Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 5-6. különszám - LVI. Hidrobiológus Napok előadásai
24 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2015. 95. ÉVF. 5-6. SZ. rögzítették a kifogott fajok méreteit (ezzel becsülve azok korát), valamint az áramlási jellemzőkre is becslést adtak. Az így összegyűlt adatok alapján, megfelelő matematikai módszerekkel függvényeket definiáltak, melyek változói az adott abiotikus paraméterek, értékei a megfelelőségi indexek. Utóbbi érték 0 és 1 közötti intervallumban mozoghat és a magasabb érték jelent jobb élőhelyet az adott fajnak. A függvényeket leíró képleteket is közzé tették, így a megfelelő behelyettesitések után a vizsgálati terület minden pontjára ismertük a Sander vitreus élőhely megfelelőségei viszonyait. A fent említett észak-amerikai süllőfaj azért került kiválasztásra, mert rendszertanilag ez áll legközelebb a vizsgálati területen is megtalálható két másik süllőfajhoz (Erős et ah, 2008). Mindazonáltal hangsúlyozandó, hogy ezen vizsgálatok elsődleges célja a metódus lényegének és alkalmazhatóságának bemutatása. 5. Eredmények Részletes, nagy idő- és térbeli felbontású terepi mérések alapján felépítettük a Sződligeti Duna szakasz digitális terepmodelljét (2. ábra). Az ADCP sebességmérései alapján egyrészt képet kaptunk a térségben kialakuló á- ramlás térbeli komplexitásáról, másrészt a mélység-átla- golt sebességmező előállításával az élőhely hidraulikai vizsgálatok első lépését is elvégeztük. Ezek a számítások kivétel nélkül támogatják a későbbi numerikus modellezési feladatok elvégzését (modell építés, paraméterezés, modell-ellenőrzés). | BcduzzasztoU vfc | Sekély víz ! Gázló | Gyois áramlási) szakasz i ! Áramló szakasz Medence 2. ábra- A Sződligeti Duna-szakasz medertérképe 3. ábra - Élőhely kategóriák helyszínrajzi eloszlása kis-, közép- és nagyvízi állapotban A sebességek mélység szerinti eloszlásai alapján becslést adtunk a fenék-csúsztatófeszültségek eloszlására, mely szükséges input paraméter volt a Hauer-féle élőhely kategorizálásban, továbbá a sarkantyúk orránál számított kiugró értékek magyarázzák az itt végbemenő helyi kimélyülések létrejöttét is. Az előállított áramlási paraméterek eloszlása alapján elkészítettük a Hauer által definiált élőhely kategóriák helyszínrajzi eloszlásait a mérésekkor jellemző három különböző vízjárásra (3. ábra). A vizsgálati területen három élőhely osztály volt a leginkább jellemző: áramló szakasz, gyors áramlásit szakasz és medence. Az áramló szakasz volt az uralkodó, ez egy Duna kaliberű folyam esetén azonban nem is meglepő. A gyors áramlásit szakasz a sarkantyúk környezetében jelent meg, mely nagyjából egybeesik a legmagasabb fenék-csúsztatófeszültségű területekkel. A medence típus a litorális zónára, azon belül is a sarkantyúk közötti limányra volt leginkább jellemző. A megfelelőségi indexelésen alapuló élőhely jellemzés alapján arra az eredményre jutottunk, hogy a vizsgált süllőfaj a Hauer-féle medence típusú területeket preferálja, itt tapasztaltuk a legmagasabb Sí értékeket mind a vízmélységek, mind az áramlási sebességek tekintetében. 6. Diszkusszió Bemutattuk, hogy a halak áramlási szempontú élőhely vizsgálata elvégezhető feladat egy hazai Duna szakaszon, azonban ennek megfelelő alkalmazásához égető szükség van hazai halfajok viselkedésének és élőhely választási szokásainak vizsgálatára. Általánosságban elmondható, hogy a hidromorfológiai alapon történő folyami élőhely értékelés csak egy, de fontos elem a számos jellemzés közül (pl. vízkémiai, biológiai). Ezen paraméterek idő- és térbeli folytonos változása az élőhelyes vizsgálatokat még komplexebbé teszik, valamint számos tudományág együttműködését igénylik. Kijelenthető, hogy a hidromorfológiai adatelemzésen nyugvó állapot- értékelés hazai szinten előrehaladott állapotban van. Hangsúlyozni kell, hogy a bemutatott eredmények a számítógépes hidrodinamikai modellek paraméterezéséhez és ellenőrzéséhez közvetlenül hozzájárulnak. A mérésekkel igazolt modellek segitségével pedig olyan állapotok is leírhatók, melyekre nem állnak, vagy nem tudnak rendelkezésre állni adatok (pl. emberi beavatkozások előtti, vagy jövőbeli beavatkozások hatásvizsgálatai). A numerikus áramlásmodellezési feladatok kutatásunk további, folyamatban lévő részét képzik. Ezek az eredmények hazai szinten új alapokra helyezhetnék a folyami é- lőhely jellemzés módszertanát és ilyenformán fontos szerepe lehet a folyószabályozási beavatkozások tervezésénél, de a Víz Keretirányelvvel kapcsolatos intézkedésekben és a Duna Stratégia élőhely állapotértékeléssel kapcsolatos feladataiban is megjelenhet. 7. Irodalom Aadland, L. P., Kuitunen, A. (2006) Habitat suitability criteria for stream fishes and mussels of Minnesota. Minnesota Department of Natural Resources, Division of Fish and Wildlife, Fisheries Management Section [and] Division of Ecological Services Baranya, S., Józsa, L, Kéri, B. (2008) - Methodological analysis of fixed and moving boat ADCP measurments on three Hungarian river reaches. Proceedings of the International Conference on Fluvial Hydraulics. Izmir, Törökország, 2008, pp. 2375-2382.
