Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)

2015 / 5-6. különszám - LVI. Hidrobiológus Napok előadásai

62

HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2015. 95. ÉVF. 5-6. SZ.

ban megtalálhatóak voltak a pikocianobaktériumok (Sy- nechococcus nemzetség) is. Egy párhuzamosan zajló, molekuláris klónozáson alapuló vizsgálat alapján igazolást nyert, hogy az itt található pikocianobaktérium közösséget a Synechococcus nemzetség obiigát tengeri képviselőinek egy nagyon ritkán előforduló kládja alkotja kizárólagosan (Mentes és mtsai., 2014). Az anaerob rétegek felé haladva a szénhidrátokat szukcináttá és acetáttá lebontó Robinsoniella (Cotta és mtsai., 2009), a cukrokat és aminosavakat fermentáló Halaneorobium (Krieg és mtsai., 2010) és a mezofil, enyhén halofil, aerob Kordii- monas (Kwon és mtsai., 2005) voltak a legfontosabb kimutatott nemzetségek a domináns Prosthecochloris zöld kénbaktérium (Imhoff, 2003) mellett. Ezek a c-bakterio- klorofillt tartalmazó zöld kénbaktériumok a tó mélyén zajló lokális kénkörforgalomban vesznek részt, hiszen a szulfát-redukáló Desulfonauticusok által a mélyebb rétegekben termelt kén-hidrogént oxidálják vissza szulfáttá vagy elemi kénné [(a zöld réteg alatt több korábbi mintavétel alkalmával is megfigyelhető volt egy opálos, valószínűleg elemi ként tartalmazó zóna (Márialigeti és mtsai., 2014)], amit a mélyben újra a szulfát-redukálok hasznosíthatnak. Ezekhez a szervezetekhez köthető még egy genus, az acetát-oxidáló „Candidatus Contubema- lis”, ami szintrófikus kölcsönhatásban él szulfát-redukáló baktériumokkal (Zhilina és mtsai., 2005). Végeredményben annak ellenére, hogy a Medve-tóban meglehetősen intenzív szulfát-redukáló aktivitás van, a 3 m-es mélységben élő zöld kénbaktériumok anyagcseréjük révén megakadályozzák a termelődő kén-hidrogén felszínre törését. Ez teszi lehetővé a tó gyógyfürdőként való használatát.

A marosújvári Plus-tó felszíni vizének hőmérséklete

30,9 °C volt, a mélységi hőmérséklet maximum (41,7 °C) pedig 2,5 m-nél volt mérhető, ami a mélység további növekedésével 20 °C-ra csökkent (7. ábra). A vezetőképesség a vízfelszínen 43 mS/cm, 2-3 m-es mélységben 132-174 mS/cm volt, és 9 m mélységig folyamatosan növekedett (243 mS/cm). Két a-klorofill csúcs is mérhető volt: egyik közvetlenül a felszíni vízrétegben (7,5 gg/L), míg a maximum érték (25,4 pg/L) 3,5 m mélyen volt kimutatható. Ennél a tónál az algák mikroszkópos vizsgálatát nem állt módunkban elvégezni.

Az újgenerációs szekvenálás eredménye a felszíni rétegekben (0,5 és 1,5 m mélységekben) szintén a Synechococcus cianobaktériumok dominanciáját mutatta. Megtalálhatóak voltak még ezekben a mélységekben a fakultatív anaerob Gracilimonas (Choi és mtsai., 2009), a ka- rotin pigmentet termelő Yeosuana (Kwon és mtsai., 2006) és az aerob kemoorganotróf Haliscomenobacter nemzetségek (Krieg és mtsai., 2010). Az anaerob régiókban szintén jelentős volt a szulfát-redukáló Desulfonauti- cus és vele együtt a szintróf „Candidatus Contubemalis”, továbbá a fermentáló Halanaerobium részaránya a plantonikus közösségben.

Következtetések

A három vizsgált heliotermikus sós tó planktonikus mikrobaközösségének összetétele hasonló limnológiai sajátosságaik és földrajzi közelségük ellenére is jelentősen eltérő volt, különösen a mélységi klorofill-maximumot mutató vízrétegekben. Ez a különbözőség számos

(jelen kutatásban részletesen nem vizsgált) okra vezethető vissza, így szóba kerülhet az oldott tápanyagok meny- nyiségének különbsége, az eltérő víz alatti fényviszonyok, különböző mértékű antropogén hatások és a bioti- kus interakciók is. Érdekes volt továbbá, hogy, bár vizsgálatunk elsődlegesen a taxonösszetétel feltárására irányult, szoros anyagcsere-kapcsolatokat is sikerült felfedni a különböző nemzetségek között, mint például a Pros- thecochloris-Desulfonauticus és a Desulfonauticus- „Candidatus Contubemalis” esetében.

Köszönetnyilvánítás

A kutatást az UEFISCDI PN-II-RU-TE-2012-3-0319, az OTKA PD 105407 és PD 112449 pályázatok támogatták. Somogyi Boglárka és Felföldi Tamás munkáját a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János kutatói ösztöndíja segítette. A kutatás során használt műszerek beszerzését a KMOP-4.2.1/B- 10-2011-0002 és TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0030 pályázatok támogatták. A szerzők köszönetüket fejezik ki Pohner Zsuzsannának, Németh Balázsnak, Keresztes Zsolt Gyulának, Szilveszter Szabolcsnak, Korponai Kristófnak, Krett Gergelynek és Nagymáté Zsuzsannának technikai segítségükért.

Irodalom

Anton, J., Oren, A., Benlloch, S., Rodríguez-Valera, F., Amann, R., Rossello-Mora, R. (2002) Salinibacter ruber gen. nov., sp. nov., a novel, extremely halophilic member of the Bacteria from saltern crystallizer ponds. - Int. J. Syst. Evol. Microbiol. 52:485-491. Audiffrin, C., Cayol, J. L„ Joulian, C„ Casalot, L, Thomas, P., Garcia, J. L., Ollivier, B. (2003) Desulfonauticus submarinus gen. nov., sp. nov., a novel sulfate-reducing bacterium isolated from a deep-sea hydrothermal vent. - Int. J. Syst. Evol. Microbiol. 53: 1585-1590. Batashov, S. P-, Imasheva, E. S., Wang, J. M., Lányi, J. K. (2008) Excitation energy-transfer and the relative orientation of retinal and carotenoid in xanthorhodopsin. - Biophys. J. 95:2402-2414.

Biel, A. J. (1986) Control of bacteriochlorophyll accumulation by light in Rhodobacter capsulatus. — J. Bacteriol. 168: 655-659.

Budinoff, C. R., Hollibaugh, J. T. (2007) Ecophysiology of a Mono Lake picocyanobacterium. - Limnol. Oceanogr. 52: 2484-2495. Carlsohn, M. R., Groth, I, Saluz, H. P„ Schumann, P., Stackebrandt, E. (2008) Fodinicola feengrottensis gen. nov., sp. nov., an actino- mycete isolated from a medieval mine. - Int. J. Syst. Evol. Microbiol. 58:1529-1536.

Castenholz, R. W. (1973) The possible photosynthetic use of sulphide by the filamentous phototrophic bacteria of hot springs. - Limnol.

Oceanogr. 16: 863-876.

Choi, D. H, Zhang, G. I., Noh, J. H„ Kim, W. S„ Cho, B. C. (2009) Gracilimonas tropica gen. nov., sp. nov., isolated from a Synechococcus culture. - Int. J. Syst. Evol. Microbiol. 59:1167-1172.

Cotta, M. A., Whitehead, T. R., Falsen, E„ Moore, E., Lawson, P. A. (2009) Robinsoniella peoriensis gen. nov., sp. nov., isolated from a swine-manure storage pit and a human clinical source. - Int. J. Syst. Evol. Microbiol. 59: 150-155.

Cytryn, E., Minz, D. Oremland, R. S., Cohen, Y. (2000) Distribution and diversity of Archaea corresponding to the limnological cycle of a hypersaline stratified lake (Solar Lake, Sinai, Egypt). - Appl. Environ. Microbiol. 66: 3269-3276.

Dworkin, M., Falkow, S., Rosenberg, E., Schleifer, K-H., Stackebrandt, E. (szerk.) (2006) The Prokaryotes. - Springer.

Ezaki, 71, Kawamura, Y., Li, N., Li, Z. Y, Zhao, L., Shu, S. (2001) Proposal of the genera Anaerococcus gen. nov., Peptoniphilus gen. nov. and Gallicola gen. nov. for members of the genus Peptostre- ptococcus. — Int. J. Syst. Evol. Microbiol. 51: 1521-1528.

Felföldi, T., Jurecska, L., Vájná, B., Barkács, K., Makk, J., Cebe, G., Szabó, A., Záray, Gy., Márialigeti, K. (2015) Texture and type of polymer fiber carrier determine bacterial colonization and biofilm properties in wastewater treatment. - Chem. Eng. J. 264: 824-834. Hegyi, A., Felföldi, T, Máthé, L, Palatinszky, M., Jurecska, L., Barkács, K, Márialigeti, K. (2012) A Medve-tó mikrobaközösségeinek vizsgálata molekuláris módszerekkel. -Hidrológiai Közlöny 92: 38-40.

Imhoff, J. F. (2003) Phylogenetic taxonomy of the family Chlorobiac- eae on the basis of 16S rRNA and fmo (Fenna-Matthews-Olson