 50 cm volt. • Az utolsó 60 évben Magyarországon 183 árvízvédelmi gátszakadásából 72 esetben (39 %) rendelkezünk megbízható információval a kopolya létéről vagy hiányáról. A kopolyaképződés statisztikai elemzésénél nem csak azt kell vizsgálni, hogy mikor, milyen feltételek között keletkezik kopolya, hanem azt is, hogy amikor nem keletkezett; annak mi volt az oka. A Kárpát-medencei 49 ismert kopolya esetén csak 22 esetben (45 %) van információnk a kopolya területéről, és 36 esetben (73 %) a mélységéről (2. táblázat). A kopolyák átlagos mélysége 5,7 méter a terepszint alatt, átlagos területük 8260 m: a 2. táblázatban feltüntetett maximális és minimális értékek mellett. Átlagosan 43000 m3 NAGYT^A^átszakadás^alakjaé^^co£ol^Jdalakulása^^^_^^^_ talajt kellett beépíteni a kopolyába (20 adat alapján). Kétségtelen tény, hogy a kopolya méretével kapcsolatban ott maradtak fenn adatok, ahol azok helyreállítása jelentős költséget igényelt, így az átlagos területre illetve az átlagosan beépített helyreállítási térfogatra meghatározott értékek valószínűleg magasabb értéket mutatnak, mint egy bővebb adathalmaz esetén. 2. táblázat. Kopolyák jellemző méretei Kopolya min. átlag max. Adatok száma Mélysége m 0,4 5,7 15,0 36 Területe m2 100 8260 40700 22 Térfogata m3 200 43600 216000 20 Összesen 35 olyan kopolyáról tudunk, ahol információ van a kopolyáknak a gát keresztmetszeten belüli elhelyezkedéséről. Ezek közül csak a mentett oldalon volt kopolya 8 (23 %), csak a töltés (koronája) alatt volt kopolya 7 (20 %) esetben, a mentett oldalon és a töltés alatt volt 5-ször (J. táblázat). Abból a tényből, hogy csak a vízoldalon illetve a vízoldalon és a töltés alatt egyetlen egyszer sem volt kopolya egyértelműen következik, hogy kopolya a mentett oldalon, a töltésláb közelében keletkezik, vagyis a kopolya képződési helyéről felállított elképzelés helyes (3. táblázat). 3. táblázat. Kopolya elhelyezkedése a gát keresztszelvényében Kopolya Víz oldalon Töltés alatt Mentett oldalon Víz oldalon 15 Töltés alatt 7 5 Mentett oldalon 8 Az említett 35 keresztszelvényileg ismertebb kopolyá- nál 15 esetben (43 %) a gödör a vízoldalra is átterjedt (5. táblázat), vagyis a mentett oldalra, a töltés alatti területre és a víz oldalra is kiterjedt. Más szavakkal, vízoldalon csak akkor volt kopolya, ha az a mentett oldalról vagy a töltés alól rágódott át. 4. táblázat. Kopolya átlagos mélysége a gát keresztszelvényében Kopolya Vízoldalra is átterjedt kopolya Összes kopolya Átlagos mélység db m db nr | Víz oldalon 15 6,3 15 6,3 Töltés alatt 8,0 27 5,4 1 Mentett oldalon 6,7 28 5,6 A kopolyák átlagos mélységét a 4. táblázat mutatja a gát keresztszelvényében. Bár az átlagos mélységek között nincs nagy különbség, mégis azt lehet mondani, hogy a vízoldalra is átterjedt kopolyák átlagos mélysége nagyobb, amit valószínűleg az okoz, hogy az erózióra hajlamos talaj van akkor a kopolya mélység is nagyobb. Ugyanakkor meglepő, hogy azon kopolyáknál, melyek a gát vízoldalára is kiterjedtek, a vízoldali mélysége közel megegyezik a mentett oldali mélységgel, az átlagos mélység pedig a korona alatt a legnagyobb (4. táblázat). Alii gátszakadásból 102-nek ismerjük a hosszát. A kopolyás gátszakadások átlagos hossza szignifikánsan nagyobb (83 méter), mint azoké, ahol kopolya nem keletkezett (63 méter). Ez a két adat azt sugallja, hogy kopolya nagy szakadásoknál könnyebben alakul ki minden más tényezőtől függetlenül, vagy a kopolyás gátszakadások szélessége nagyobb lesz, ami származhat abból,
