Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 5-6. különszám - LVI. Hidrobiológus Napok előadásai
100 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2015. 95. ÉVF. 5-6. SZ. Az izsáki Kolon-tó táj történetének retrospektív elemzése és élőhelyrehabilitációjának makrofiton monitoringja Hollósi Aranka1, Biró Csaba2, Biró Marianna3, S.-Falusi Eszter1 'Szent István Egyetem, MKK NÖFI Növénytani Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. e-mail: hollosia@hotmail.com kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, 6000 Kecskemét, Liszt F. u. 19. 3MTA Ökológiai Kutatóközpont, 2163 Vácrátót, Alkotmány 2-4. Kivonat: Munkánk során az izsáki Kolon-tavon tájtörténeti megalapozással végrehajtott három élőhely-rehabilitációs területen végeztünk mintavételezést. A kotrások területén kialakuló makrofiton állományok fejlődésének nyomon követésére 2011-2014 időszakban a csatornák esetében a Kohler-féle szakasztérképezési módszert alkalmaztuk, míg a foltok esetében cönológiai felvételek készültek. A parti vegetációt is felmértük, mert a szegélyhatás mellett vizsgálni kívántuk a depóniák hatását. A mintavételi egységek eredményeinek multivariációs elemzését SYN-TAX programcsomag segítségével végeztük el, melynek során hierarchikus klaszteranalí- zist használtunk. Domináns fajként a közönséges rence (Utricularia vulgaris) terjedt el a területen, és a fehér tündérrózsa (Nympha- ea alba) növekvő állományai voltak megfigyelhetők. A depóniák esetében a kezdeti erőteljes elkülönülés az évek során folyamatosan elmosódott. A nyíltvizes élőhelyek kialakításával a tó mozaikossága növekedett, ami hozzájárult a biodiverzitás növekedéséhez, növény- és állatfajok élőhelyei, menedékei és sok faj számára biztosítanak kedvező szaporodási és táplálkozási területet. Kulcsszavak: élőhely-rahabilitáció, retrospektív, Kohler-módszer, Braun-Blanquet-módszer, hierarchikus klaszteranalízis. Bevezetés A kutatás során az izsáki Kolon-tó északi részén megvalósított élőhely-rehabilitációs munkák megalapozottságának tájtörténeti vonatkozásait tekintettük át. Vizsgáltuk, hogy a tó életében bekövetkezett tájhasználati változásokat, azokat milyen emberi hatások okozták, ezek a változások milyen természetvédelmi beavatkozásokat i- gényelnek, és a nyíltvizes élőhelyek mennyiben növelik a tó természetvédelmi potenciálját. Anyag és módszer A térképi adatok elemzése során ArcMap GIS 9.3 térinformatikai szoftvert használtunk. A származtatott térképeken lehatárolt foltok (poligonok) élőhelyszintü beazonosításához Sipos Ferenc által 2005-ben elkészített é- lőhelytérképet használtam fel. A térképek feldolgozásánál az 2011-es A-NÉR (Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer) kódokat használtam a különböző foltok elkülönítésére (BÖLÖN1 et al., 2011). A 18. század második felétől napjainkig a tó vízellátása folyamatosan romlott, a nyílt vízfelületek szinte teljesen eltűntek. Az antropogén hatásokkal párhuzamosan a tó természetes szukcessziója a tó élővilágának változását eredményezte (FEKETE, 1955).. A Kolon-tó ezen formájában nem tudja betölteni a potenciális természetvédelmi, társadalmi, gazdasági szerepét, egyúttal hosszú távú fenntarthatósága is veszélybe került (VIDÉKI, 2008). A makrofiton vizsgálat során az Öreg-kotrás területén 5 db 1 x 1 m-es random kvadrátban végeztünk cönológiai felvételezést Braun-Blanquet módszer alapján (BRAUN- BLANQUET, 1951), ahol a fajok borítási értékeit %-ban adtuk meg. A makrofiton felmérése az összekötő csatornákban és a Nagy-kotrás területén a folyóvizekre vonatkozó európai szabványnak megfelelő (MSZ EN 14184: 2004) Kohler-féle szakasztérképezési módszert alkalmaztuk (KOHLER, 1978). A tokák szegélyeinek botanikai vizsgálata során %-os borításbecslést végeztünk. A felvételek statisztikai kiértékeléséhez hierarchikus kiasz- ter-analízist használtunk. Eredmények és értékelés A Kolon-tó táj történetének retrospektív elemzése arra engedett következtetni, hogy a lecsapolások előtti időszakban a tó nagy része mocsaras, vizenyős terület volt. Az élőhely-rehabilitáció célja az emberi beavatkozások előtti gazdag életközösségek részleges helyreállítása, az egykor jelentős kiterjedésű, mára szinte teljesen eltűnt nyílt víztükörrel bíró, lápi és mocsári élőhely-együttes kialakítása (l.ábra). 1. ábra: Az egyes élőhelycsoportok százalékos területi megoszlása a feldolgozott térképek adatai alapján A Tókás terület relatív növénymennyisége a 2010- stagnált, ahol az első évben kiegyenlítettebb dominancia 2012 évek között ugrásszerű növekedést mutatott majd viszonyokhoz képest 2014-re a fehér tündérrózsa (Nym-
