Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)

2015 / 5-6. különszám - LVI. Hidrobiológus Napok előadásai

101

phaea alba) és a közönséges rence (Utricularia vulgaris) uralkodása lett jellemző (2.ábra).

Relatív nővén vmennyis ég(RFM) Tőkás csatornák

0

Ev

Lamuatrisulca

Nympfcaaaaiba

Potato E€tOH cf

Utrkulana

vulzaria

Alisaaplantago

aquatics

Mattba aquaii ca

Pasicaria

amphibia

Spargasitaa

aractum

*2C11 total 4S-JC)

5,1

15,?

5,1

47,1

7,9

9,5

4,5

5,1

*2012 (total: 155555)

0,2

7,4

0

89,1

0,5

0,3

1,5

0,8

12013 (total: 119300)

0,1

17,4

0

79,5

1,4

0,4

0,4

0,7

*2014 {total: 89930)

0,0

39,5

0

57,5

1,0

0,5

0,5

0,8

2. ábra: A Tókás csatornák hínárfajainak relatív növénymennyisége (2011-2014)

A tokák szegélyeiben végzett cönológiai felvételek hierarchikus klaszteranalízise 2011-ben a depóniaként használt szegélyek elkülönülését mutatta, ami a sédkender (Eupatorium camabinum), a betyárkóró (Conyza canadensis), a hamvas fríz (Salix cinerea), a fehér nyár (Populus alba) és a sövényszulák (Calystegia sepium), azaz közönséges gyomfajok és nedves élőhelyek pionír fafajai dominanciájának voltak köszönhetők. A 2014-es évre a szegélyek ilyen jellegű elkülönülése részben volt csak kimutatható. Nyíltvizes élőhelyek kialakításával a tó mozaikossága növekedett, ami hozzájárult a biodiver- zitás növekedéséhez. A nyílt vízfelületek új ökológiai funkciót látnak el a nádas életében, növény- és állatfajok élőhelyei, menedékei és sok faj zámára biztosítanak kedvező szaporodási és táplálkozási területet. Köszönetnyilvánítás

Ezúton szeretnénk köszönetét mondani dr. Jankó Annamáriának a térképi adatok feldolgozásával kapcsolatban nyújtott segítségéért, és az

Emberi Erőforrások Minisztériuma által biztosított Kutató Kari

Kiválósági Támogatásnak - Research Centre of Excellence - 85265/2014/TUDPOL.

Irodalom

BÖLÖNIJ., MOLNÁR ZS. ÉS KUN A. (szerk.) (2011): Magyarország élőhelyei, vegetációtípusok leírása és határozója ANER 2011. - Magyar Tudományos Akadémia Botanikai és Ökológiai Kutatóintézete, Vácrátót, 1-439.

BRAUN-BLANQUET, J. (1951): Pflanzensoziologie. Grundlage der Vegetationskunde 2. Ami. Wien

FEKETE A. (1955): Kolontó komplex mezőgazdasági és vízhasznosítási tanulmányterve. Budapesti Öntözési és Talajjavítási Vállalat, Budapest, 57 p., 20-38. p.

KOHLER A. (1978): Methoden der Kartierung von Flora und Vegetation von Süßwasserbiotopen. Landschaft+Stadt 10: 73-85. p.

MSZ EN 14184:2004: Vízminőség. Útmutató a folyóvizek vízi makro- fitáinak felméréséhez. Water quality. Guidance standard for the surveying of aquatic macrophytes in running waters 15 p

VIDÉKI R. (2008): Az izsáki Kolon-tó kezelési terve (kézirat) Felsőcsatár 23-26; 42-51.

LANDSCAPE HISTORICAL ASPECTS AND MACROPHYTE MONITORING OF THE HABITAT RESTORATION

ON THE LAKE KOLON AT IZSÁK Aranka Hollósi1, Csaba Biró2, Marianna Biró3, Eszter S.-Falusi1 ’Szent István University, Hungary 2100-Gödöllő, Páter K. u. 1. e-mail: hollosia@hotmail.com 2Kiskunsági National Park, Hungary 6000-Kecskemét, Liszt F. u. 19. institute of Ecology and Botany, Hungary 2163-Vácrátót, Alkotmány 2-4.

Abstract: During the research were reviewed the land use history of the habitat rehabilitation on the Lake Kolon at Izsák. ArcMap GIS 9.3

GIS software was used during the digitization, thus the digitized maps lead to the conclusion that the period before draining the lake was more swampy, marshy area. The anthropogenic impacts and the natural succession of the lake caused changes in the natural flora and fauna of the Lake Kolon. Developing the border and open water habitat has been the primary goal. There were created shallow and irregularly shaped open water spots which are connected with a canal system in the closed reed. To monitor the development of aquatic vegetation in the canals, the Kohler's method was used and coenological investigations were made for the spots. During the monitoring the dominant species was the Common Bladderwort (Utricularia vulgaris) and European White Waterlily (Nymphaea alba) growing populations were observed. On the landfills the common weeds and the pioneer tree species of wetlands were massive.

Keywords: habitat rehabilitation, Arc Map GIS, Kohler’s method, coenological investigation.