Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 5-6. különszám - LVI. Hidrobiológus Napok előadásai
102 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2015. 95. ÉVF. 5-6. SZ. Tisza-tavi medencék kovaalga-flórájának változásai - szezonalitás, vízhasználat Juhász Attila1, Bácsi István2, Török Péter3, B-Béres Viktória4 'Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság, 5000 Szolnok, Boldog Sándor István krt. 4. 2Debreceni Egyetem TTK Hidrobiológiái Tanszék, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. 3MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. 4Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, 4025 Debrecen, Hatvan u. 16. Kivonat: Munkánk során a Tisza-tó medencéinek kovaalga összetételét, ill. az abban bekövetkező változásokat vizsgáltuk (2014. tavaszi és nyári mintavétel). A következő kérdésekre kerestünk választ: (i) milyen mértékben különülnek el az egyes medencék egymástól a mintavételi időpontokban? (ii) hogyan befolyásolja a medencék vízhasználata a kovaalga-flóra összetételét, szezonális változását? Eredményeink alapján elmondható, hogy a különböző medencék kovaalga-flórája adott évszakban nagyobb hasonlóságot mutat, mint adott medence tavaszi és nyári kovaalga-közössége. Az egyes medencék kovaalga közösségének összetételét a nyári időszakban jobban befolyásolják olyan tényezők, mint a medencék vízhasználata, vagy terheltsége. Kulcsszavak: Tisza-tó, bevonat, szezonalitás, vízhasználat. Bevezetés A Tisza-tó (Kiskörei-tározó) a Tisza 440,5 fkm-e (Ti- szabábolna) és 404 fkm-e (Kisköre) között kialakított mesterséges víztározó (K-Szilágyi et al., 2013). Bár a Kárpát-medene második legnagyobb állóvize, mindenképp hangsúlyozni kell, hogy olyan sajátos jellegű erősen módosított állóvíz, melynek vizét ősszel leeresztik (szakaszos eresztés), majd tavasszal Tisza vízzel újra feltöltik (K-Szilágyi et al., 2013). A Tisza-tó a VGT besorolása szerint 5 víztestből áll (Tiszavalki-medence, Po- roszlói-medence, Sarudi-medence, Abádszalóki-meden- ce és Tisza-fömeder Tiszabábolnától Kisköréig), melyek hídraulikailag egységet képeznek (K-Szilágyi et al., 2013; Lábra). Annak ellenére, hogy rendszeres, szigorúan szabályozott és ellenőrzött biológiai monitorozó munkák folynak a Tisza-tó területén (növényállomány térképezés, makro- zoobenton vizsgálatok, fitoplankton vizsgálatok, halfauna térképezés - KÖTIVIZIG), ismereteink szerint benti- kus kovaalga vizsgálatokat még nem végeztek a tározó területén. Munkánk során a Tisza-tó medencéinek kovaalga összetételét, ill. az abban bekövetkező változásokat vizsgáltuk (2014. tavaszi és nyári mintavétel — 1. ábra). A következő kérdésekre kerestünk választ: (i) milyen mértékben különülnek el az egyes medencék egymástól a mintavételi időpontokban? (ii) hogyan befolyásolja a medencék vízhasználata a kovaalga-flóra összetételét, szezonális változását? Anyag és módszer Mintaterület: A Tisza-tó négy medencéje (2014. tavasz és nyár - 1. ábra). Mintavétel, tartós preparátum készítése, mikroszkópos vizsgálatok: A fitobenton mintavétel és a minták tartósítása (helyszínen, Lugol-oldattal) az MSZ EN 13946: 2003 szabvány szerint történt. Az aljzat minden esetben nád volt. A bevonat mintákból forró hidrogén-peroxidos roncsolás után tartós preparátumokat készítettünk, amelyeket fénymikroszkóp alatt 1000-1600x-os nagyításon vizsgáltunk, minimum 400 valvát számlálva mintánként (MSZ EN 14407:2004). Statisztikai elemzés: A mintavételi helyek faj összetételét főkomponens analízissel (PCA) vetettük össze (Leps és Smilauer, 2003). Eredmények A fitobenton vizsgálatok során 124 taxont azonosítottunk, melyek közül 29 taxon csak az őszi mintákban fordult elő. Olyan taxont nem találtunk, mely csak a tavaszi mintákban fordult volna elő. A 40 leggyakoribb kovaalga faj szezonális és térbeli előfordulása alapján a következők mondhatók el a Tisza- tó bentikus kovaalga-flórájáról: Az egyes medencék kovaalga közösségének összetétele szezonálisan nagyobb hasonlóságot mutatott (2. ábra). A medencék tavaszi közössége sokkal jobban hasonlított egymáshoz, mint akár az adott medencék közössége évszaktól függetlenül, akár a nyári medencék alga-közössége (2. ábra). Fontos azonban kiemelni, hogy míg tavasszal leginkább a Poroszlói-, és a Sarudi-medence kovaalga közössége (2. ábra), addig nyáron a Poroszlói-medence és az Abádszalóki-medence algaösszetétele mutatott nagy hasonlóságot (2. ábra). A Tiszavalki-medence kovaalga-összetételét tekintve tavasszal kis mértékben, nyáron viszont jelentősen elkülönült a többi medencétől. Tavasszal a kis-, és közepes méretű planktonikus Coscinodiscophyceae osztályba tartozó taxonoknak (pl. Cyclotella atomus, C. meneghinia- na, Cyclostephanus dubius, cf. Stephanodiscus sp.), valamint egyes Nitzschia (Nitzschia gracilis, Ni. Intermedia) fajoknak az aránya volt magas. A nyári tiszavalki mintában ezzel szemben minimálisra csökkent a planktonikus fajok aránya, Viszont bizonyos Navicula és Nitzschia fajok, melyek ugyan máshol is megtalálhatók voltak, itt nagy számban fordultak elő {Navicula cryptotene- lla, Na. recens, Ni. inconspicua, Ni. intermedia). Az Abádszalóki-medencében tavasszal legnagyobb mennyiségben az Encyonema silesiacum fordult elő (33 %). Máshol ezt a taxont csak jóval kisebb egyedszámban találtuk meg.
