Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 1. szám - Nagy László: A gátszakadás alakja és a kopolya kialakulása
52 hogy a kialakuló turbulens mozgás visszahat a szakadás szélességének növekedésére. A kopolyákról rendelkezésre álló információk nagy része 1945 utáni. Az adatgyűjtésben nagy segítséget jelentett az ÁBKSZ (1978) kiadványa, melyben a kopolyá- val kapcsolatban két fontos megjegyzés található: • A felmért 81 gátszakadás közül 24-nél (30 %) volt kopolya. • A kopolya képződésre akkor nem kell számítani, ha a kötött fedőréteg vastagsága legalább 2,5 méter. ÖSSZEFOGLALÁS Az előző évszázadok árvízvédelmi aktivitásának, és az 1995 óta tartó szisztematikus kutatómunka eredményeként 2200-at meghaladó számú történelmi adat került összegyűjtésre a Kárpát-medencei gátszakadásokkal kapcsolatban. A gátszakadások statisztikai feldolgozása és értékelése sok érdekes, és az utókor számára hasznos tapasztalat leszűrését teszi lehetővé, például a gátszakadásoknál kialakuló kopolyával kapcsolatban. A kopolya kialakulásával foglalkozó irodalom rendkívül hiányos. Kvassay (1900, 1913) és Zawadowski (1891) - akik a XIX. század második felének legtöbb gátszakadásáról tesznek említést - is csak pár helyen említ kopolya kialakulásával, vagy ki nem alakulásával kapcsolatos információt. A gátszakadás alakjának vizsgálatánál nem szabad elfelejtkezni a kopolya képződésről. A történelmi adatok vizsgálata első sorban az 1945 utáni időkre koncentrálódtak, amikortól pontosabb adatokkal rendelkezünk a kopolyákról. Bár a kopolya képződés a gátszakadás után már nem jelentős kár növelő tényező, hiszen a védett értékekben keletkező kár rendszerint nagyságrendekkel meghaladja a gát helyreállítási költségeit, mégis műszaki szempontból a történelmi adatok statisztikai feldolgozása alapján hasznos tapasztalattal lettünk gazdagabbak. Várhatóan a jövőben az árvízvédekezők több összegyűjtött információval rendelkeznek a kopolya kialakulásával kapcsolatban, és több nappal a gátszakadás után nem akarnak hatalmas kopolyát helyreállítani ott ahol nincs is. A kopolya kialakulása sok bizonytalanságot tartalmaz, több tényező hatása nehezen számszerűsíthető, úgymint az árvízvédekezők aktivitása, mégis a statisztikai feldolgozás néhány területen egyértelmű eredményre vezetett; sikerült a történelmi adatokkal igazolni több korábbi sejtést, le nem írt elképzelést a kopolyával kapcsolatban. Irodalom ÁBKSZ (1978): Útmutató gátszakadások elzárásához, OVH Műszaki Fejlesztési Kiadványok. Készítette a VIZITERV 5. Iroda, A Bodrogközi Tiszaszabályozó Társulat monographiája 1846-1896. Megjelent az 1896. évi ezredéves országos kiállítás alkalmából, ASCE/USCOLD (1988): Lessons from Dam Incidents, Curtis A. B., Graham J. W. (1988): Assessing the treat to life from dam failure, Water Resources Bulletin, American Water Resources Association, december, pp. 1303-1309, Duffaut P. (1986): Ruptures de barrages et incidents a travers le mon- de, Travaux, február, pp. 55-57, Ellingwood B. és társai (1993): Assessig cost of dam failure, Journal of Water Resources Planing and Management, Vol. 119, pp. 64-82, Földes Gy. (1883?): Felső-Csallóköz árvízvédekezésének története. ICOLD (1981): Lessons from Dam Incidents, ICOLD bulletin, ICOLD (1984): Word Register of Dams, ICOLD bulletin, Károlyi Zs. szerk. (1969): A szegedi árvíz 1879, Vízügyi történeti füzetek 1, VÍZDOK, Budapest, Kvassay J. (1900): A Duna- és Tiszavölgyi ármentesítő társulatokra vonatkozó statístikai adatok, Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest. Kvassay J. (1913): A vízi társulatokra vonatkozó statístikai adatok, Pallas Részvénytársaság nyomdája, Budapest, Magyar értelmező kéziszótár, Akadémia kiadó, 1972, 1. kiadás, Middlebrooks, T. A. (1953): Eath-dam Practice in the United States, Transactions of the ASCE. Moder F. szerk. (1896): A Pestmegyei Sárközi Ármentesítő Társulat huszonkét éves története 1872-1895, Kalocsa. Nagy L. (2001): Árvízvédelmi gátak szakadásai. Kutatási jelentés, Nagy L. (2002): Árvízvédelmi gátak szakadásai, Szakadások statisztikai feldolgozása. Kutatási jelentés, Nagy L. (2004a): Investigate the final length of historical dike breaches, Stability and Breaching of Embankment dams, Int. Seminar 21-22. October 2004, Oslo, Nagy L. (2004b): Estimating Dike Breach Length from Flistorical Data, Periodica Polytechnica, (megjelenés alatt), Péch J. (1892): Gátvédelem, Gyakorlati kézikönyv vízi mérnökök és gátvédők részére. Budapest, Salmon G.M., Hartford D.N.D. (1995): Risk analysis for dam safety Intematonal Water Power and Dam Construction, 1995. March, pp 42-47, April pp 38-39. Salmon G. M., Hehn G. R. (1993): Consequence Based Dam Safety Criteria for Floods and Earthquakes, International Workshop on Dam Safety Evaluation, Grindelwald, Switzerland, 26-28 April 1993. Szakértő bizottsági jelentés (1980): A Berettyó bal parti és Kettős-Körös jobb parti töltések tönkremenetele körülményeinek vizsgálatáról, Budapest A Titeli Tisza-Duna-töltés Fenntartási Társulat Emlékirata az 1896. évi ezredéves országos kiállítás alkalmából, 1896, Zawadowski A. (1891): Magyarország vizeinek statistikája I.-IL, M. Kir. Statístikai Hivatal, Budapest. H1DROLÓG1AI KÖZLÖNY 2015. 95. ÉVF.l. SZ. A „kopolya” kifejezést valamikor a XX. század elején használták először. Az 1876 évi árvíznél még a „szakadási gödrök” kifejezést említették. A gátvédelemről írt könyvében 1892-ben még Péch József sem alkalmazta a kopolya megnevezést. A „kopolya” szó nem található a 18 kötetes Nagylexikonban sem. NAGY LÁSZLÓ PhD, oki mérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Geotechnikai Tanszékének vezető professzora. The form of weir-failure and the evolution of the cavity Nagy, L A vízügyeket jelenleg felügyelő Belügyminisztérium a Vizek Világnapja alkalmából 2015. március 19-én tervezési, kivitelezési, technológiai, környezetvédelmi, tájegységi és üzemeltetési szempontból fontos vízi létesítmény alkotásában kifejteit munkásságáért, folyóiratunk Szerkesztő Bizottságának tagját dr. Bezdán Mária oki mérnököt Lampl Hugó emlékplakett adományozásával tüntette ki.
