Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 5-6. különszám - LVI. Hidrobiológus Napok előadásai
61 Feneketlen-tó 0% 0,1 m 1,0 m 2,0 m 2,5 m 3,0 m 3,5 m 4,0 m tonkoncentráció-grádiens alakul ki a membrán két oldala között, amit az ATP-szintáz hasznosít kémiai energia termelésére (Anton és mtsai., 2002). Érdekes, hogy az új generációs szekvenálási eljárások alapján a víztest teljes egészében a fotoszintetizáló Syne- cochoccusok voltak dominánsak, míg az in vivo abszorpciós spektrumok a rodopszin-alapú baktériumok dominanciájára engedtek következtetni. Ugyanakkor a Salini- bacter piros sejtjei mellett valószínűleg döntően meghatározza a Feneketlen-tó vízének a színét a felszíni rétegek Archaea közösségét uraló halobaktériumok bakterio- rodopszinjának bíbor színe is (Nagy. B.J., Szabó A. és Felföldi T, publikálatlan eredmények). Medve-tó 0,1 m 0,5 m 2,7 m 2,9 m m mm Candidatus Contubernalis * Vibrio M ■ Desulfonauticus Kordiimonas É Halanaerobium S Robinsoniella Synechococcus K Prosthecochloris 3 Salinimicrobium C Nitriliruptor » Fodinicola 3,2 m 5,0 m egyed Plus-tó 0,5 m 1,5 m 2,8 m 3,8 m 6,0 m Haíochromotium ■ Desuifonauiicus Halanaerobium m Candidatus Contubernalis Synechococcus m Haliscomenobacter f Grodlimanos y Yeosuana / egyéb 2. ábra. A baktériumnemzetségek relatív mennyisége a három vizsgált heliotermikus sós tó különböző' mélységeiben 2013 júliusában Az új generációs DNS-szekvenálás eredménye alapján elmondható, hogy a felszíni vízrétegektől egészen 2,5 m mélységig a Synechococcus cianobaktérium nemzetség (Dworkin és mtsai., 2006) tagjai fordultak elő túlnyomó többségben. A nemzetség tulajdonképpen a teljes fotikus rétegben megtalálható volt, még az anaerob mélységekben is. Itt kisebb arányban, vélhetőleg a sejtek ülepedésének következtében, amint azt már más tavaknál is megfigyelték (Budinoff és Hollibaugh, 2007). A Feneketlen-tó egyik legkülönlegesebb, fotoheterotróf nemzetsége az aerob, extrém sós környezeteket kedvelő, xanto- rodopszinnal rendelkező bíbor színű Salinibacter (Oren, 2013). Ez az alapvetően kemoorganotróf szervezet a szervesanyag hasznosításán felül ATP-t állít elő xantoro- dopszin segítségével úgy, hogy a begyűjtött fotonok a retinal molekulákban konformációváltozást okoznak, ami protonokat pumpál ki a periplazmatikus térbe. így pro3. ábra. A Feneketlen-tó felszíni vízmintájának in vivo abszorpciós spektruma Az anaerob mélységekben (3,5 m-től) az aminosav- és fehérjebontó, szigorúan anaerob körülményeket kedvelő Anaerococcus (Ezaki és mtsai., 2001) és a szulfát- redukáló Desulfonauticus nemzetségek (Audiffrin és mtsai., 2003) voltak dominánsak. Ebben a víztestben jelentős mennyiségben fordultak elő még a Pseudosphingobacte- rium nemzetség fajai, amik tengerekből leírt mezofil, he- terotróf, nitrát-redukáló baktériumok (Vaz-Moreira és m- tsai., 2007). A szovátai Medve-tóban a vízfelszíntől (26,7 °C) 2,8 m-ig emelkedett a hőmérséklet, ahol a mélységi hőmérséklet maximum (33,2 °C) jelentkezett, értéke ezután a mélyebb rétegekben 22,5 °C-ra csökkent (/. ábra). A vezetőképesség a vízfelszínen 92 mS/cm volt, 2,5 és 3,5 m között pedig egy hirtelen növekedés volt megfigyelhető, ezután értéke a mélyebb rétegekben állandósult (258-260 mS/cm). A fotoszintetikus pigmentek koncentrációja maximumát 3 m-en érte el, az a-klorofill mellett jelentős mértékű volt a c-bakterioklorofill mennyisége is. Mikroszkópos vizsgálatok alapján a fitoplanktonban a pikoal- gák domináltak (cianobaktériumok és eukarióták egyaránt), biomasszájuk maximuma 2,5 m-en volt megfigyelhető, ahol pikoeukarióta dominanciát tapasztaltunk (1536 pg/L). A nagyobb algák ehhez képest elenyésző planktonikus biomasszát jelentettek (az egyes mintákban értéke 3-13 pg/L volt), Rhodomonas, Nitzschia fajok és apró ostorosok alkották. A DNS-szekvenálási eredmények alapján a tó felszínén (0,1-0,5 m) a heterotróf Fodinicola (Carlsohn és mtsai., 2008) és a toxikus amidokat és nitrileket energiaforrásként hasznosító, sótűrő Nitriliruptor (Sorokin és mtsai., 2009) genusok domináltak. Ugyanitt kisebb arány-
