Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 5-6. különszám - LVI. Hidrobiológus Napok előadásai
18 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2015. 95. ÉVF. 5-6. SZ. A közeljövő feladatai A DKI magától értetődő feladata, hogy minél jobban kihasználja az új elhelyezés, az infrastruktúrális fejlesztések által kínált lehetőségeket. Valóban meg kell történjen a források, eszközök jobb kihasználása, a kutatók közötti hatékonyabb együttműködés. Utóbbi természetesen nem csak az intézeten belül; szoros kooperációkat kell kialakítani felsőoktatási intézményekkel és kutató központokkal, melyek közül több nemcsak szakmai, hanem immár földrajzi közelségben is van. Az egyik legfontosabb (ha nem a legfontosabb) rövid- és középtávú feladat a kutatómunka hatékony megszervezése, további működőképes kutatócsoportok létrehozása. Ehhez azonban meg kell találni az egyes szakterületek kiemelkedő szenior kutatóit, akik képesek maguk köré kutatócsoportot szervezni, nemzetközi mércével is színvonalas kutatásokat elindítani és azokat megfelelő forrásokból fenntartani. Nem utolsó sorban pedig a tudományos eredményeket kiemelkedő nemzetközi folyóiratokban közölni. Az intézet szenior kutatóinak tehát kiemelt fontosságú a szerepe a DKI, a hazai Duna-kutatás jövője szempontjából. Zeiss elektronmikroszkóp A Duna-kutató Intézet főbb kutatásai Az intézet fő feladata a Duna és mellékfolyója, a Tisza életközösségeinek és környezeti adottságainak, valamint ezek funkcióinak, kölcsönhatásainak minél teljesebb feltárása a főágra és a hullámtér vizeire, továbbá a mellékág rendszerekre kiterjedően, figyelemmel a beömlő vizek és a vízgyűjtőterület egésze felől érkező hatásokra is. Az intézet kiemelten foglalkozik az élőhelyek, a biodiverzitás és a vízminőség védelmével, valamint a kapcsolódó nemzetközi egyezményekkel összefüggő kutatásokkal. A kutatások egyaránt kiterjednek a víz-, üledékkémiai, tápanyag-forgalmi vizsgálatokra, valamint a különböző élőlénycsoportok (fito- és zooplankton, fito- és zooben- tosz, makrofitonok, makrogerinctelenek, gerincesek) di- verzitására, élőhelyigényére, adaptációira. Feladat továbbá az inváziós folyamatok vizsgálata, hosszútávú adatsorok elemzése, élőhelyek állapotértékelése (EU VKI). Főbb, jelenleg futó kutatási témák: Lebegőanyag hozam és mederanyag vizsgálata és modellezése A béda-karapancsai Külső-Béda holtág limnológiai vizsgálata Közép- és Alsó-Duna szakasz vizes területeinek összehasonlító vizsgálata a víz fizikai és kémiai jellemzői, kerekesféreg és kisrák faunája alapján A Duna mikroszervezet-diverzitásának (rögzültén és a lebegve élő közösségek) összehasonlítása Kovaalga guildek ökológiai állapotértékelésben való alkalmazhatóságának vizsgálata Felszíni vizek fitoplankton alapján történő ökológiai állapotértékelése, fitoplankton biogeográfia Vízi makrofitonok eloszlását, tömegességét befolyásoló törvényszerűségek feltárása, módszertani fejlesztések Folyóvízi nádasok diverzitásának vizsgálata Exota makrofitonok populációbiológiai vizsgálata hazai termálvizekben Szikes élőhely-mozaikok vegetációökológiai vizsgálata Különböző rovartaxonok polarotaxisának, a poláros fény szennyezésnek, a polarizáló felületek és fényforrások egymást erősítő zavaró hatásának vizsgálata Őshonos és inváziós kagylófajok élőhely módosító hatásának vizsgálata Táplálkozás és viselkedésökológiai vizsgálatok, ragadozó-zsákmány kapcsolat helyi, vízgyűjtő és globális szinten Ripális halfaj, halivadék együttesek tér- és időbeli változatosságának vizsgálata folyó-mellékfolyó rendszerben Halbiológiai kutatások a Duna szigetközi szakaszán Természetvédelmi stratégiák léptékfüggésének vizsgálata Édesvízi biodiverzitás mintázata Európában A Harmadik Nemzetközi Duna-expedíció (JDS3) által gyűjtött adatok feldolgozása A Víz Keret-irányelvvel (VKI) összefüggő biológiai-ökológiai feladatok elvégzése (pl. a 2. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata során)
